Döntést hozott a Pest vármegyei katasztrófavédelem a gödi Samsung-gyár újabb hatósági engedélykérése ügyében. A 2017 óta folyamatosan növekvő, mostanra gigászi méreteket öltő akkumulátorgyár ezúttal újabb „veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekkel” bővült, amelyek használatba vételéhez katasztrófavédelmi engedélyre van szükség. Ezt a lakosság tiltakozása ellenére ki is adta a hatóság.

A katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás részeként múlt hét kedden tartottak közmeghallgatást Gödön, ahol több száz helyi és környékbeli lakos jelent meg, és fejezte ki elégedetlenségét a gyár működése kapcsán. Amellett, hogy a gyár – számos lakos számára kifejezetten zavaró – zajterhelése az előző évekhez hasonlóan ezúttal is terítéken volt, sokan érdeklődtek a tavaly tavasszal napvilágot látott NMP-szennyezés (ez egy akkumulátorgyártásban is használatos oldószer) eredetéről, és arról, milyen kimenetele lenne, ha az akkumulátorgyár esetlegesen elszennyezné a gödi talajvizet. A kérdések jelentős részére azonban sem a Samsung, sem a katasztrófavédelem munkatársai nem tudtak érdemi és megnyugtató választ adni a helyszínen, ezért több esetben is azt kérték, küldjék el írásban a kérdéseiket a lakosok.

A közmeghallgatáson a gödiek érdekérvényesítéséért küzdő Göd-ÉRT Egyesület tagjai korábbi katasztrófavédelmi határozatok felolvasása révén szembesítették a megjelenteket a gödi Samsung mulasztásaival, melyek joggal keltenek félelmet a lakosságban. Ezek szerint ugyanis 2018 óta sorozatosan tűzvédelmi szabálytalanságokat észlelt a katasztrófavédelem: többek közt

nem helyezték üzembe a tűzoltóberendezéseket, miközben jelentős mennyiségű tűz- és robbanásveszélyes anyaggal dolgoztak, ezzel több mint ezer munkavállaló életét veszélyeztetve.

Az éveken át fennálló szabálysértésért a hatóság alkalmanként 1-4 millió forint közötti bírságokat szabott ki, ami láthatóan nem bírt elrettentő erővel. Az is kiderült: egy építés alatt álló épületrészben akkumulátorokat töltöttek, melyek közül 36 kigyulladt. A tűzoltók nem tudták áramtalanítani az épületet, mert a beruházó nem építette ki az ilyenkor használatos főkapcsolót, mindez jelentősen késleltette a tűzoltást. Az épület tűzvédelmi megfelelőségét és a dolgozók tűzvédelmi felkészítését nem tudták igazolni, a tűzoltóberendezések pedig nem működtek.

Mindezek fényében Bodnár Zsuzsa, az egyesület elnöke, valamint több lakos is nyomatékosan kérte a katasztrófavédelmet, hogy ne adják ki az újabb engedélyt a Samsungnak, sőt: tiltsák meg a működését.

A katasztrófavédelem vasárnap kiadott határozatából kiderül többek közt: az engedélyezési eljárás egy hónapig szünetelt, miután a hatóság több épületrész esetében hiányolta a a tűzoltó rendszer megfelelőségének és üzemképességének igazolását. A hiánypótlásra öt nap állt rendelkezésre, de ez idő alatt maga a Samsung kérte az engedélyezési eljárás szüneteltetését, így végül egy hónappal később, január elején indult újra az eljárás, miután a cég pótolta a hatósági követelményeket.

Az újraindult eljárás részeként februárban helyszíni szemlét tartott a hatóság, hogy ellenőrizze az új gyárrészekről szóló biztonsági jelentés valóságtartalmát. Ekkor újabb hiánypótlásra kötelezték a Samsungot, kiderült ugyanis: nem tudták teljes körűen igazolni, hogy a cég alvállalkozói megkapták a megfelelő oktatást az úgynevezett belső védelmi tervről, vagyis arról, mi a teendő, ha a gyárban baleset történik. A hatóság azt írja, a Samsung pótolta a hiányzó oktatási dokumentációt.

A határozatban a közmeghallgatásról is szó esik: mint írják, a lakosság részéről felmerült kérdések közül „a zajszennyezésre, a különleges gazdasági övezet szabályaira, az ivóvíz-felhasználásra, a szennyvízre, a vízszennyezésre, az egységes környezethasználati engedélyre, illetve az Üzemeltető távlati kapacitásnövelésére vonatkozó kérdések nem tartoznak az Iparbiztonsági hatóság hatáskörébe”; a döntés során mérlegelendő észrevétel nem merült fel.

A katasztrófavédelmi közmeghallgatások valóban szigorú tematika szerint zajlanak. Ha el is hangzanak olyan észrevételek és kérdések a lakosság részéről, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a gyár bővüléséről szóló éppen aktuális biztonsági jelentéshez, azok nem befolyásolják a hatóság döntését.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy nehéz külön-külön kezelni a gyárral kapcsolatban felmerülő problémákat és aggodalmakat, amelyeket ráadásul nem igazán lehet más nyilvános fórumon a döntéshozók tudtára adni. Így érthető módon mindezt az újabb és újabb gyárbővítések miatt megtartott közmeghallgatásokon zúdítja a lakosság az illetékes hatóságok és politikusok nyakába, bízva benne, hogy meghallják őket.

A katasztrófavédelem arra is emlékeztet a határozatban, hogy sokféle szankcióval sújthatják a gyárat, amennyiben nem tartja be a jogszabályokat. Mint írják, a hatóság rendszeresen tart ellenőrzéseket, és az eddigi ellenőrzések során, amennyiben szabálytalanságot állapítottak meg, minden esetben intézkedtek, a hiányosságok pótlását pedig utóellenőrzések során vizsgálták.

Abban az esetben, ha a cég nem teljesíti a kötelezettségeit, és „a biztonságos üzemeltetés feltételeiben súlyos hiányosság jelentkezik”, a legsúlyosabb szankció a katasztrófavédelmi engedély visszavonása, és a veszélyes tevékenység megtiltása – vagyis a gyár egy részének vagy egészének bezárása. Utóbbira azonban még soha nem került sor a többszöri tűzvédelmi szabálysértések és az évek óta fennálló zajszennyezés ellenére sem.