Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlésben tartott a 2021-es évről készült jelentése kapcsán értékelő beszédet. A kormánnyal szemben sok kritikát tartalmazó előadásában elmondta,

„2021 elején arra jutottunk, hogy nemhogy, visszatér az infláció hanem tartós lesz, magas szinten tartós”

-mondta el Matolcsy, hozzátéve, hogy erre reakcióként az év középen az MNB egy teljes monetáris poltikai fordulatot hajtott végre, aminek hatására sikerült letörni az inflációt. Azonban a jegybankelnök szerint itt történt egy törés a kormányzat és a jegybank között:

„Amíg a Magyar Nemzeti Bank kötelezően rálépett a fékre, addig a kormány nem kötelezően rálépett a gázra.”

Mikor megindult az infláció első hulláma, a kormány nem vette figyelembe a nemzeti bank jelzéseit, pedig Matolcsy szerint az inflációellenes politikát már akkor el lehetett volna kezdeni. „Könnyebb az elején megfékezni valamit, mint a végén a tűzoltó tömlőket keresni”.  A fékezésre azért volt lehetősége a jegybanknak, mert a covid-válságot sikeresen kezelték a kormánnyal, a vállalatokkal és a családokkal közösen.

„Sikeres évtized és covid-válság kezelés után az MNB teljes mellszéleséggel ráfordulhatott az új válság megelőzésére, az infláció kezelésére. De a kormány nem így gondolta, és ez nagy kár”

– fogalmazott Matolcsy, aki  szerint ezzel megbomlott a korábbi évtized sikerkulcsát jelentő egyensúlyi növekedési gazdaságpolitika. Aki szerint a kormány megismételte a 100 napos program hibáit, és

ez az egész évtizedre árnyékot vet.

A jegybank elnök úgy véli, innen nagyon nehéz lesz visszatérni. Az egyensúlyi megbomlás, ami a költségvetés (a külkereskedelmi mérleg és a folyófizetési mérleg) és a piaci egyensúlytalanság területein jelent meg, sokáig velünk lesz- fogalmazott.

Ha a magyar gazdaságpolitika számait 2021-ben összehasonlítjuk Lengyelországgal, akkor az MNB vezetője szerint azt látjuk, hogy amíg ott 1,9%-os volt a költségvetési deficit, 2022-ben pedig 3%, addig Magyarországon 6,8%-os volt, tavaly már 6,1%-os. Kiemelte, senkinek se legyen kétsége afelől, hogy a gazdaság növekedésnél magasabb költségvetési hiány inflációt gerjeszt.

„Magyarország a hibás kormányzati gazdaságpolitikai fordulat következtében 2022 második felére három csapdába sétált be”

Az első a pénzügyi csapda, ami több alcsapdából is áll. Az első a kamatcsapda: míg 021-ben 2,3 százalék volt az államadósság utáni kamatfizetés, ez 2023-ra 3,7 százalék majd megduplázódik a 2,3-as szinthez képest jövőre. A második a külföldi működőtőke beáramlásának a csapdája, ami megfelelő egyensúlyban jó, de erre nem lehet építeni egy ország felzárkózását. Ezt az MNB több pontban elemezte a kormánynak, de ezt nem vették figyelembe, ezért sétáltunk a csapdába. Ugyan ha magas hozzáadott értéket, és technológiát hoznak az országba, az jó, de

„ha alacsony a hozzáadott értéke, például 18% az akkumulátor ágazatban, akkor ez csapdaként működik”.

Mert a hitelkamatoknál magasabb a külföldi működőtőke megtérülése. A harmadik csapda a cserearány-csapda, ha a kormány 2010-ben elfogadja, a 2000 megawattos megújuló energiaprogram elindításának javaslatát, akkor most nem sok problémánk lenne – mondta el Matolcsy, hozzátéve

„mindig amikor kormány mondok, akkor a nem magyar sajátosságok szerint a miniszterelnök urat értem alatta”.

Szerinte ugyan akkor is lennének problémák „háború, szankciók, Budapest-Brüsszel közötti száraz polgárháború, amit abba kellene hagyni”, de az energiafronton Magyarország jól állna.

A fenti csapdák a jegybank elnök szerint az évente létrejövő új magyar jövedelem 10-15%-át fogják felemészteni. Magyarországon a régióban a legmagasabb az importált energiától való függés is, ami itthon 50-70% között van – mondta el a jegybankelnök, hozzátéve, ugyanez Csehországban 20-40% közötti.

