Kedden számoltunk be róla, hogy vége lehet az önkormányzatok számára pozitív példaként szolgáló minimumjövedelem-juttatásnak, méghozzá a helyi képviselő-testületben többséget alkotó ellenzéki összefogás pártjainak javaslata nyomán. Egy – a DK, a Momentum az MSZP, az LMP és a szocialista polgármester, Horváth Csaba által jegyzett – előterjesztés alapján megszüntethetik a zuglói szociális modell keretében bevezetett juttatást, érdemi indoklást pedig nem fűztek a tervezett lépéshez.

Az előterjesztés alapján gyakorlatilag eltüntetnék az önkormányzati szociális rendelet paragrafusaiból a minimumjövedelem-juttatást, a helyébe pedig új juttatási forma nem kerülne, csak az eddig is létező támogatások, pl. gyógyszertámogatás, eseti segély, rendszeres lakásfenntartási támogatás, ápolási díj és adósságkezelési szolgáltatás maradna meg.

A kivezetés 2024. március 31-gyel történne meg, és addig is határozatlan időről egy évre módosítanák a jogosultság időtartamát.

Mint azt a Budapest Intézet 2017 és 2020 közötti tapasztalatait összegző jelentése felidézi, a szociális törvény módosításával 2015 márciusától a helyi önkormányzatok felhatalmazást kaptak rá, hogy saját hatáskörben alakítsák ki a szociális segélyek szabályozását. Ennek  alapján vezette be Zugló önkormányzata Karácsony Gergely polgármestersége alatt a Budapest Intézet koncepciójának felhasználásával a pénzbeli szociális segélyek új rendszerét. A koncepció két sarokköve a lakásfenntartási támogatás emelése és a minimumjövedelem bevezetése volt – amely azután a 2018-as önkormányzati választásokban a Demokratikus Koalíció és a Momentum programjába is bekerült.

A minimumjövedelem segély típusú ellátás, amely rászorultság alapján jár. A juttatás menete eddig az volt, hogy Zugló jövedelemvizsgálatot követően fizetett a nyugdíjminimum összegével megegyező 28 500 forintot azoknak a helyi polgároknak, akinek nincs jövedelme, és igényelték a juttatást.

Megkérdeztük az előterjesztést benyújtó pártok helyi képviselőit, hogy mi indokolja szerintük a minimumjövedelem-juttatás megszüntetését. Eddig két képviselőtől, a momentumos Busznyák Imrétől és az LMP-s Vida Attilától, valamint Horváth Csaba polgármestertől kaptunk választ.

A Momentum képviselője a lépést azzal magyarázta, hogy 2017-től csökkent az igénylők száma, amelynek szerinte az az oka, „hogy az önkormányzat erőforrásai nem teszik lehetővé a támogatás inflációkövető növelését.” Hozzátette azonban, hogy az így felszabaduló forrásokat hatékonyabb szociális támogatásokra fogják fordítani.

„Ebből a forrásból lesz megemelhető például az eseti segélyezés jövedelemhatára, és csökkenhet a gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díj az alacsony jövedelmű szülők számára”

– fogalmazott Busznyák Imre.

Vida Attila, az LMP képviselője, lakhatásügyi tanácsnok is a program csökkenő népszerűségére és az utóbbi években folyamatosan szűkülő anyagi lehetőségekre hivatkozott válaszlevelében, utóbbi miatt pedig megfogalmazása szerint „a meglévő forrásainkat a kötelező feladatellátásra kell koncentráljuk, a szociális ellátások területén is.”

Mint fogalmazott: „az önmagában is vitatott koncepció kapcsán abban viszont egyetértés volt és van, hogy egy ilyen feladat finanszírozása messze meghaladja a magyarországi önkormányzatok (bármely önkormányzat) anyagi lehetőségeit, ha és amennyiben bevezetésre kerül, azt fenntartható módon, a kötelezően ellátandó szociális és egyéb népjóléti feladatok károsodása nélkül állami szerepvállalással lehet megvalósítani, olyan nagyságrendű forrásokból, amelyek ott rendelkezésre állnak, a mi működési területünkön viszont nem.”

A képviselő hozzátette, személyesen nem ért egyet az alapjövedelem gondolatával, amelyet szerinte nemzetközi tapasztalatok (az alábbi két cikkre hivatkozott – ehhez érdemes hozzátenni, hogy az alapjövedelem és a zuglói minimumjövedelem alapvetően más típusú szociális juttatások, és a képviselő által említett alapjövedelem-kísérletről a Mércén is jelent meg cikk Büttl Ferenc által, aki más következtetésekre jutott – a szerk.) is alátámasztanak. Majd úgy folytatja:

„A népjóléti területen való ellátások az önkormányzatok törvény által előírt feladatai közé tartoznak. Ezeken belül a szociális ellátások kiemelt fontosságúak, de evvel együtt semmivel sem fontosabbak, mint az egészségügy, vagy az oktatás-nevelés (óvodák, bölcsődék), vagy a közétkeztetés támogatása, sorolhatnám. De mondhatom, hogy a szociális juttatásokon belül a minimumjövedelem juttatás semmivel sem fontosabb, mint a gyógyszertámogatás, vagy az adósságkezelési, lakhatási, fűtési támogatás, stb. Sőt, mivel előbbiek kötelező ellátások, törvény szerint előbbre valóak, helyesen, jogosan. És mindez egy kalapból megy, az ötletek számával a forrás nem nő. Nekünk pedig döntenünk kell, mire jut a kevésből (amivel még mindig az élvonalban vagyunk). Nem az a szempont, hogy kinek milyen projekt szükséges a politikai, közéleti ismertsége, egzisztenciája fenntartásához, legyen az személy, fővárosban kifizetett „civil aktivista”, politikus, párt, vagy akármi más.

