Emmanuel Macron elnök 62-ről 65 évre emelné a nyugdíjkorhatárt. A népszerűtlen intézkedés ellen felesküdtek a szakszervezetek és a diákegyesületek, országos szintű sztrájkmozgalommal fenyegetik a kormányt, ha a törvénytervezetet változatlanul elfogadják.

Az elnök decemberről januárra halasztotta a nyugdíjreform bevezetését, arra hivatkozva, hogy két ellenzéki párt élén, a Zöldek (EELV) és a Republikánusok (LR) élén is vezetőváltozás történt. Macron azt reméli, hogy a jobboldali Republikánusok segítségével sikerül átvinni a nemzetgyűlésen a törvényjavaslatot. Már két évvel ezelőtt is születtek javaslatok a kormány részéről a jelenlegihez hasonló reformra, amely már akkor szakszervezeti felháborodást vont maga után. A tervet végül a koronavírus miatt halasztották el.

A franciaországi 62 éves nyugdíjkorhatár az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb. Ahogy az viszont Magyarországon is gyakori probléma, úgy Franciaországban sem könnyű azoknak, akik túl idősek ahhoz, hogy új munkát találjanak, de túl fiatalok ahhoz, hogy nyugdíjba menjenek.

A  Financial Times beszámol egy francia munkavállaló, Sophie de la Roche történetéről, aki 54 évesen vesztette el munkáját, egy szállodacsoportnál felelt a beszerzésekért. A korábban vezetőbeosztású alkalmazott két és fél év alatt négyszáz önéletrajzot küldött ki, míg új munkát talált. Úgy érzi, a legtöbb helyen figyelembe se vették a jelentkezését az életkora miatt és legvégül csak azért sikerült munkát találnia egy ipari kereskedelmi csoportnál, mert a felvételért felelős menedzser szintén idős volt.

A statisztikák szerint csak kevés franciaországi munkavállaló tudja megtartani a munkáját idős koráig. 55 és 64 év között a foglalkoztatottsági arány nagyjából 56 százalék, ami némileg alatta van az 59 százalékos EU-s átlagnak. A munkavállalóknak körülbelül csak a fele dolgozik, amikor elérik a 62 éves nyugdíjkorhatárt.

Az állami nyugdíjrendszer, amit az aktív dolgozók tartanak el, a kormányzati becslések szerint is enyhe többlettel rendelkezik, bár az egy nyugdíjasra jutó munkavállalók száma várhatóan 1,2-re csökken 2070-re, amely arány 2020-ban 1,7 volt.

A nyugdíjreformot a lakosság 70 százaléka ellenzi és a szakszervezetek szerint nemcsak az idősekkel szemben igazságtalan, de a munkanélküliek álláskeresését is megnehezíti.