Egy termelékenységi csapdába is besétáltunk, mert amíg a 2010-es években a mennyiségi növekedés terén szép eredményeket értünk el, 1920 után a legjobb eredményt, de nem indultak el a minőségi fordulatok. A relatív termelékenységi szint a 3. legrosszabb az Európai Unióban. A jegybank elnök szerint a 2014-es utolsó nagy reformot követően „reformsivatag” alakult ki. Reformok nélkül pedig nincs fenntartható felzárkózás szerinte, csak hitel és külföldi működőtőke – ami még nagyobb csapda lehet mint a hitel.

Fájó szerinte az oktatási, felsőoktatási és az egészségügyi, egészségipari reformok elmaradása is, amik egy minőségi fordulat részei lehetnének.

Az MNB 2015 óta publikál jelentéseket, amikkel szeretett volna a kormány szívére és agyára hatni, hogy indítsa meg a szükséges reformokat, de ez nem történt meg. Ilyenek voltak Matolcsy beszámolója szerint a lakáspolitika és az öntözés reformjai is. A 2021-es évet az jellemzi, hogy utolértek bennünket a 2021-es évek hibái – foglalta össze.

„Meg kell előznünk, hogy 2030-ban az utódaink feltegyék a kérdést, miért nem sikerült? Hol és hogyan tévesztettünk utat? Azt kell mondanunk, hogy 2021-ben tévesztettünk utat és folytattuk 2022-ben. És nem látjuk, hogy idén ezt a utat módosítjuk-e.”

Hogy ez ne történjen meg, le kell vonunk a tanulságokat Matolcsy szerint az előző évtized sikereiből, elszalasztott reformjaiból, stratégiai hibáiból és a most bekövetkezett gazdaságpolitikai műhibákból. Ilyen műhiba az eleresztett költségvetési hiány és az ársapkákkal eleresztett infláció.

Az egyik fontos tanulság amit le kell vonni, hogy a múlt hibái akár 10 évre is visszavethetnek minket. Világos cél kell: korábban volt világos, mérhető cél a gazdaságpolitika előtt, az 1 millió új munkahely megteremtése, Matolcsy szerint ez most nincs.

„Miniszterelnök Úr azt mondta nekem, mikor udvariasan kértem tőle, hogy mérhető célt rajzoljunk fel az évtizedre: »Ha mérek, veszítek!« Nincs igaza! Aki nem mér biztos veszít, aki mér az nyerhet. A választásokon is mérünk és nyert a miniszterelnök.”

Tanulság még, hogy a múlt hibái megismétlődhetnek és mindig jönnek válságok. Az nyer aki válságokat reformokra használja fel, mint ahogy 2010-ben tették, mondta el Matolcsy, aki szerint most viszont „elpénecoltunk” egy jó válságot. Nincsenek nagy átalakulások. Utolsó gondolatként úgy fogalmazott:

„Sértődött a jegybankelnök? Frusztrált? Összeveszett a miniszterelnökkel? Nem, isten őrizz! Elvi ellentét van a jegybank és a kormány között. A Magyar Nemzeti Banknak kötelessége az infláció elleni küzdelem és ehhez várjuk a kormány segítségét.”

A jegybankelnök tavaly december elején  a Gazdasági Bizottság ülésén már fogalmazott meg éles kritikákat az ország vezetésével szemben. Akkor a Telex beszámolója szerint elmondta:

„Szembe kell nézni azzal, hogy a pénzügyi, makrogazdasági mutatóink az Európai Unióban az első-második legrosszabb helyen vannak. Jövőre már a legrosszabb lesz, mert a 15–18 százalék között várható infláció a legmagasabb lesz az Európai Unióban. Szembe kell nézni azzal, hogy ha Magyarország nem változtat a gazdaságpolitikáján, ha nem hajt végre kétharmados gazdaságpolitikai fordulatot, akkor elveszíti az évtizedet, stagnálás, stagfláció következik. Ez most még visszafordítható, jövőre már nem.”

Január elején Orbán Viktor ezzel kapcsolatban azt mondta, igaza van a jegybankelnöknek annyiban, hogy válságközeli állapotban van a magyar gazdaság annyira, amennyire Európa más gazdaságai is. „Az a magyar stratégia, hogy maradjunk ki a recesszióból. Van egy tervünk rá, ezért a következő évi költségvetést is másfél százalékos növekedésre tervezzük”.