A kormányülés után ezúttal is kormányinfón számol be a kormány döntéseiről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A tájékoztató nyitányaként Gulyás Gergely azzal kezdte expozéját, hogy a kormány hosszú ülést tartott tegnap, amelyen megegyeztek abban, hogy – kevéssé meglepő módon – támogatja a kormánypárti frakciók „békepárti” határozati javaslatát a háborúval kapcsolatban. 

A miniszter hosszan beszélt az inflációról, kiemelve, hogy az jelenleg még az Egyesült Államokban is rekordokat dönt, így Magyarország sem tudott kimaradni, átlag feletti a pénzromlás mértéke nálunk is. Gulyás szerint ennek főleg külső okai vannak, ebben is első az energiakitettségünk. 

A miniszter kedvező jelnek nevezte, hogy szerény csökkenés következett be februárban az infláció tekintetében, így talán a pénzromlás csúcspontján túllehetünk.

Gulyás hivatkozott arra, hogy az Eurostat szerint magyar családoknak kell legkevesebbet fizetnie a villanyért és a gázért. Hosszan sorolta a kormány válságkezelő intézkedéseit: a gyármentő programot, a hitelprogramokat, a kamatstopok kiterjesztését, az új nemzeti tőkeholdingrendszer létrehozását, az agrár-hiteltörlesztési moratóriumot, a munkába járás támogatásának emelését, a védett rezsiárak megőrzését, a minimálbér és a garantált bérminimum emelését, a 13. havi nyugdíjat, valamint az ország- és vármegyebérletek bevezetését.

Kiemelte: az élelmiszerárstoppal kapcsolatban közgazdasági viták vannak ,de a legszegényebbek számára fontos, hogy az alapvető élelmiszereket alacsony áron kaphassanak meg.

Gyermekvédelem

Mint a miniszter elmondta, a kormány a „gyermekvédelmi” – valójában azonban inkább homofób, mint valóban gyermekvédelmi – törvénnyel kapcsolatban ellenkérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, miután az Unió kötelezettségszegési eljárást indított azzal szemben. A kormány reméli, hogy a bíróság kiáll mellette, mert az Európai Unió Alapjogi Chartája nemzeti hatáskörbe utalja az oktatást, a gyermekek neveléséről dönteni pedig a szülők joga. Gulyás szerint – nem részletezett – „esetek” mutatják, hogy szükség van a gyermekvédelmi törvényre.

Érdemes megjegyezni, hogy a kormány – tőle nem szokatlan módon – az utóbbi hetekben kirobbant Bite-botrány nyomán szándékosan keveri a pedofíliát a homoszexualitással, ami súlyos félrevezetés. Miközben a kormány a gyermekvédelmi törvény újabb szigorítását tervezi, csak a homoszexuális pedagógiai asszisztens ügyéről és az „LMBTQ-lobbi” veszélyeiről beszél, és szándékosan pedofil bűnelkövetőkkel mossa össze az LMBTQ közösséget, miközben arról egy szót sem ejt, hogy a legtöbb bántalmazott gyermeket saját családján belül éri szexuális, fizikai és lelki erőszak.

Pedagógus-béremelés

Gulyás elmondta, hogy a pedagógusok béremelésének finanszírozásához uniós forrásokra támaszkodna a kormány, majd az ellenzéki EP-képviselőket hibáztatta a források késése miatt. 

A kormány a diplomás átlagbér 80 százalékára növelné a pedagógusok fizetését 2025-ig, ami véleménye szerint 800 ezer forint körül fog alakulni. Arra nem tért ki, hogy ez reálértéken mit jelent. Ez éves szinten 8-9 százmilliárdos kötelezettséget jelent majd a kormány számára, ugyanakkor a kormány – legalábbis szavakban – elkötelezett mellette. 

Azt ugyanakkor kifejtette, hogy a kormány egyeztet az oktatás képviselőivel, és reménykedik, hogy a szakszervezetek mélyreható párbeszédbe lépnek a kormánnyal. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a pedagógus-szakszervezetek immár jó másfél éve tárgyalnak a kormánnyal, az viszont folytatólagosan elengedi a füle mellett a javalataikat.

Véleménye szerint a pedagógus-jogviszony világos kereteket ad, erről jelenleg a Belügyminisztérium tárgyal. Többek között ettől is függ az uniós források folyósítása.

MOK

A kötelező kamarai tagság megszüntetése Gulyás szerint azoknak az orvosoknak jó, akik fegyelmit kaptak a kamarától. Gulyás ezzel kapcsolatban elismételte a kormány hamis vádjait, amelyek ismertetésétől eltekintünk, mert, miképp a 444 tudósítója is felhívta a figyelmet, keverik a szezont a fazonnal és ferdítenek. A témát ebben a cikkünkben tárgyaltuk bővebben. Gulyás később szoftosan összegyurcsányozta Kincses Gyula kamarai elnököt.

