Egy Facebook-lájknak, egy kabátnak és egy sálnak döntő jelentősége lehetett abban, hogy a rendőrség azzal gyanúsít egy magyar nőt, hogy részt vett több erőszakos akcióban a kitörés emléknapi eseményekhez kapcsolódóan, köztük a videón is rögzített „viperás támadásban”. A szélsőjobboldali és a kormánysajtó egy része tényként kezeli a támadások eddigi egyetlen magyar gyanúsítottjának bűnösségét, és rajta keresztül baloldali szervezetek, politikusok érintettségét, holott az eljárás nagyon korai szakaszában járunk. Közelebbről is megnéztük ezeket a bizonyítékokat, külön figyelmet szentelve a kabátnak és a sálnak, az elérhető nyilvános felvételek alapján. Szembeszökő különbségeket találtunk a bíróság szerint ugyanolyannak tűnő ruhadarabok között.

Múlt szombaton fogta el, majd vette őrizetbe a rendőrség azt a magyar nőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy három, szintén elfogott külföldi állampolgár és mások társaságában részt vett több olyan támadásban, amelyekre a kitörés emléknapjával összefüggésben került sor.

A 2. világháború végén ezen a napon, február 11-én kíséreltek meg kitörni a Budán körülzárt német-magyar csapatok, az évfordulóra évek óta emléktúrával emlékeznek, és szélsőjobbos szervezetek hősökként, mártírokként ünneplik az egykori náci birodalom érdekében mészárszékre küldött katonákat. Az eseménysorozat a nemzetközi szélsőjobb találkozójává is vált az utóbbi években, többek között ezért is próbálják megakadályozni, és szerveznek ellentüntetést és nemzetközi kampányt antifasiszta szervezetek.

A szélsőjobb hivatalos eseményét az idén nem is rendezhette meg a Várban, azt végül egy magánterületen, a rendőrség engedélye nélkül tartották meg a Normafánál.

Már napokkal korábban és szombaton is sor került több erőszakos akcióra, köztük azokra a támadásokra is, amelyekkel a rendőrség egy több fős társaságot vádol – ennek a csoportnak négy feltételezett tagját vették őrizetbe. A támadások egyikét videó is rögzítette, a felvétel múlt pénteken került nyilvánosságra, ezen egy gazdagréti trafik előtt nyolc maszkos támadó megver egy military ruhába öltözött férfit.

Az „antifa támadás” felelőseként a szélsőjobboldali és a kormányzati sajtó hamarosan a Szikra mozgalmat és Jámbor Andrást nevezte meg (aki lapunk alapítója és korábbi főszerkesztője), a Mércére pedig több ízben az ellentüntetés szervezőjeként hivatkoztak, amit csak cáfolni tudunk. Majd a mozgalom egyik aktivistájaként azonosították be a rendőrség által letartóztatott magyar nőt, akiről számos médiatermék tényként állította, hogy részt vett a támadásokban, és rajta keresztül megpróbáltak gyanúba keverni Jámbor András mellett több baloldali politikust – így Pikó Andrást és Tordai Bencét –, de Gulyás Mártont, a Partizán műsorvezetőjét is.

A bűnüldöző szervek közleményei is olykor tényként hivatkoztak egyelőre nem bizonyított feltevésekre. Így a rendőrség első híradásában arra, hogy a négy őrizetbe vett személy „egy társaság” tagja.

A Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya csütörtöki közleményének címében pedig azt olvashattuk, hogy „Kényszerintézkedésekről döntött a bíróság az antifasiszta támadók ügyében”.

Holott maga a közlemény is kifejti, hogy „a megalapozott gyanú nem a bűnösség bizonyítottságának a szintje (!): olyan valószínűségként írható le, amelynek a törvényesen beszerzett bizonyítékokon kell alapulnia”. Illetve hozzáteszi, hogy „a nyomozás folyamatban van”, „a brutális támadásokban részt vevők nagy része még nincs azonosítva, az elkövetett cselekmények még felderítésre várnak”.

Ebben a közleményben olvashattunk azokról a bizonyítékokról is (bár „közel sem a teljesség igényével ismertetve”), amelyek alapján a bíróság elrendelte három terhelt letartóztatását, és egy külföldi személy esetében a bűnügyi felügyeletet.

