Alig több mint egy héttel azután, hogy beiktatták Luiz Inácio Lula da Silva-t, Brazília visszatérő elnökét, Jair Bolsonaro hívei ostrom alá vették Brazília kongresszusi épületét, elnöki palotáját és legfelsőbb bíróságát. Az első támadásokról szóló hírek után három órával sikerült a biztonsági erőknek visszavenni a kormányzati épületeket. Háromszáz embert tartóztatott le a rendőrség. A támadás ideje alatt Lula hivatalos úton volt São Pauloban. 

A baloldali elnök szövetségi biztonsági beavatkozást jelentett be Brazíliában, azaz a helyi a rendőrséget a központi kormány irányítása alá vonta január 31-ig, miután a fővárosi biztonsági erők nem tudták megvédeni a kormányzati épületeket.

Lula szerint a rendészeti szervek „alkalmatlanságról, rosszhiszeműségről vagy rosszindulatról” tettek tanúbizonyságot.

Bolsonaro a közösségi médiában reagált a történtekre, melyben elítélte a középületek elleni támadást, de tagadta, hogy köze lenne az eseményekhez. „A törvényességen belüli békés tüntetések a demokrácia részét képezik. A maihoz hasonló, valamint a baloldal által 2013-ban és 2017-ben elkövetett rombolások és inváziók azonban kivételt képeznek a szabály alól” – írta a Twitteren a korábbi elnök.

Egy sajtótájékoztatón viszont elődjét hibáztatta Lula a támadásokért, a biztonság hiányára panaszkodott a fővárosban és „fasisztáknak” nevezte a támadókat.

„Ezek a vandálok, akiket fanatikus fasisztáknak nevezhetnénk, olyasmit tettek, amit ennek az országnak a történelmében még soha nem tettek meg. Minden embert, aki ezt tette, meg fogjuk találni és megbüntetjük őket”– nyilatkozta az október 30-án demokratikusan megválasztott elnök.

Alexandre de Moraes legfelsőbb bíró elrendelte, hogy 90 napra távolítsák el posztjáról Ibaneis Rochát, a fővárosi szövetségi körzet Bolsonaro-párti kormányzóját, amiért a helyi hatóságok nem akadályozták meg a támadást.

A bíró azt írta, hogy a támadások „csak a közbiztonsági és hírszerző hatóságok beleegyezésével, vagy akár közvetlen közreműködésével történhettek”.

Bolsonaroról azt feltételezik, hogy jelenleg Floridában tartózkodik, ezért az Egyesült Államok Kongresszusának két demokrata képviselője, Alexandria Ocasio-Cortez és Joaquin Castro Bolsonaro kiadatását követelte. Joe Biden elnök „a demokrácia” és „a hatalom békés átadása” elleni támadásnak nevezte a történteket.

Marco Aurélio Mello volt legfelsőbb bírósági bíró szerint ami Brazíliában történt az „sokkal rosszabb volt, mint ami a Capitoliumban történt„, utalva ezzel arra, hogy 2021, január 6-án Trump-támogatók rohamozták meg a washingtoni törvényhozói épületet, hogy megakadályozzák Joe Biden győzelmének hivatalossá válását.

Arról, hogy hogyan segítették hatalomra a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro-t az amerikai titkosszolgálatok itt olvashatja el a Mérce részletes összefoglalóját.