A 2022-es év hozta gazdasági visszaesés és infláció legtöbbünk életét
megnehezítette, különös tekintettel azokra, akik már egyébként is szükségben éltek – írja „Aki szegény, az a legszegényebb”című évösszefoglalójában az Utcajogász Egyesület. A szervezet szerint tavaly Magyarország szociális ellátórendszere nemcsak nem nyújtott megoldást az újonnan kialakult helyzetre, de a szociális törvény megváltoztatásával deklaráltan lemondott a legszegényebbekről.

Felidézik, hogy annak ellenére, hogy a koronavírus okozta veszélyhelyzetet a háborús veszélyhelyzet váltotta fel, a kilakoltatási moratóriumot nem hosszabbította meg a kormány. Ennek következménye az volt, hogy júniusban újabb kilakoltatási hullám indult el, amely a novemberben kezdődő moratóriumig tartott.

„Ezzel együtt megkezdődött a módosított végrehajtási törvény alkalmazása, amely potom összegekért való elárverezést lehetővé tevő szabályaival és gyorsított eljárásával az Utcajogász szerint sérti az adósok alapvető jogait. A problémával a szervezet 2020-ban fordult az ombudsmanhoz, ám közérdekű bejelentésükre azóta sem érkezett válasz”

-írják közleményükben, megjegyezve, kis is előrelépésnek tekinthető mégis egy másik, ugyancsak a végrehajtási törvénnyel kapcsolatos indítvány, amellyel a Fővárosi Törvényszék fordult az Alkotmánybírósághoz, és amelyet az Utcajogász egy beadvánnyal támogatott. E szerint a törvény egyik szabályozása sérti az adós jogorvoslathoz való jogát, hiszen ha elégedetlen az árverezésre kerülő ingatlanának megállapított becsértékével, és szeretne végrehajtási kifogást tenni, akkor kénytelen a szakértő díját letétbe helyezni, ellenkező esetben a bíróság elutasítja a kifogását.

Tehát a törvény értelmében kifogással csak az élhetett, aki meg tudta azt fizetni.

Bár az Alkotmánybíróság egy formai hiba miatt októberben visszautasította, és úgy tűnt, érdemben nem vizsgálta az indítványt, Semjén Zsolt még ugyanabban a hónapban benyújtott egy törvénymódosító javaslatot, amely ezen jogsértő szabály törvényből való kivételét kérte.

A tavalyi évet értékelve kiemelik, hogy az elmúlt időszak gazdasági visszaesése még nehezebbé tette a rászorulók helyzetét. A legtöbb szociális ellátás alapját képező összeghatár, az öregségi nyugdíjminimum összege 2008 óta változatlan, 28.500 forint – ez az a jövedelem, aminél kevesebbet keresőknek az állam szerint állami ellátásban részesülni szükséges.

„Mivel ez az összeg már az infláció előtti időszakban sem biztosította a megélhetéshez szükséges minimumot, az Utcajogász szerint sérti az emberi méltósághoz való jogot, és rászorulók egyre szélesedő rétegét zárja ki (és zárta ki az elmúlt évben is) az állami ellátás igénybevételének lehetőségéből. Január 1-jétől az öregségi nyugdíjminimum helyett új fogalom lép életbe: a szociális vetítési alap”

– írják, hozzátéve, az új fogalom bevezetése ennek ellenére nem jár együtt új összeghatár maghatározásával, az összeg inflációhoz igazításával,

a szociális vetítési alap ugyanúgy 28.500 forint lesz, ahogy az öregségi nyugdíjminimum volt.

Az új fogalom szociális törvény módosításával jelenik meg, amit a kormánypárti képviselők szavaztak meg novemberben és amivel az állam elsősorban az egyént teszi meg felelőssé önmaga szociális biztonságáért. Utána a hozzátartozóknak, a települési önkormányzatoknak, az egyházakhoz köthető karitatív szervezeteknek és végső soron az államnak van felelőssége.

„E szerint tehát az állam célja, hogy szinte teljesen kivonuljon a szociális ellátás rendszeréből. Másrészt a módosított törvény megfogalmazása számos bizonytalan jogfogalmat használ, ami részletes szabályozás, a definíciók pontos meghatározása nélkül nehezen értelmezhető és önkényes jogalkalmazásra is lehetőséget biztosíthat”

– olvasható a jogvédő szervezet véleménye évértékelőjükben.