Frissítés 11:17
A Belügyminisztérium a hvg.hu kérdésére cáfolta azt a sajtóhírt, hogy Pintér Sándor bárkit is magához rendelt volna. Szakmai egyeztető fórumot viszont tart a jövő héten a köznevelési államtitkárság, ahova több iskolaigazgatót és az oktatás más képviselőit is meghívta. A lap azt írja, egy budapesti intézményvezető szerint arra kérték a címzetteket, hogy fogalmazzák meg szakmai javaslataikat, amit szívesen érintenének az egyeztetésen.
A Belügyminisztérium a hvg.hu-nak küldött válaszában arról ír, hogy a tárca és annak illetékes vezetői „mindig is nyitottak voltak a közoktatással kapcsolatos vélemények, álláspontok megismerésére – a pedagógusok véleményét korábban két alkalommal kutatta kérdőíves felmérés formájában a köznevelési államtitkárság, jelenleg a szülők, gondviselők megkérdezése történik”.
A Belügyminisztérium ezzel kapcsolatos korábbi közleményében azt írta, hogy a kérdések a biztonságos és rendezett iskolai környezetre, a házi feladat elkészítésének időigényére, a tanulók tanítási órákon kívüli elfoglaltságára, és az iskolai teljesítmény mérésére vonatkoznak.
Ennek ellenére a kérdőívben a tanulók demonstrációkba való bevonásáról is feltesznek egy kérdést. A kérdés önmagában ítélkező, a tanárok lejáratását célozza meg azzal a feltételezéssel, hogy a mellettük való kiállásban a diákokat bábuként mozgatják, illetve az oktatás ügyét is lekicsinyli a bérezés problémájára.
Korábban írtuk:
Pintér Sándor egészen eddig nem vágyott érdemben konzultálni az oktatás és a pedagógusok ügyéért kiálló diákokkal és tanárokkal (mint emlékezetes, a hét elején váratlanul szembetalálkozott a tüntetőkkel, meghallgatásuk helyett azonban gyors léptekkel beszállt inkább a kormányzati konvoj egyik kisbuszába), de most némi elmozdulás tapasztalható ezügyben. Persze nem a valódi érintettekkel és várhatóan nem konstruktív irányban, de párbeszédet kezdeményez a hírek szerint.
A Blikk több forrásból is úgy értesült, hogy az Eötvös, a Vörösmarty, a Karinthy, a Kölcsey, valamint a Madách gimnázium – vagyis a legrenitensebb iskolák – igazgatói kaptak meghívót a belügyminisztertől aktuális kérdések megbeszélésére. A lap szerint ugyan várhatóan minden intézményvezető lehetőséget kap, hogy elmondja, milyen problémákat lát az oktatásban és a saját intézményében, nem kétséges, hogy a találkozó valódi célja, hogy az igazgatókat is figyelmeztessék: sor kerülhet az elmozdításukra, ha nem csinálnak rendet intézményeikben.
A megoldást „a félelem, a kiszolgáltatottság és a pusztító érdektelenség bénítja meg”
Mindeközben továbbra is érkeznek a tankerületi fenyegetőzések, miután a két héttel ezelőtti tanárkirúgások nyomán ismét nagyobb lángra lobbant a polgári engedetlenség. Előfordul ugyanakkor, hogy pedagógusok úgy döntenek, elébe mennek a megalázó és kiszámíthatatlan kirúgási procedúrának, és inkább ők maguk mondanak fel végső elkeseredésükben.
December 1-jén kezdett határozatlan idejű polgári engedetlenségbe a soproni Lackner Kristóf Általános Iskola egyik magyar nyelv és irodalom szakos tanára legfőképp a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium és a Karinthy Frigyes Gimnázium tanárainak kirúgása miatt, amire egy héten belül reagált is az illetékes tankerület. Megérkezett a már jól megszokott levél a jól megszokott érveléssel: a „Belügyminisztérium elvi állásfoglalása szerint” a pedagógus a közalkalmazotti jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségének szándékos és „jelentős mértékben történő” megszegése „korlátozza a tanulók tankötelezettségének teljesítését”, aminek kirúgás lehet a következménye.
A pedagógus szerint a helyzet megoldásának egyetlen olyan módja van, amely a lelkiismeretével összeegyeztethető: a felmondás. Miközben hónapok óta bőséges – és általában jogos – népharag zúdul a kirúgással fenyegető leveleket küldő, majd időről időre tényleges kirúgásokhoz folyamodó tankerületekre, a soproni pedagógus meglepő együttérzéssel fordul felmondólevelében a tankerület és saját intézménye igazgatójához, amiből felsejlik, hogy talán a helyi vezetők sem minden esetben értenek egyet a Belügyminisztérium ukázával.
„Pontosan tudom, hogy Önök mindketten igyekeztek, igyekeznek kiállni értem. Erőfeszítéseiket, a méltatlan helyzettel együtt járó dilemmáikat jól ismerem”
– fogalmaz a tanár a Facebookon közzétett felmondólevelében.
„A kirúgott kollégáinkkal történtek fényében is világos számomra, hogy mi mindhárman ugyanazon – bennünket súlyos morális kihívások elé állító – rendszer részesei vagyunk; érdekből, meggyőződésből, kényszerből, mindegy is. A közös ügyben szükséges emberségünk maradékát ugyanis lassan felmorzsolja ez a diktatórikus alapállású, csak az erőből értő hatalom. Ahogy az ország egésze védtelenül vergődik a saját maga által felelőtlenül kialakított csapdahelyzetben, úgy oktatási rendszerünk is kilátástalan és kiszolgáltatott.”
– folytatja.
Szerinte a megoldásra sem valódi szándék, sem igazi, egységes akarat nem mutatkozik, holott az egyetlen védelem „ennek a mindent legyűrő hatalomnak az ellenében” csakis az össztársadalmi és helyi szintű cselekvő szolidaritás, az egységes és erőteljes fellépés lehetne.
Ezt azonban mind a tantestületen belül, mind városi, mind országos szinten „a félelem, a kiszolgáltatottság és a pusztító érdektelenség bénítja meg”.
Mint írja, 25 év után hiányozni fog neki a tanítás és a tanítványai, de ami történik, nem egyeztethető össze a jövőért viselt hosszú távú felelősségével, a lelkiismeretével pedig végképp nem.