Végrehajtói kar

Míg a Magyar Orvosi Kamara kivégzését egy nap alatt áttolta a parlamenten a kormány, a végrehajtói rendszer átalakításáról nem tárgyalt az elmúlt több mint egy évben. Bár Gulyás szerint indokolt a rendszer áttekintése,  véleménye szerint az emberi gyarlóság nem jelenti ugyanakkor, hogy rossz a rendszer. A miniszter arról is beszélt, hogy a jelenlegi rendszer, amelyben jogi végzettség kell, még mindig jobb, mint a korábbi, ahol bárki lehetett végrehajtó.

Itt érdemes megjegyezni, hogy noha jelenleg valóban előírják a jogi végzettséget a végrehajtóknak, azt Schadl György kamarai elnök emberei számos esetben egyszerűen megvették.

A Telex tudósítója felhívta a figyelmet a látványos különbségre a MOK-kal és a végrehajtói kamarával szembeni szembeszökően eltérő bánásmódra. Gulyás szerint előbbi esetben rendszerszintű, utóbbinál személyes problémák álltak fenn.

Alapítványi egyetemek

Egyszerű törvénymódosítással megoldható, hogy az egyetemi vagyonkezelő alapítványokban a kuratóriumi tisztésgviselők mandátuma határozott idejű legyen, a kormány javaslata hat év. A 24.hu kérdésére felmerült, hogy  a tevezett összeférhetelenség csak az egyetemi vagyonkezelőkre vagy más vagyonkezelőkre is vonatkozik-e majd. Gulyás szerint a kormány nem érti, hogy a többi hogy kerülhetne szóba, hiszen azok nem kapnak kohéziós forrásokat. 

A Magyar Nemzet kérdésére Gulyás arról beszélt, hogy Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter tegnap utazott Brüsszelbe, hogy több uniós biztossal beszéljen az egyetemi alapítványok kuratóriumainak és a bennük ülő fideszes tisztviselők kérdéséről. A miniszter úgy fogalmazott, ez olyan probléma, amelyet a Bizottság és az ellenzék kreált, mert szerinte a modellváltás pozitív folyamat, amely a legszélesebb autonómiát biztosítja. Hivatkozott az „alapítványosított” rektorok levelére, amelyben úgy fogalmaztak, azért érzik igazságtalannak az Európai Bizottság döntését, mert szerintük az új struktúrában versenyképesebbé vált az intézményük. Gulyás reméli, hogy a Bizottság is meghallja az ő hangjukat.

A Horizont Európa kutatási és innovációs program esetleges felszámolásával egy-egy egyetemnek akár 5-6 milliárd forint is lehet a kára az Index tudúsítója szerint. Ez reális esély, mivel az Európai Bizottság nem garantálja a források folyósítását az alapítványi egyetemekre – a magyar kormány ugyanakkor biztosítja a forrásokat ilyen esetben, hovatovább Gulyás szerint az egyetemek összesen ennyi forrástól eshetnek el.

Matolcsy György és a kormány viszonya

Szintén a Magyar Nemzet kérdezett rá arra, hogy a kormány szerint sértett ember-e Matolcsy György jegybankelnök, és esetleg a kormánnyal való rossz kapcsolat miatt  nem kezdheti meg harmadik ciklusát az MNB élén, amelyre egyelőre amúgy törvényi lehetőség sem lenne, mivel két kitölthető ciklus a jogszabályban maximált idő.

Gulyás szerint bár a jegybank oldaláról érkezett egy, Matolcsy elnöki idejének meghosszabbításáról  szóló törvényjavaslatról szóló kérés a Fidesz-frakcióhoz, de a kormányhoz nem. „Mi nem akarunk állást foglalni abban, hogy a jegybankelnök mit miért tesz, jó kapcsolatra törekszünk a jegybankkal” — mondta Gulyás. Arra is emlékeztetett, hogy az infláció a jegybank felelőssége, mindazonáltal a kormánnyal együttműködésben kellene letörnie. Az Index kérdésére azt is elmondta, rendszeresek az egyeztetések a kormány és a jegybank között, Orbán Viktor és Matolcsy György ezen a héten is találkoznak.

Dunaferr

A Dunaferr dolgozóinak bérével kapcsolatban Gulyás elmondta, hogy a kormány immár egy éve azon dolgozik, hogy megmaradhasson a cég és az iparág Magyarországon. Ezt most Dunaújváros önkormányzata veszélyezteti véleménye szerint, ráadásul törvénytelen módon.

Ugyanis a cég felszámolás alatt áll, és jelenleg nem rendelhető el végrehajtás vele szemben. Amennyiben ugyanis mindenki benyújthatná igényeit, akkor a cég „másnap tönkremenne”. Ezért arra kéri az önkormányzatot, hogy „ne akadályozza a vasipar megmentését”.

Extraprofit-adó

Varga Mihály az Indexnek arról beszélt, hogy 2024-ben fokozatosan kivezetik az extraprofitadókat, először a gyógyszeriparban. Gulyás ezzel kapcsolatban elmondta, jelentős részben rezsivédelmi alapból fizetik a rezsicsökkentést, amit az extraprofitadókból tartanak fenn. Ezért továbbra is kívánatos a rendszer fenntartása azon szektorokban, ahol a cégek jelentős profitra tesznek szert.

