Nagy István agrárminiszter az Inforádió Aréna című kedden sugárzott műsorában beszélt többek között az ársapkákról, az élelmiszerárakról és az inflációról. A miniszter a riporter ársapkákat érintő egyik kérdésére válaszolva úgy fogalmazott, hogy „reméljük vége lesz ennek”, szerinte jövő év derekáig viszont maradhatnak a maximált árak.

Még érdekesebb, hogy Nagy vélekedése szerint nem nálunk a legdrágábbak az élelmiszerek, egészen egyszerűen csak „most értük utol a világpiaci árakat”. A miniszter szerint tehát nem most drágák az élelmiszerek itthon, hanem eddig voltak túl olcsók.

A világviszonylattal kapcsolatban azonban nem tartott tovább az értekezés ennél, így homályban maradt az a tény is, hogy miközben tényleg kezdenek hasonlítani az élelmiszerárak az európai centrum és a periféria országaiban, előbbiekben jócskán nagyobb az átlagos vásárlóereje a polgároknak.

Nagy ráadásul arra a kérdésre, hogy az ársapkák miatt bekövetkező bevételkiesést a kereskedő nem kompenzálja-e egyéb termékek drágításával, elismerte, hogy ezt nem akadályozza semmi, ám szerint ezt a piac szabályozza, mert a kereskedők versenyhelyzetben nem emelhetnek akármeddig. Arról nem ejtett szót, hogy a teljes kereskedelmet érintő jelenségről van szó, és így valószínűleg ugyanazon lehetőségek adottak a bevételkiesések kompenzálására.

A miniszter gazdasági felfogása szerint a kereskedők ebben a helyzetben nem érdekeltek egyes termékek árának kirívó drágításában. Mindezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy

„a statisztikák egyértelműen igazolják, hogy csökken a kiskereskedelem nyereségessége, tehát hat az ársapka ilyen téren.”

A Mércén megjelent elemzésében Kiss Soma írt róla nemrég, hogy amennyiben a kormány kizárólag a kiskereskedelmi árakat korlátozza, a költségeket a kiskereskedőkre vagy akár a termelőkre hárítva, akkor az adott szereplő – amennyiben tevékenysége jövedelmezősége egy bizonyos szint alá csökken, tehát a tulajdonosok befektetett tőkéjét nem tudja az elvárt módon szaporítani – kivonulhat az ágazatból vagy az adott piaci szegmensből.

Magyarán ha egyre több termék árát korlátozzák, és az adott üzlet nem tudja a további termékek árrésével kompenzálni az ársapkás termékek kereskedelméből fakadó veszteségeket, akkor egy idő után dönthet úgy, hogy lehúzza a rolót.

Ugyanez igaz a termelési és kereskedelmi lánc további szereplőire is: ha az élelmiszerüzem nem tud rentábilisan, a befektetők számára jövedelmező módon termelni, mert a termékei felvásárlási ára nem tudja fedezni, hogy drágább az energia, a béreket már nem lehet jobban leszorítani, stb. akkor az adott termelő felfüggesztheti működését. Ugyanez igaz a mezőgazdasági termelőkre – habár a nagygazdáknak egyelőre láthatóan nincs félnivalójuk.