Az Utcajogász kezdeményezésére az Alkotmánybíróságon (Ab) támadják meg a végrehajtási törvényt az ellenzéki frakciók – jelentette be az Ab budapesti épülete előtt dr. Kiss Natália, az Utcajogász társelnöke és Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője péntek délután.

A sajtótájékoztatón Kiss Natália elmondta, hogy az Utcajogász Egyesület szerint a 2020 nyarán elfogadott, de a Covid-szabályozások miatt a gyakorlatban csak 2022 június közepétől alkalmazott új árverési szabályok súlyosan alapjogsértőek.

A moratórium utáni első hónapban több mint 1100 ingatlant árvereztek el, vagyis naponta körülbelül 40-et. Ráadásul „a válság miatt egyre több családot fenyeget, hogy elveszíti az otthonát” – mondta.

A jelenlegi szabályozásról elmondta, hogy az ingó vagyontárgyak árveréseinek az utolsó szakaszában például a kikiáltási árnak már az egy százalékáért is tehető érvényes vételi ajánlat. „Tehát például egy olyan gépjárműre, aminek a kikiáltási ára 750 ezer forint, 7500 forintos összeggel lehet licitálni. De párezer forint ellenében megfoszthatják az adóst a munkaeszközként használt számítógépétől, vagy egyéb vagyontárgyaitól, ékszereitől is” – fogalmazott.

Így szerinte az adós úgy veszítheti el a vagyontárgyait, hogy közben az adóssága szinte egyáltalán nem csökken. Hozzátette: ez a végrehajtóknak sem kedvez, mert „a potom pénzért elárverezett vagyontárgyakból nem térülnek meg a követeléseik”. A jelenlegi szabályozással szerinte egyedül az árverési vevők nyernek.

Az Utcajogász mellett a szabályozás továbbá sérti az adósok tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogát is, mivel a vagyontárgyakat már 15, az ingatlanokat pedig 20 nap alatt elárverezhetik, miközben a végrehajtási kifogásokról 60 napon belül dönthet a bíróság. Így a gyakorlatban sokszor mire a kifogást elbírálják, már rég elárverezték az adós ingatlanát – fogalmazott.

Az Utcajogász már 2020 októberében az alapvető jogok biztosához fordult a végrehajtási törvény árverési szabályai miatt, az ombudsman azonban több mint két éve nem bírálta el a bejelentést, és nem fordult az ügyben az Alkotmánybírósághoz.

Tordai Bence a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a Völner-Schadl botrány is megmutatta, mennyire fontos lenne, hogy a szabályozás az adósok szempontjait is figyelembe vegye. Szerinte az elmúlt években a végrehajtói maffia azon dolgozott, hogy számukra megfelelő szabályozási környezetet teremtsenek, ami lehetővé tette, hogy „hatalmas nyereségre tegyenek szert”.

„Fordított Robin Hood bűncselekmény-sorozatnak vagyunk tanúi, amelynek a szálai egészen a legfelsőbb politikai körökig érnek”

– fogalmazott.

Ezért gyűjtöttek össze több mint 50 képviselői aláírást az alkotmánybírósági indítványhoz, és kezdeményezett a Párbeszéd parlamenti vizsgálóbizottságot a végrehajtással kapcsolatos ügyekben – tette hozzá.

Hétfőn írtunk arról, hogy Jámbor András képviselő kezdeményezésére kiderült, hogy Polt Péter vizsgálatot rendelt el egy végrehajtási ügyben. Január elején derült fény Vajda Beatrix ügyére, akinek 450 millió forintot érő villája csupán 38 millió forintért kelt el. Az ingatlan végrehajtásáról szóló dokumentumot Vajda elmondása szerint visszadátumozták, tehát egy évvel korábbi dátum szerepel rajta, mint amikor az ingatlan ténylegesen elárverezték. A Blikk információi szerint az ügyet Schadlné Baranyai Helga, Schadl György, a bírósági végrehajtói kar letartóztatott elnökének felesége intézte.