Közülük az első lehet a magyar gyanúsított, aki „egy, a Becsület napja elleni – egyébként erőszakra nem buzdító – Facebook bejegyzést lájkolt, a nyomozó hatóság pedig később azt észlelte, hogy a profilképén ugyanabban a kabátban és sálban látható, amelyben az „antifasiszta támadások” elkövetői a videófelvételeken. A bíróság maga is meggyőződött arról, hogy ez a kabát és sál pont ugyanolyannak tűnik, és igen csekély az olyan egyezés lehetősége, hogy ezeket valaki más is így egyszerre viselte volna, aki az »ünneplőkkel« szembeni tiltakozással egyetért.”

Ahogy arra a közlemény is kitér, a támadásokban való részvétellel gyanúsított három külföldit egy taxiban fogták el szombaton, „mindannyian legalább egy-egy viperát maguknál tartottak”. A magyar gyanúsítottat otthonában állították elő, és nincs arra utaló nyilvános információ, hogy bármilyen, a támadásokban használt fegyver lett volna a birtokában.

A kabát színe, „típusa” és a sál sem egyértelműen ugyanaz, a szakértő szerint ez kevés az egyezés megítéléséhez

Összehasonlítottunk több olyan felvételt, amelyeken a törvényszéki közleményben feltehetően említett kabátok láthatók. Ennek alapján a D. K. monogramú nő korábbi profilképén (erre a darabra a közlemény így hivatkozik) szereplő ruhadarab és a támadás videófelvételén látható dzseki azonossága erősen kérdéses. Bár a törvényszéki közlemény közelebbről nem írja le a gyanúsítás alapjául szolgáló ruhadarabot, de mivel a támadók két kivétellel feketében vannak, csupán két színes kabát jöhet szóba – egy narancs és egy bordó – így a jobboldali médiában megjelent fotók alapján kiszűrhető, hogy melyikkel találhattak egyezést.

A támadásról készült kamera képét kinagyítva, és a D. K. profilképei között található különböző fényviszonyok között készült képeket mellé téve, az látszik, hogy előbbi inkább bordós, utóbbi inkább lilás árnyalatú.

A két kép összehasonlításánál a fények és az eszközök minősége által okozott színtorzulás érzékeltetéséhez a biztonsági kamerával felvett és egy nyilvánosan elérhető utcaképfotón szereplő helyszíni OTP logó színtorzulása ad kapaszkodót. A két dzseki színe közti különbség még ennek figyelembevételével is szembeszökő.

De van egy másik részlet, ami a fentinél határozottabb következtetést is megenged a kabátok azonosságára nézvést.

A D. K. profilképein szereplő kabát kapucnijának bélése ugyanis egyértelműen világos, virágmintás. A támadókról készült felvételeken, a támadás hevében mozgásban lévő kapucnin ezeknek a jellegzetességeknek nyomát sem találni.

A törvényszéki közleményben említett másik gyanúsításra okot adó tárgy a D. K. által viselt sál. Itt is találtunk fontosnak tűnő különbségeket. A támadó, úgy tűnik, hogy inkább a túrázók körében közkedvelt, nyak mellett fejre is húzható csősálat visel. A színekkel itt is vannak gondok. Míg a támadásról készült felvételeken a ruhadarab fejre húzva láthatóan fehér-türkiz-világoslila színekben játszik, addig a D. K. által feltöltött képeken szereplő, hasonló tárgyon ez a színátmenet nincs meg, ott egy szürke-világoskék ruhadarabot látunk. Ráadásul a profilképek alapján D. K.-n valószínűleg nem is „nyakcső” látható, hanem a más képeken is szereplő élénk kék sportpulóver gallér része.

A lapunk által megkérdezett fotószakértő elmondta, egy fotón a tárgyak (így a ruhadarabok) színe számtalan tényezőtől függ. Így az adott tárgyra eső megvilágítás jellegétől, attól, hogy direkt vagy indirekt fényről van-e szó, a ráeső fény hőmérsékletétől és az adott kép készítésének beállításától. De függenek a színek a felvételhez használt eszköz beállításaitól is – amelyek egy szín teljes elváltozását is okozhatják. Emellett a fotós által eszközölt utómunkálati beavatkozásokkal is nagyban variálható egy adott tárgy színének percepciója – az ilyen munkálatok során nagyjából „bármit ki lehet hozni”, fogalmazott kérdésünkre a lapunktól független fotós szakember.

„Nem lehet egy egyezéshez bizonyító erejű pusztán két kép egymás mellé tétele”, jegyezte meg, hozzátéve hogy csupán két kép összehasonlításával rendkívül nehéz az egyezések megítélése.

