Elfogadhatatlannak tartja a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ), hogy tovább nyíljon az olló az orvosi és az egészségügyi szakdolgozói bérek között – többek között erről beszélt Lengyel Tibor, a MOMSZ alelnöke szerdán este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
Az érdekvédelem képviselője elmondta: azzal, hogy az egészségügyi szakdolgozók által várt béremelés nem valósult meg idén januárban, az orvosi és a szakdoglozói átlagbér aránya visszaesett a tavalyi 27 százalékról 21 százalékra, miközben az egészségügyi szaktárca korábban ennek az aránynak a 37 százalékra javítását tűzte ki célul. Lengyel hozzátette: már a 27 százalék is az uniós rangsor utolsó helyén állt. A MOMSZ szerdán ezzel kapcsolatban egy közleményt is kiadott.
A mentőtisztek „közeli viszonyban állnak az orvosi munkavégzéssel”, és a felelősségük is nagyon hasonló kiterjedtségű, magyarázta Lengyel, hogy miért lenne fontos közelíteni a két típusú bér színvonalat ahelyett, hogy a különbség.
Az alelnök szerint ez még jobban ki fog domborodni a kormány egy másik intézkedése nyomán, még pedig akkor, amikor az új egészségügyi szabályozás értelmében mentőszolgálat vidéken több helyütt átveszi az orvosi ügyeleteket, amely gyakorlatot egyébként szintén kifogásolt a szakszervezet.
Nincs konzultáció az érdekvédelem és a döntéshozók között, nem látnak esettanulmányokat sem, magyarázta Lengyel, aki nem tudott számszerű adatokkal válaszolni Rónai Egon műsorvezetőnek arra a kérdésre, hogy van-e, illetve milyen mértékű a munkaerőhiány a mentősök között. Lengyel Tibor szerint az Országos Mentőszolgálat nem bocsát a szakszervezet részére ezzel kapcsolatos adatokat. Annyit viszont el tudott mondani a kollégái beszámolói alapján, hogy rengeteg önként vállalt túlóra és többletfeladatok átvállalásával tudják teljesíteni csak a szolgálatot.
Azt, hogy vidéken az idei év során fokozatosan a mentőszolgálat veszi át az ügyeleteket, azért is tartja problémásnak a MOMSZ, mert, jelen pillanatban ahhoz sincs elég emberük, hogy az alapfeladatot, a mentést rendkívüli munkavégzések nélkül el tudják látni.
Az alapbéren túl nagy arányban pótlékok, túlórapénz, illetve másod- és harmadállásból származó bevételek teszik ki a mentősök fizetését, amely jelenleg akár bruttó 200 és 600 ezer forint között is ingadozhat aszerint, hogy valaki mennyi és milyen típusú pluszfeladatot vállal – mondta Lengyel Tibor.
Azt tartanák elfogahdató bérszínvonalnak, ha egy mentős egy mostani bevásárlása alkalmával „ugyanazokat a termékeket meg tudná venni”, mint egy vagy két évvel ezelőtt, utalva arra, hogy az infláció nagymértékben lerontotta a mentősök keresetét.
Nemcsak a mentősök, hanem az egész egészségügyi szakdolgozói szektor várja az idei béremelést: Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke az ATV megkeresésére elmondta, attól tart, hogy a halasztott béremelés miatt újabb létszámvesztést szenved el az ágazat. A szakszervezet vezetője szerint körülbelül 20-30 ezer szakdolgozó hiányzik a rendszerből.
„A lakosságnak egy jelentős része van abban az életkorban, amikor sokkal több beavatkozás kell és maga a gyógyítás is abba az irányba megy, több ember kell a diagnózisok megállapításához, nagyon sok esetben a beavatkozásokhoz is, ez azonban csak úgy fog megtörténni, hogy ha jelentősen emelik a szakdolgozóknak a bérét”
– vélekedett Soós, aki szerint a kapacitást már nem lehet tovább bővíteni többletmunkával. Sok szakdolgozó ugyanis már most, kötelezően teljesítendő 174 óra helyett, mintegy 240-280 órát dolgozik egy hónapban.
A FESZ egyébként január 19-én szakmai egyeztetést tart az egészségügyi dolgozókat érintő jogszabályváltozásokat követően kialakult helyzetről, az elmaradt béremelésekkel kapcsolatos tiltakozás lehetséges formáiról és a kapcsolódó teendőkről.
