A háziorvosok többsége továbbra sem kívánja aláírni az új ügyeleti szerződést, annak ellenére hogy jelenleg már három megyében működik, tudta meg a 444.hu az Országos Mentőszolgálattól (OMSZ).

Ennek ellenére az OMSZ saját honlapján a legutóbbi négy hír arról szól, hogy milyen jól is működik az átalakított ügyeleti rendszer, amelynek a megszervezését a szervezetre lőcsölte a kormány.

Az új ügyeleti rendszert eddig három vármegyében vezették be:

• Hajdú-Bihar vármegyében februárban elsőként,
• Győr-Moson-Sopron vármegyében
• és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig nemsokkal később, márciusban.

Ezen vármegyékben immáron az OMSZ szervezi az esti ügyeleti ellátást, a háziorvosok bevonásával. És noha a mentők honlapján olvasható hírek szerint hatalmas siker a rendszer, a 444-nek megadott adatok mást mutatnak: Hajdú-Biharban 66-an írtak alá, Győr-Moson-Sopronban 62-en, Szabolcsban pedig 45-en. Ez a mentők szerint nagyjából egyharmados arányt jelent – de csak azért, mert az elmúlt években csökkent a háziorvosok létszáma. A 2021-es adatok szerint ugyanis van, ahol kevesebb, mint a háziorvosok ötödét jelentené, ami rámutat a szakemberek számának drámai csökkenésére is. Az ismert, 2021-es adatokhoz viszonyítva:

1. A részvételi arány Győr-Moson-Sopronban a magasabb: 131 távolmaradó mellett 62-en aláírtak. Vagyis a háziorvosok több, mint harmada.
2. 182-66 az arány Hajdú-Biharban. Vagyis a háziorvosok valamivel több, mint negyede vesz részt az ügyeleti ellátásban.
3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont kevesebb, mint a háziorvosok ötöde vesz részt az új rendszerben: 199 távolmaradó mellett mindössze 45-en írtak alá.

A házi gyermekorvosoknál Hajdú-Biharban 40, Győr-Moson-Sopronban 30, míg Szabolcsban nagyjából 20 százalék csatlakozott.

Áprilisban csatlakozik a rendszerhez Borsod-Abaúj-Zemplén megye, itt eddig öt aláírót regisztráltak és 50 szerződéskötés van folyamatban. 2021-ben 300 felnőtt, és 80 gyermek-háziorvos volt a megyében, tehát az arány egyelőre nem jobb mint az eddigi megyékben.

Az új ügyeleti rendszerbe jelentkezők száma azután sem ugrott meg, hogy a kormány eltörölte a kötelező tagságot a Magyar Orvosi Kamarában.

Pedig a kormány épp arra hivatkozott ekkor, hogy a MOK fenyegeti a tagjait akik leszerződnek az új ügyeleti rendszerbe.

Konkrétumokat nemigen hozott fel a kormány e tekintetben, a Magyar Orvosi Kamara pedig koncepciós pernek nevezte az eljárást – bár valóban felszólította tagjait, hogy ne írjanak alá az új rendszerben, mert ezzel úgy az orvosok, mint a betegek rosszul járnak véleményük szerint. Sőt, még a mentőszolgálat is, ami a rendszernek hála új feladattal gazdagodott, és mikor nincs bevethető háziorvos, nemcsak az ellátás körülményeit kell megszervezniük, de el is kell végezniük a mentőtiszteknek, mentőorvosoknak – holott lenne más dolguk is.

A MOK szerint a kamara szétverésének valódi oka az lehetett a kormány részéről, hogy szembeszálltak a fent említett, véleményük szerint hibás átalakításokkal, és kiálltak úgy a betegek, mint az orvosok érdekei mellett. Ráadásul lehet, hogy nem is fog sikerülni szétverni a szervezetet: eddig már több, mint 20 000 orvos jelezte, hogy továbbra is fenn kívánja tartani kamarai tagságát. Ez jelentős szám ahhoz képest, hogy tagságuk jelenleg nagyjából 50 000, amiből 30 000 az aktívan praktizáló orvos.

A háziorvoshiány pedig égető probléma évek óta. Ezen nem segít az új ügyeleti rendszer sem.