A pedagógusok közel 10 százaléka, vagyis 12 ezer tanár nem készítette még el a 10 éve bevezetett pedagógusminősítési rendszer részeként kötelezővé tett portfólióját, melyben szakmai pályafutásukat és számos dokumentumot kell bemutatniuk – írja a 24.hu.
Sok motivációja azonban annak ellenére sincs a tanároknak, hogy ha november 25-ig nem töltik fel az Oktatási Hivatal (OH) informatikai rendszerébe a minősítéshez szükséges információkat, kirúgják őket. Amellett, hogy sokan azt mondják, nem a Belügyminisztériumnak vagy a tankerületnek akarnak megfelelni (melyek ráadásul nem is a valódi teljesítményüket mérik), hanem a gyerekeknek és a szülőknek, az úgynevezett előmeneteli rendszer valójában nem sok előmenetelt tartogat számukra: 10 évvel ezelőtt még viszonylag motiváló lehetett elérni a Pedagógus II. minősítést, azonban az eredetileg a minimálbérhez kötött pedagógus alapilletményt befagyasztották a 2014-es minimálbér szintjén (101 500 forint).
Így egy 15-17 éve pályán levő, főiskolai végzettségű tanár illetménye ugyanúgy bruttó 391 ezer forint (a garantált bérminimum és a bérpótlék összege) marad Pedagógus II. fokozatban, mint Pedagógus I. fokozatban, hosszabb tanári pálya esetén is csak pár tízezer forinttal kaphatnak többet.
Továbbá, mint a 24.hu írja, az okok közt szerepel az is, hogy
- hiába lépnének be a Pedagógus II fokozatba, ezáltal pedig magasabb fizetési kategóriába, az alapilletmények befagyasztása miatt nem, vagy csak alig emelkedne a fizetésük.
- Túl bürokratikus az előmeneteli rendszer, legalább egy-két hónapos munka a portfólió elkészítése, amit munkaidőn túl kellene elkészíteni.
- Vannak, akik arra számítanak, hogy végül eltörlik a minősítési eljárást.
Ráadásul, mint azt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete alelnöke a lapnak mondta, az sem tett jót a minősítési eljárás megítélésének, hogy annak bevezetésekor mindenkit a Pedagógus I. fokozatba tettek, hogy onnan küzdje magát feljebb.
A szakszervezeti vezető szerint egyébként megdöbbentő, hogy 12 ezren nem adták még le a portfóliójukat, a kormány a rendszer bevezetésekor úgy számolt, hogy a tanárok 1-2 százaléka hagyja csak az utolsó évre a portfólió megírását és a minősítési eljáráson való részvételt, illetve ekkora lehet azok aránya, akik egyáltalán nem akarnak ebben részt venni és inkább elhagyják a pályát.
„A Belügyminisztérium folyamatosan vizsgálja a pedagógus előmeneteli rendszer fejlesztési lehetőségeit, a teljesítményértékelési rendszer bevezetéséről döntés nem történt”
– válaszolta a Belügyminisztérium a 24.hu megkeresésére az ügyben. A lap értékelése szerint nem tűnt aggódónak a minisztérium hangvétele – amolyan félig teli a pohár szemlélettel azt írták, az érintett pedagógusok 91 százaléka leadta a portfólióját. Hogy mekkora érvágás lenne újabb, akár csak néhány ezer tanár pályaelhagyása az oktatásnak, arról nem írtak.
Mindeközben a Népszava úgy tudja, már idén szeptemberben bevezethetik az új teljesítményértékelési rendszert, melynek legújabb tervezetét meg is küldte a Belügyminisztérium az intézményeknek, most pedig kérdőíves felméréssel kérik ki róla a tanárok véleményét.
A laphoz egy olyan koncepció jutott el, amelyet az általános iskolákban tanító pedagógusok számára készítettek. Bár a tervezet több pontján is finomítottak a korábban kiszivárgott elképzelésekhez képest, a Pedagógusok Szakszervezete szerint az így is elfogadhatatlan, szerintük az új rendszerrel a kormány még nagyobb önkizsákmányolásra akarja kényszeríteni a tanárokat béreik érdemi rendezése helyett.
Mint arról a Mércén is beszámoltunk, a koncepció előző, január eleji verziójában szerepeltek többek közt „általános elvárások” is arról, hogy mit lehet „ideális” pedagógusi vagy intézményvezetői munkának, hozzáállásnak tekinteni. Így jó tanár az, aki
a nevelést-oktatást közszolgálatnak tekinti, célja a „a magyar nemzet fejlődése, gyarapodása”, betartja az etikai elvárásokat, „viselkedésével, megjelenésével az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét erősíti”.
A jó igazgató pedig a belügy szerint az általános szabályokhoz és a fenntartói elvárásokhoz igazodva tervezi, koordinálja az iskolai munkát, és lennének átlag alatti és átlag feletti teljesítményű tanárok.
Míg a korábbi változat szerint az átlag alatti teljesítményt pénzelvonással büntették volna, az új verzió szerint már inkább továbbképzésre küldenék őket, a legjobban teljesítőknek viszont valamilyen többletjuttatás járna. Erre az átlagos (középső 50 százalék) teljesítményt nyújtóknak is lesz lehetőségük „egyedi indoklás” alapján.
Korábban szó volt arról is, hogy a minősítési eljárás során önkéntessé teszik a Pedagógus II. fokozatba lépést, ám a mostani tervezetben már nem szerepel. Így egyelőre nem úgy tűnik, hogy az új koncepció mentesíthet a portfólió írás alól.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke üdvözölte, hogy a kormány kérdőívben kéri ki a tanárok véleményét (mindeközben a PSZ is saját felmérést indított). Az érdekvédő szerint az is előrelépés, hogy az értékelési rendszer koncepcióján finomított a szaktárca, de a PSZ azt még így is elfogadhatatlannak tartja: véleményük szerint az új rendszerrel még nagyobb önkizsákmányolásra akarják kényszeríteni a pedagógusokat.
Ugyanis pluszpontok járhatnak a túlórákért, helyettesítések számáért, tanítási időn kívül vállalt feladatokért, iskolán kívüli programok szervezéséért, az igazgatók által kiadott feladtok elvégzéséért – vagyis az ingyenes túlmunkáért. Aki ezeket nem vállalja, az kevesebb pontot, így rosszabb értékelést kaphat.
A szakszervezeti vezető szerint olyan elvárásokat is megfogalmaztak a pedagógusok számára, amelyek kívül esnek a tanárok hatáskörén, például a lemorzsolódással fenyegetett tanulók vagy a hiányzások számának csökkentése, az intézményvezetőktől pedig azt is elvárnák, hogy ők biztosítsák megfelelően a szakember-ellátottságot.
Totyik szerint az is abszurd, hogy a tervezet szerint a tanároknak az intézmény jó hírét kell erősíteniük személyes, írásos, online kommunikációjukban, viselkedésükben – vagyis félő, hogy még nagyobb szerepet fog kapni a tanárok közösségi oldalainak, online tevékenységének ellenőrzése.
A Népszava úgy tudja, a Belügyminisztérium még az idei félévben kipróbálná a rendszert, június-júliusban pedig egy próba-értékelésre is sor kerülhet.
