Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) és az Európai Unió január 4-én jelentettek be egy Ukrajna kistermelőit célzó segélyprogramot. A program keretében az ország nyugati régióiban működő gazdaságoknak nyújtanak anyagi segítséget.
Félő azonban, hogy a program keretében nem azokat a gazdákat fogják megsegíteni, akik a leginkább rászorulnak a háborútól sújtott országban
– derül ki az Euractiv cikkéből.
A háború szétzilálta az ukrajnai ellátási láncokat, és súlyos fennakadásokat okoz a mezőgazdasági termelésben, ami nagyjából 13 millió ember napi megélhetését biztosította a háború kitörése előtt. A FAO kimutatása szerint negyedüknek kellett csökkenteniük vagy egyenesen beszüntetniük tevékenységüket a háború miatt. A most bejelentett, márciusban kezdődő programban a Lvov, Ivano-Frankovszk, Kárpátalja és Csernovec területek gazdáinak fognak helyreállítási és fejlesztési támogatásokat folyósítani, összességében 14,6 millió euró értékben.
„Az EU-s források ebben a FAO projektben a mezőgazdasági értékláncok háború előtti működésének helyreállítását és megerősítését szolgálják”
– nyilatkozta Christian Ben Hell, az Ukrajnába látogató uniós küldöttség mezőgazdaságért felelős tagja. Hell azt is kifejtette, hogy a támogatások célja a rövidtávú ellátásbiztonság elősegítése és a lakhelyük elhagyására kényszerült gazdák támogatása.
„Látom hogy ez a projekt segíti a gazdákat nyugaton, de nem gondolom hogy ők szenvedtek a leginkább”
– kommentálja a projektet Natalija Gordijcsuk, az Ukrajnai Élelemvölgy civil szervezet vezetője és egy élelmiszer-kereskedelmi vállalat tulajdonosa.
A szakértő szerint a keleti és középső régiók gazdáit súlyosabb károk érték. A háború ezen régiókat sújtja elsősorban, ráadásul itt terülnek el a nagy napraforgó- kukorica- és egyéb gabonaföldek, melyek az ukrajnai élelmiszer-termelés gerincét jelentik. Egyes régiókban akár a háztartások több mint negyven százaléka is közvetlen nehézségekkel szembesül (pl. elaknásított termőföldekkel, stb.).
Noha a FAO és az Unió által nyújtott segítség mindenképp üdvözlendő, Gordijcsuk rámutatott, hogy a hegyvidékibb domborzatú nyugati régiókban elsősorban ‘niche’ mezőgazdasági termékeket állítanak elő, amik aligha járulnak hozzá számottevő módon az ellátásbiztonság fenntartásához.
Ezeken a területeken ugyanis elmondása szerint inkább a turizmus, az állattenyésztés és az ahhoz kötődő iparágak, például a kecske- vagy birkasajtkészítés, a borászatok és a méhészetek a jellemzők.