Frissítve (13:30):
A NATO sajtótájékoztatón erősítette meg, hogy balesetet történhetett és a szovjet gyártmányú rakéta az ukrán légvédelemtől származik. A hírt a lengyel elnök, Andrzej Duda is megerősítette.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint „az incidenst valószínűleg egy ukrán légvédelmi rakéta okozta, amelyet azért lőttek ki, hogy megvédje Ukrajna területét az orosz cirkálórakéta-támadásoktól”.
Nincs arra utaló jel, hogy Oroszország bármely NATO-tagállam megtámadását tervezné. A főtitkár azt is hozzátette, hogy az esetért nem hibáztatható Ukrajna:
„Hadd tegyem világossá, ez nem Ukrajna hibája. A végső felelősség Oroszországot terheli, mivel folytatja illegális háborúját Ukrajna ellen” – fogalmazott Stoltenberg.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint Lengyelország továbbra is fontolgatja a NATO-szerződés negyedik cikkelyének élesítését, de ugyanezen a sajtótájékoztatón Andrzej Duda elnök hozzátette, hogy erre valószínűleg nem lesz szükség.
Korábban írtuk:
Lengyelország valószínűleg hamarosan élesíti a NATO-szerződés negyedik cikkelyét, miután kedd este rakéta csapódott egy ukrán határhoz közeli lengyel faluba, Przewodówba. A támadásban ketten meghaltak.
A lengyel kormány hivatalosan is megerősítette, hogy a becsapódott rakéta „orosz gyártmányú”. Nagy valószínűséggel SZ-300 típusú, a Szovjetunió idejében gyártott rakétáról van szó. Az SZ-300-as típusú rakétákat az ukrán és az orosz fél is használja.
Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke ma reggel hivatalosan is bejelentette, hogy a rakétát valószínűleg nem Oroszországból lőtték ki, tehát Ukrajnából kilőtt légvédelmi rakéta lehetett.
Többféle magyarázat létezik arra, hogyan érte el a rakéta a NATO területét. A BBC szakértője, Paul Adams szerint mivel Oroszországnak nyilvánvalóan nem érdeke egy lengyel szántóföldre célozni, valamiféle hiba csúszhatott a rendszerbe. Ezt az elméletet igazolja az is, hogy a napokban Oroszország a háború eddigi legnagyobb rakétatámadását indította Ukrajna ellen, amelynek kivédése során az egyik rakéta könnyen eltérülhetett eredeti pályájáról.
Ennek lehetőségét támasztja alá a Jerusalem Post cikke, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy Izraelnek számos szíriai rezsim által használt, kisiklott légvédelmi rakétákat is ki kellett védenie az elmúlt években, nem csak támadórakétákat.
Hasonlóan, a Lengyelországban landoló SZ-300-as légvédelmi rakéták is könnyedén eltérülhetnek, amikor az eredeti célpontot egy másik légvédelmi rendszer semlegesíti és a rakéta folytatja útját. Sok Ukrajnával határos ország az eltévedt rakéták hatókörén belül van, és ennek veszélyét figyelembe kellene venni.
Továbbra is kérdés, mik lesznek a rakétabecsapódás következményei.
A NATO-szerződés negyedik cikkelye élesítése után lehetőség lesz minden NATO-tagállamnak összehívni az Észak-atlanti Tanácsot ha úgy látja, veszélyben van a területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága.
Az ötös cikkely élesítéséről még nincs szó, ami nyílt háborút vonna maga után a NATO és Oroszország közt. Az ötös cikkely azt rögzíti, hogy egy tagállam megtámadása minden NATO-tagállam megtámadását jelenti. Ezt a cikkelyt nem élesítheti egyetlen tagállam, NATO-konszenzusra szükséges hozzá, ami a szerződés létrejötte óta csupán egyszer, a szeptember 11-i támadások után történt meg.
William Alberque, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének stratégiai, technológiai és fegyverzet-ellenőrzési igazgatója a Guardian-nek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, az ötös cikkely „szándékos fegyveres támadás” után élesedne és „két félresiklott cirkáló vagy ballisztikus rakéta nem az”.
Ettől még aggodalomra adhat okot, hogy még a hidegháborúban sem érte el a NATO területét orosz gyártmányú rakéta, és ahogy Julien Borger, a Guardian külpolitikai szakértője fogalmazott, „Vlagyimir Putyin Oroszországa sokkal kiszámíthatatlanabb nukleáris hatalom, mint a Szovjetunió”.
Tehát a háború eszkalálódásnak esélye tovább növekedett múlt éjszaka, mert bármilyen kicsi hibából vagy balesetből vonhatnak le téves következtetéseket a felek. Egyelőre azonban a legvalószínűbb következmény, hogy az Ukrajnának küldött fegyverszállítmányok felgyorsulnak.
