Az Alkotmánybíróság elutasította a Rácalmás és Iváncsa településeken kijelölt, többek között egy Hankook-gumigyárnak és egy (még épülő) SK Innovation-akkumulátorgyárnak helyet adó különleges gazdasági övezet létrehozásáról alkotmányjogi panaszt – derül ki az Ab csütörtöki határozatából, amiről a HVG írt elsőként.
A panaszindítványt az ellenzéki vezetésű Dunaújváros nyújtotta be, amiért 2021-ben a Fejér megyei várossal is megcsinálta a kormány azt, amit Göddel: rendeleti úton fosztotta meg több milliárd forintos – a város polgármestere szerint lakosonkéntl 100 ezer forintnyi – adóbevételtől, miután a város közműrendszerét használó rácalmási Hankook-gyár és a Duanújváros pénzén épült iváncsai ipari parkba települt SK Innovation iparűzési adója is a Fejér Megyei Önkormányzathoz kerül az intézkedés nyomán.
Ez úgy vált lehetségessé, hogy előbb egy törvénymódosítással a korábban a dunaújvárosi önkormányzat tulajdonában álló, Rácalmás külterületi ingatlanokat ingyenesen, 100 évre Rácalmás Város Önkormányzata vagyonkezelésébe kerültek; majd pedig nem sokkal később a miniszterelnök rendeletével 2021. július 1-i hatállyal Iváncsa és Rácalmás közigazgatási területén létrejött a Duna-mente–Fejér megye különleges gazdasági övezet, amelynek tulajdonjoga a Fejér Megyei Önkormányzaté lett.
Az Ab ügyismertetője leírja, hogy Dunaújváros e jogszabályok megalkotását megelőzően 2010-ben, illetve 2017-ben egyezségi és ingatlanfejlesztési keretmegállapodást kötött az ingatlanokkal érintett Rácalmás és Iváncsa önkormányzataival. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy Dunaújváros hiába hivatkozott arra, hogy az érintett ingatlanokon olyan, ellentételezés nélküli kisajátítás történt, ami a megyei jogú város önkormányzati autonómiájának a kiüresítéséhez vezetett volna. A taláros testület szerint ugyanis Dunaújváros tulajdonhoz való joga nem üresedett ki, hanem
„közérdekből arányos korlátozás alá került”.
A határozat szerint Dunaújváros érintettsége azért nem bizonyított, mert az Iváncsa önkormányzatával, a helyi iparűzési adóbevétel egymás közötti megosztásáról kötött ingatlanfejlesztési keretmegállapodás nem nevez meg konkrét ingatlanokat, csak „érintett területről” szól.
Jogszabály alapján járó adóbevételt nem veszít a megyei jogú város, hiszen nem az ő területén alakult meg a különleges övezet – érvel az Ab.
Az Alkotmánybíróság döntésében kiemeli, hogy „a korlátozás a köztulajdonú ingatlanokra vonatkozik, amelyek felett eleve törvényileg korlátozottak az önkormányzat tulajdonosi jogosítványai. A nem különleges övezetben található egyéb önkormányzati ingatlanok tekintetében változatlanul, a vonatkozó törvény keretei között gyakorolható a tulajdonhoz való jog”, tehát a kgö-n kívül Dunaújváros továbbra is adóztathat.
Az Alkotmánybíróság szerint továbbá nem volt megállapítható az, hogy a vizsgált szabályozás alapján Dunaújváros működése – az adóbevételek kiesése miatt – ellehetetlenült volna, illetve alkotmányosan védett feladatkörei kiüresedtek volna, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.
Az Ab Göd ügyében már 2021-ben is kimondta: nem ütközik az Alaptörvénybe, hogy Gödtől elvették a Samsung-akkumulátorgyár területét és a vele járó adóbevételeket