A minimumjövedelem juttatást politikai termékként, a valós tapasztalatokkal rendelkező, felelős, szakértő (nem az ötletgazda politikai párt holdudvarára gondolok természetesen) önkormányzati apparátus ellenére, véleményének ignorálásával erőszakolták át. Olyan politikusok erőszakolták át, akiknek soha, semmilyen önkormányzati, vagy más választott közhatalmi-vezetői pozíciójuk, ehhez kapcsolódó tudásuk, tapasztalatuk, eredményük nem volt. Kezdeti „sikerei” közé tartozik, hogy a 2014-es, közel 400 fős közfoglalkoztatotti állományt sikerült 8 főre redukálni, miközben a minimumjövedelmesek száma bőven 400 fő fölé nőtt.

Hasznosságáról és eredményeiről egy olyan tanulmány készült (közpénzből), ahol az ötletgazda szervezet vizsgálta és értékelte saját szellemi termékeként megvalósuló projektjét. Gondolom nem lepődik meg az eredményen, minden szépnek és jónak találtatott. A fenti projektről egyébként úgy nagyjából mindent elmond, hogy a 2019-es választás után mindenhol bepróbálkoztak vele, de olyan elemi erejű volt az elutasítás, hogy már a felvetés során elhaltak. Azon dolgozunk, hogy a zuglói modell, amiről objektívan állítható, hogy a szociális és népjóléti területen az ország önkormányzatainak élvonalba tartozik, fennmaradjon, de hasznos, fenntartható elemekkel.  Ezért búcsúzunk az életképtelen elemeitől, és (a romeltakarítás mellett) kitöltjük hasznos, fenntartható módon, szociális, népjóléti területen, erőnkhöz mérten, anyagi gondoskodással is.”

Ahogy már tegnapi cikkünkben is írtuk, Jaksity Kata kommunikációs vezető Horváth Csaba polgármester nevében megkeresésünkre az alábbiakat válaszolta: Zugló Önkormányzata mélyen elkötelezett a járvány, majd az inflációs robbanás okozta megélhetési válság kezelésében, ugyanakkor bármilyen előremutató is a minimumjövedelem-juttatás, az „nem önkormányzati, hanem kormányzati keretek között tud hatékonyan működni; ezért is szerepelt az ellenzék közös kormányprogramjában”.

A szociális támogatási rendszer átalakítására sarkallta az önkormányzatot „az a tény is, hogy az elmúlt hét év során a kérelmezők száma folyamatosan csökkent”. Így a jövőben a rászoruló jogosultak más, az élethelyzetükhöz jobban igazodó támogatási formákat vehetnek igénybe; az önkormányzat szerint a támogatások nyújtása során „célzottabb támogatási formákat” kell előnyben részesíteni.

„Nagyon fontos, hogy a szociális támogatások összege a rendszer újragondolásával nem csökken, hanem növekszik, hiszen a támogatásokra fordítható összeget az idei költségvetésben mintegy 100 millió forinttal megemeljük, így továbbra is mindenki hozzájuthat ahhoz a segítséghez, amelyre szüksége van” – írták.

„Önkormányzatunk ezzel együtt is nyitott a párbeszédre, éppen ezért akár egy tudományos mélységű szakmai egyeztető fórum keretében is készek vagyunk megvitatni a minimumjövedelem-juttatás elmúlt hét évi tapasztalatait, értékelni az eredményeit és megvizsgálni e támogatási forma továbbfejlesztésének lehetőségeit” – fogalmaztak. Hozzátették: Zuglónak van az egyik legkiterjedtebb szociális támogatási rendszere.

A minimumjövedelem-juttatás megszüntetése ellen petíciót is indítottak civilek az aHang felületén, amit eddig több mint 500-an írták alá.

A Mércén pedig nyílt levelet fogalmazott meg Misetics Bálint szociálpolitikus, a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója; valamint Scharle Ágota és Váradi Balázs közgazdászok, amelyben az előterjesztésre úgy reagálnak:

„Az önkormányzati döntéshozók először tehát hagyták, hogy a minimumjövedelem elveszítse a vásárlóerejét, és ezzel párhuzamosan egyre kevesebben férjenek hozzá a támogatáshoz, majd erre – vagyis a saját mulasztásuk következményeire – hivatkozva érvelnek a támogatás megszüntetése mellett. Ez a gondolatmenet logikátlan és felelőtlen. A megélhetési költségek szélsőséges mértékű növekedése és a csökkenő igénybevétel a támogatás összegének a jelentős emelését és ezáltal az arra való jogosultság jelentős bővítését indokolja – nem a támogatás megszüntetését.”

Hozzáteszik: „A zuglói minimumjövedelem-juttatás megszüntetését javasló pártok mindegyike elfogadta  a tavaly közzé tett közös ellenzéki programot, és az abban szereplő elköteleződést egy olyan garantált minimumjövedelem mellett, amely a jövedelmi szegénységben élők jövedelmét a létminimum szintjéig – vagyis a zuglói minimumjövedelem szintjének a többszörösére – egészítené ki.”