A Magyar Posta nagyjából egy hónapja levélben kereste meg az 1500 lakosúnál kisebb önkormányzatokat, hogy vegyék át a helyi posták üzemeltetését – értesült róla a 24.hu. Azt is kilátásba helyezték, hogy ha ez nem történik meg, akkor bezárják a postahivatalt. A lap úgy tudja, május 1-jétől zárhatják be az 1500 fő alatti településeken a postákat, és erről maguk az érintett kisposták dolgozói sem tudnak még.

A 24.hu értesülséei szerint az érintett településeken (ahol még működik postahivatal) az eddigitől eltérő formában nyújtana szolgáltatást a Magyar Posta, elsőként az önkormányzatoknak ajánlották fel az üzemeltetés lehetőségét.

Ha nem tudják átvenni az önkormányzatok az üzemeltetést, akkor bezárják ezeket a hivatalokat, és más megoldás híján feltehetőleg mobilposta fog működni.

A Mérce megkereste Gémesi Györgyöt, a  Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökét, és Gödöllő polgármesterét, aki elmondta, a posta üzemeltetésének költségeit az önkormányzatok sehogy sem fogják tudni kigazdálkodni. Az elnök emlékeztetett, az utóbbi években a kormány által önkormányzatokat sújtó gazdasági megszorítások, a koronavírus-járvány, az infláció valamint az energiaválság olyan mértékben csökkentette az önkormányzatok költségvetését, hogy gyakorlatilag lehetetlenné vált, hogy ekkora költségeket átvállaljanak, tekintve hogy jelenlegi kiadásaikat is alig tudják kigazdálkodni. „Függetlenül attól, hogy gondja van a postának, ez felháborító.” Gémesi hozzátette, az 1500 fő alatti települések lakói nagy többségében idősek, akik javarészt nem az elektronikus üzenetküldő szolgáltatásokat használják, hanem a postát.

Az elnök számításai szerint nagyjából 2000 körüli települést érinthetnek a postabezárások, és összesen másfél- kétmillió ember maradhat posta nélkül, azaz az ország lakosságának 20%-a.

Gémesi egyelőre nem látja, hogy a posta helyzete hogyan oldódhatna meg, minden esetre felháborítóak tartja, hogy egy állami cég mindenféle egyeztetés nélkül a helyi önkormányzatokra próbálja hárítani a feladatokat.

Mint ahogy arról mi is beszámoltunk, a Magyar Posta tavaly október végén döntött úgy, hogy november 12-től 366 postahelyet ideiglenesen bezárnak az energiaválságra és a szankciókra hivatkozva. Az ideiglenes bezárásból azóta végleges bezárás lett ott, ahol az önkormányzat nem kötött szerződést a postával, hogy díjfizetés ellenében újranyithasson a postahivatal. Január második feléig 32 település összesen 45 postáján valósult meg az üzemeltetés átvétele, például Szolnokon, ahol évi 42 millió forint a szolgáltatási díj.

Február 28-án pedig a Magyar Posta bejelentette, hogy 1200 fős leépítés lesz a cégnél azért, hogy „a jelenlegi, szankciók sújtotta, gazdasági helyzetben is meg tudja őrizni működésének stabilitását”. A régóta forrongó indulatokat tovább tetézte, hogy a Magyar Posta idén csupán 10%-os átlagbéremelést hagyott jóvá alkalmazottai számára, amelyből rengeteg dolgozó örülhet, ha csupán 5%-ot kap. A fokozódó elégedetlenség végül dolgozói tüntetéseket váltott ki, március elején több száz postás vonult a Kossuth-térre, hogy tiltakozzon az alacsony bérek, a bezárások és az elbocsátások ellen.