Frissítés (13:00): Az egészségügyi törvényről szóló parlamenti vita végül 18 órát követően ért véget.

Korábban írtuk:

Több mint 14 órája tart az egészségügyi törvény vitája az Országgyűlésben. Az ellenzéki képviselők egész éjjel tartó felszólalásokkal próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy elfogadhatatlannak tartják a kormány egészségügyi átalakítási terveit.

Jámbor András független képviselő például Facebook-bejegyzése szerint elmondta, hogy a magyar munkavállalók, köztük az egészségügyi dolgozók dolgoznak az egyik legtöbb időt Európában. Arról is beszélt, hogy ez milyen hatással van „mindannyiunk egészségére, és pont ezért mit kéne tennie a kormánynak, hogy a munka ne a kiégéshez, a betegséghez, hanem valójában boldogabb élethez vezessen.”

Az MTI tudósítása szerint Gréczy Zsolt, a DK képviselője a reggelig tartó vita során elmondta, hogy nagyjából hárommillió ember nem fogja tudni igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat a jövőben. Az egészségügy és a szociális rendszer válságban van, és ezt a válságot a kormány idézte elő – hangsúlyozta.

A párbeszédes Tordai Bence pedig arról beszélt, hogy a módosításnak egyszerre vannak káros központosító, és magánkézbe kiszervező következményei, miközben évi ezermilliárd forint hiányzik az ágazatból, „és ez meg is látszik az ellátás színvonalán”. Szerinte több dolgozó és több pénz hiányában a reform után a minőség csak csökkenhet, az elégedetlenség pedig nőhet az egészségügyben.

A Fidesz részéről többek között Rétvári Bence államtitkár reagált, aki azt mondta, hogy „semmifajta fenntartóváltás ebben a javaslatban nincs, csak fokozottabb rálátás a járóbeteg-ellátás működésére.” Rétvári szerint nem igazak azok a vádak, hogy a kormány a javaslat parlamenti benyújtása előtt nem egyeztetett a szakmai szervezetekkel. Visszautasította továbbá, hogy az állam kivonulna az egészségügyből, arra hivatkozva, 1500 milliárddal többet költenek az ágazatra, mint a kormányzásuk elején.

Ahogy arról korábban írtunk, a törvényjavaslat szerint az állami fenntartású intézményekben megszűnne a szabad orvosválasztás (az alapellátás kivételével), helyette az adott időben beosztásban lévő orvos látja majd el az érkező betegeket. A látogatási renden is szigorítana a tervezet, kizárná a látogatásból a 14 év alatti gyermekeket és limitálná a látogatók számát.

A háziorvosi ellátás biztosításának feladatát a Országos Kórházi Főigazgatóság  (OKFŐ), praxiskezelőként kapná meg, jogot kapva a körzethatárok átszabására, a betöltetlen körzetek kezelésére. Az orvosi ügyeleti ellátást innentől az Országos Mentőszolgálat venné át Budapest kivételével.

Az egészségügyi reform értelmében az orvosok átvezényelhetők lennének egyik intézményből a másikba.

A munkáltató elvárhatná a dolgozótól az akár napi 3 órás ingázást, és a nyugdíjas korúakat is éjszakai munkára kötelezhetné.

A javaslatot a szakmai szervezetek is kritizálták. Soós Zoltán, a Háziorvosi Csoport vezetője szerint például a tervezet utóbbi rendelkezése miatt sokan lehetnek, akik otthagyják a praxisukat. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) pedig közleményben fejezte ki, hogy nem támogatják a törvénytervezet Parlament elé terjesztését. A szervezet felmérte az orvostársadalom széles köreinek a véleményét, és a fő okok között említették az ellátásbiztonság, valamint a kollégák közellátásban maradásának veszélyeztetését.

Szerintük a módosítás várhatóan csak felgyorsítja az orvosok elvándorlását a közegészségügyből.  Mint írták,

„Nem alkalmas az egészségügyi pálya vonzóvá tételére az a javaslat, ahol egy orvos/ szakdolgozó napi 3 órás munkába járásra kényszeríthető, nyugdíjas korú kollégák éjszakai munkára kötelezhetőek, a bérek pedig – a miniszterelnökkel kötött megállapodást semmisnek tekintve – 20 százalékkal csökkenthetők.”

A szervezet korábbi közleményében Rétvári azon szavait is megcáfolta, miszerint történt valódi szakmai egyeztetés a kérdésben. Ahogy arról korábbi cikkünkben írtunk, a MOK november elején ugyan tárgyalt Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárral a tervezett reformokról, de a találkozó nem hozott sok előrelépést. Eleve csak november 2-án kapták kézhez a reformtervezetet, így nagyon rövid idő állt csak rendelkezésükre hogy véleményezhessék, illetve véleményeztethessék tagjaikkal – vagyis a kormány gyakorlatilag kész tények elé állította az orvosokat.

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke pedig a tervezet kapcsán azt nyilatkozta lapunknak, hogy első olvasásra ugyan jó hírnek tűnik, hogy az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők 32, a diplomások pedig 55 százalékos béremelésre számíthatnak, de további emelésre van szükség, mert a magyar egészségügyben dolgozók európai uniós összehasonlításban alig keresnek valamit.

Hozzátette: a törvényt tovább tanulmányozva már az sem teljesen biztos, hogy lesz kézzelfogható keresetjavulás az emelésnek köszönhetően, mert a pótlékok rendszerét úgy fogják átalakítani, hogy többet teljesen megszüntetnek. Soos Adrianna a tervezet számos további várható hatásáról beszélt a ma reggel megjelent cikkünkben.