Azt ugyanakkor elmondta, hogy ilyen típusú beavatkozás csak átmenetileg tartható fenn: ezért is csak két évre vezették be, és ahol lehet, ki is fogják vezetni. Ahol továbbra is indokolt, ott más formában, de még egy darabig fenntartják a különadókat.

Gyógyszerhiány

A Heti TV kérdésére szóba került a kistelepülési gyógyszertárak rezsiválsága, és az ahhoz kapcsolódó probléma, hogy a gyógyszerkínálat akadozó ellátása miatt a vásárlók elkezdenek adott esetben felhalmozni gyógyszereket.

Gulyás elmondta, a kormány kiegészítő támogatásban részesíti a kistelepülési gyógyszertárakat. Azt látják, hogy egy-egy termék (ahol nem „magyar”, hanem globális probléma áll fenn) kivételével a gyógyszerek rendelkezésre állnak, nem látnak olyan tendenciákat, hogy az emberek valóban elkezdenék felhalmozni a gyógyszereket.

Szóba került a németországi országbérlettel való összehasonlításban a hazai országbérlet is. Breuer Péter arra kérdezett rá, hogy a magyar bérlet miért nem használható városokon belül. Gulyás szerint azért, mert az önkormányzatok működtetik a helyi tömegközlekedést, az egységesítéshez pedig az önkormányzatokkal kell megállapodni, de az Építési Minisztérium már tárgyal is velük erről.

Gázerőművek

Orbán Viktor a kormányinfó előtt, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara  (MKIK) rendezvényén gázerőművek építéséről beszélt. Ezzel kapcsolatban Gulyás elmondta, hogy Lantos Csaba energiaminiszter célkitűzéseinek megfelelően igyekeznek a villamos energiaellátást minél inkább Magyarországról biztosítani. 

A gázerőművek mellett szól, hogy 2-3 év alatt fel lehet őket építeni, jelenleg gazdaságos megoldást jelentenek, és több helyen is lehet őket telepíteni. Ráadásul több cég is foglalkozik ilyen erőművek építésével.

A miniszter szerint az erőművek építése mellett is lehet csökkenteni a gázfogyasztást – megfelelően a kormány célkitűzéseinek – hisz a napenergia növekvő felhasználása mellett a lakossági gázfogyasztás csökkenthető.

A nagy ipari parkok közelében azonban megérheti ilyen erőműveket telepíteni a jelenlegi gazdasági körülmények között.

Az MKIK konferenciáján Orbán Viktor a szélerőművek telepítéséről is beszélt. Gulyás miniszter elmondta, március 31-én léphet hatályba a törvény, aminek értelmében az eddigi 8-ról egy kilométer körülre csökkentik a szélerőművek és települések közötti védőtávot. A települések önkormányzatai ugyanakkor megvétózhatják a szélerőművek telepítését. A korlátozás enyhítésére a miniszter szerint az uniós forrásokhoz való hozzáférés miatt van szükség.

Energia és olaj

Az energiaárakkal kapcsolatban Gulyás kifejtettte, hogy a gáz 40 euró körüli ára örömteli még akkor is, ha az elmúlt tíz évben megszokottnak a kétszerese ez az összeg. A jelenlegi elemzések szerint ugyanakkor ez az enyhe télnek, és a magas tározói tartalékoknak köszönhető, a tárolók töltési időszakában azonban emelkedni fognak az árak. 

Az idei évben azért nem okoz ez könnyebbséget a vállalati fogyasztóknak, mert sokan fél- egy évre előre szerződtek, fix áron. A cégek viszont a szerződéseik lejártakor tudnak újakat kötni, a kedvezőbb árakon.

A MOL olcsó orosz olajon realizált, extraprofitadóval sújtott bevételeiről a miniszter elmondta, Oroszország olyan törvényt fog elfogadni, miszerint nem adhatják el külföldre a konkurenciánál hordónként több mint 25 dollárral olcsóbban az olajat, ezzel pedig az olajvállalat profitja is csökkenni fog.

Északi Áramlat

Az Északi Áramlat felrobbantásáról Gulyás elmondta, kétségei vannak, hogy várható válaszlépés az EU-tól, amennyiben igazolódna Ukrajna vagy az USA érintettsége a cselekményben. Szerinte minden ilyen ügyben tisztázni kell, ki az elkövető, ám erre vonatkozó érdemi vizsgálat nem volt, Gulyás szerint még a német kormány sem döntötte el, szabad-e sérelmezni a vezeték felrobbantását. A miniszter úgy fogalmazott, az elvileg sértett Németországnak látszólag lelkiismeretfurdalása van, hogy a német gazdaság eredményei nagyban köszönhetők az olcsó orosz energiának.

Római-part

A Metropol a Római-parti árvízi védekezésről érdeklődött: a kormány szerint a part közelében kellene gátat építeni, még akkor is, ha – ahogy Gulyás fogalmazott – nem minden ház épült építési engedély birtokában az hullámtérben. Gulyás szerint kialakult egy helyzet, amelyben ma már több érv szól amellett, hogy a part közelében épüljön meg a gát.