Kiemelte azt is, hogy ugyan más körülmények lehetnek egyértelmű egyezésre okot adó jellegzetességek, de egyébként

„maximum érvek lehetnek feltételezések mellett, vagy ellen, de pusztán képek sajátosságaiból, azok manipulatív jellege miatt, nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni.”

A fenti felvételeket megtekintve megjegyezte, a biztonsági kamerák rossz minőségéből adódóan nem lehet elvárni a felvételektől színélességet. A szakértő kizártnak tartja, hogy az ezeken szereplő színek alapján „bármit is biztosra lehessen mondani”. Egy ilyen kamerával nehéz bármilyen helyességet visszaadni, pláne nem színhelyességet, amit szerinte egy jó minőségű kamerával is nehéz elérni. Nem is beszélve a szín megítélését nagyban befolyásoló monitorok beállításairól.

A D. K. kabátjáról különböző napszakokban és feltételek között készült képekkel kapcsolatban elmondta, azokon jól látszik a különböző fényjátékok hatása a szín megítélésére. A videóból kiemelt képeket mellé rakva (minden tényezőt figyelembe véve) ugyan elképzelhetőnek tartja, de szerinte

kicsi a valószínűsége, hogy a felvételeken ugyanaz a kabát szerepel.

A szakértő hozzátette azt is, hogy mivel ilyen sok faktor összjátékától függenek egy felvétel színei, ezért a fentiek leginkább azt erősítik meg, hogy egy ilyen felvétel csak nehezen lehet bizonyító erejű.

Van-e valami a lájkon és a ruhadarabokon túl?

A bíróságnak nem kötelessége minden, az ügyészség indítványában szereplő tényt nyilvánosságra hoznia, lehetséges tehát, hogy a magyar gyanúsítottal kapcsolatban további, terhelő bizonyítékokkal rendelkeznek. Ezt dr. Ivány Borbála, a Helsinki Bizottság ügyvédje mondta a Mércének, miután arról kérdeztük, mi volna a jelentősége annak, ha kiderülne, a gyanúsított profilképén szereplő kabát és sál nem azonos a nyilvánosságra került videón az elkövetőn látható ruhadarabokkal?

A letartóztatást kimerítően indokló bírósági határozatot csak a letartóztatott és az ügyvédje ismerheti, a bíróság által közreadott közlemény „közel sem a teljesség igényével” ismerteti az ügyészségi indítványban felsorolt bizonyítékokat.

Azt a kérdést kell vizsgálnia a bíróságnak, hogy – függetlenül a ruhadarabok kérdésétől – indokolt-e a letartóztatás a (magyar) gyanúsított(ak) esetében. Ezt akkor rendelheti el a bíróság, ha semmilyen más kényszerintézkedés nem alkalmas arra, hogy biztosítsák, hogy a gyanúsított részt vegyen az ellene folytatott eljárásban, azt ne akadályozza és ne kövessen el újabb súlyos bűncselekményt. A bíróság más kényszerintézkedést is elrendelhet – ahogyan a negyedik gyanúsított esetében az enyhébb bűnügyi felügyeletet rendelte el. A szigorúbb döntésnek több indoka lehet, ezek közül csak az egyik az, hogy a gyanúsított megszökhet – mondta nekünk a Helsinki jogásza.

A bíróság közleménye mindenesetre világossá teszi, hogy a magyar elkövető esetében ennek a veszélye nem áll fenn. Ivány szerint elvben szerepet játszhat a letartóztatási döntésben az, hogy – ahogyan a Telexnek kifejtette, álláspontja szerint helytelenül – a súlyosabban minősülő „közösség elleni” erőszaknak minősítette a rendőrség az esetet. Természetesen a cselekmény tényeit kell figyelembe venni elsősorban, nem a minősítést. Így lehetséges, hogy a súlyosabb minősülés ellenére a negyedik gyanúsított esetében csak bűnügyi felügyeletet tartott indokoltnak a törvényszék.

A fentiek révén talán könnyebb véleményt alkotni arról, hogy az eddig ismert bizonyítékok alapján mennyire tűnnek megalapozottnak a D. K. ellen felhozott vádak, illetve azok az állítások, amelyek tényként kezelik bűnösségét.

Ha nem is ismerjük a nyomozás jelenlegi állását, az biztosan kijelenthető, hogy az ártatlanság vélelmének követelménye a sajtóban, így több kormányközeli médiumban súlyosan sérült. Bízunk benne, hogy nem sokáig kell beérnünk egy Facebook-lájkkal és azzal, hogy két „kabát és sál pont ugyanolyannak tűnik”, ha súlyos bűntények felelősségének tisztázása a tét.