Tovább mérgezik a talajt az Illatos úti, egykori Budapesti Vegyiművek (BVM) telephelyén szivárgó, Magyarországon a hatvanas évek óta betiltott vegyi anyagok. Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere Simon Gergellyel, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértőjével tartott sajtótájékoztatót a helyszínen.

Megtudtuk tőlük, ősszel egy romos pincében találtak majd 100 tonna súlyosan mérgező rovarirtószer-alapanyagot. Ez elmondásuk szerint a 2016 elején, sok hercehurca után a telepről elszállított veszélyes hulladéknál is nagyságrendekkel mérgezőbb. A súlyosan mérgező alapanyagokat szabálytalanul tárolják egy romos pincében, és a Greenpeace, illetve a Ferencvárosi Önkormányzat arra kérik a hatóságokat, minél hamarabb biztosítsák a vegyi anyagok elszállítását és megsemmisítését.

Ez már csak azért is volna szükségszerű, mivel az uniós határérték 1600-szorosát meghaladó a mérgek koncentrációja az Illatos úton.

Vagyis már akkor is azonnal el kellene szállítani ezeket az anyagokat, ha a jelenleg mért koncentráció 1600-ad mértékében lennének jelen a területen.

A Baranyi Krisztina által ezügyben keresett Pest Megyei Kormányhivatal előbb hivatalos levélben állította, szakértőjük nem talált szennyezést a vizsgált vízben, de a mérési eredményeket a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva csak kilencven nap után adták ki. Eddigre már, a Greenpeace-szel konzultálva a Ferencvárosi Önkormányzat is elvégezte a saját méréseit. Vegyszerkoncentrációt mértek a pincében található iszapban, a fölötte lévő, az önkormányzat által vizsgált vízben, és a talajvízben is.

Csökkent, de továbbra is jelentős a vegyianyag-koncentrátum

Simon elmondta, a 2015-ös mérésekhez képest ugyan kisebb, de továbbra is jelentős mértékben vannak jelen a környezetben tartósan megmaradó veszélyes szennyező anyagok. Az illatos úti telephely egy romos pincéjének iszapja rovarirtószereket (lindánt, DDT-t), és számos egyéb, az emberi egészségre kockázatos halogénezett szerves anyagot, arzént, illetve higanyt is tartalmaz.

A vizsgálat során talált rovarirtószerek az emberi szervezetben nem bomlanak le, felhalmozódnak. A lindán (gamma-HCH, alfa-HCH és béta-HCH) az immunrendszerre van káros hatással, a DDT rákkeltő hatású lehet.

Az Európai Parlament és a Tanács vonatkozó rendelete szerint 50 mg/kg feletti HCH-koncentráció esetén egy anyag POP-hulladéknak (Persistent organic pollutants – a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyag) minősül. Ilyen esetben az európai uniós rendelet alapján az ilyen anyagot „tartalmazó vagy ilyennel szennyezett hulladékot indokolatlan késedelem nélkül […] úgy kell ártalmatlanítani vagy hasznosítani, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyag tartalom biztosan lebontásra kerüljön vagy visszafordíthatatlan módon átalakuljon”. Az 50 mg/kg-os értékhez képest a pincében lévő iszapban az őszi Ferencvárosi Önkormányzati mérés 80 000 mg/kg feletti HCH-koncentrációt mért.

De hova tűnt a vegyszer az azzal érintkező vízből?

Miért állíthatja a kormányhivatal, hogy nem találtak a vizsgálatuk során veszélyes vegyi anyagokat?

„Ez a méreg gyakorlatilag ott van a pince iszapjában, amelyet víz borít. Ha a víz szennyezettsége csökken [a 2015-ös mérésekhez képest], akkor ez azt jelezheti, hogy az elszivárgott vagy elpárolgott, a közvetlenül ott dolgozó embereket érintve és károsítva”

– magyarázza el a Greenpeace szakértője.

Minthogy egy romos pincében található ez a szennyezés, annak környezetbe jutása a kormányhivatal állítása ellenére is elképzelhető, ezt a feltételezést támaszthatja alá a pincéhez közeli talajvízfigyelő kútban mért vegyszerkoncentráció.

„Ha látjuk az elmúlt időszak szennyezési eseteit, Gödön, a Samsung környékén, vagy a debreceniek aggodalmát az ott épülő akkumulátorgyár környékén, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy a kormányhivatal képtelen megelőzni és megfelelően kezelni egy hasonló szennyezési esetet.”

– mondta el Simon Gergely. A Greenpeace ezért az ENSZ alatt működő Stockholmi Egyezmény titkárságához, és az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságához fordult, azt remélve, ezek az intézmények nyomást gyakorolnak majd a kormányra. A mérgek szabálytalan tárolása, valamint az, hogy a kormányhivatal egy csődbement céget, illetve a felszámolót kötelezne a veszélyes hulladékok eltakarítására (amikor azok nyilvánvalóan képtelenek elvégezni ezt a munkát) nem csupán a Magyarország által ratifikált Stockholmi Egyezményt sérti, de súlyosan veszélyezteti a környezet, és a környéken dolgozók, élők egészségét is.