A Központi Statisztikai Hivatal Kohorsz ’18 kutatásának eredményei alapján az látszik, hogy a gyerekvállalással növekednek a párok közötti egyenlőtlenségek a reproduktív munka terén. Tehát a nők a korábbiakhoz képest több házimunkát végeznek a gyerek születése után.
Annak ellenére, hogy a nők a kutatás szerint nem gondolják, hogy az ő feladatuk lenne a házimunkák elvégzése, míg a férfi keresőtevékenységet végez.
A fiatal, a képzetlen, a sokgyerekes és a falun élő nők gondolkodnak így leginkább, de ők is csak 30-40 százalékban. Tehát minél magasabb az adott nő képzettsége és minél urbánusabb közegben él, annál valószínűbb hogy a férfi feladatának is látja a házimunkákat (az már más kérdés, hogy végül a férfi milyen mértékben vesz részt bennük).
A Kohorsz ’18 kutatás 2018 óta 8300 gyerek és a szüleik életútját követi hosszú időn keresztül. A vizsgálat eddigi fontosabb eredményeiről Veroszta Zsuzsanna, az intézet vezetője adott áttekintést a Magyar Közgazdasági Társaság online rendezvényén.
A vizsgálat szerint a gyerek születése után nő azoknak a családoknak az aránya, ahol csak a nő mosogat, takarít, és intézi a bevásárlást. A 444 szemléje szerint a várandósság ideje alatt megkérdezett nők 61 százaléka mondta hogy csak ő mosogat, míg a gyerek születése után ez az arány 64 százalék volt, a takarításnál pedig 54-60. Tehát míg a gyerek születése előtt is többnyire a nők végezték ezen munkákat, a születés után még inkább rájuk maradtak. A főzésnél csökkentek a nők terhei, de ezt sem a párok férfi tagjai vették át, hanem más.
A fürdetés az egyetlen amit viszonylag nagy számban csak férfiak végeznek, ez a családok hat százalékánál van így, a nők ugyanakkor nagyobb szerepet vállalnak az inkább férfiak által dominált tevékenységek esetében, mint a javítások, bevásárlás, szabadidő-szervezés.
A ringatást és a sétát, levegőztetést csinálják a párok leginkább megosztva, míg a megnyugtatás, öltöztetés, etetés inkább kizárólag a nők feladata.
A Nők Egymásért Mozgalom Legyen látható! kampánya, és a hozzá kapcsolódó mércés cikksorozat épp a nők által végzett fizetetlen munkára hívta fel a figyelmet. Ugyanis – miképp a Kohorsz ’18 eredményei is rávilágítanak – a nők a mai napig aránytalanul nagy mértékben veszik ki a részüket a fizetetlen házimunkákból.
Ez olyan hatalmi viszonnyal jár, amiben a nő alá van rendelve a keresőtevékenységet végző férfinak, más módok mellett anyagilag is függ tőle. A házimunkáért pedig nem jár se megfelelő elismerés, de fizetség sem, holott a társadalom nem lenne nélküle működőképes, hovatovább a fizetett munkák elvégzéséhez is szükség van rá.
A Kohorsz ’18 kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy míg a gyerek féléves korában a nők 4,5 százaléka dolgozott és sokan terveztek visszatérni a munkaerőpiacra, kétéves korukban már 32 az arány. A magasabban iskolázott, kevesebb gyereket nevelő nők hamarabb térnek vissza a munkaerőpiacra, és a bölcsődei szolgáltatásokat is jellemzően ők tudják igénybe venni.
