Hétfő éjszaka jelent meg a határozat a Magyar Közlönyben, miszerint a falusi kisboltok – egész pontosan a 2000 fő alatti településeken működő élelmiszert áruló üzletek – jövőre megkaphatják a szerdai kormányinfón beígért működési támogatást, amit bérek és rezsiszámlák kifizetésére fordíthatnak.
Noha az összesen nyolcmilliárdos keretből gazdálkodó program valóban segítséget jelenthet a falusi kisboltoknak, ahhoz először túl is kell élniük az elkövetkezendő szűk két hónapot.
Ezt korábban még úgy tűnt, hogy a kormány is tudta: a szerdai kormányinfón ugyanis még arról beszélt Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a támogatásokat még idén elkezdik folyósítani, de még Gyopáros Alpár kormánybiztos is néhány héten belül induló támogatásról beszélt Ácsteszéren. Ehhez képest a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak december 15-ig kell kidolgoznia a pályázat részleteit, és a pénzügyminiszter, a Miniszterelnökséget vezető miniszter valamint a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos január 15-ig kell hogy intézkedjenek a folyósításról (ami persze számszerűen belefér a korábban említett „néhány hétbe”).
Ami azt jelenti, hogy noha a korábbi árstopok már eddig is érvényben voltak, az újabbakat pedig csütörtökön, rögtön a kormányinfó másnapján bevezették – november 14-ig tartó türelmi idővel – a boltokat csak hónapokkal később kompenzálják.
A jelenlegi, legalább év végéig érvényben lévő árstopok:
- 2,8 százalékos UHT tehéntej;
- kristálycukor;
- búzafinomliszt;
- napraforgóolaj;
- sertéscomb;
- csirkemell, csirke far-hát, csirkefar, csirkehát, csirkeszárnyvég;
- tyúktojás;
- krumpli, kivéve az újkrumpli.
Az árakat a tavaly október 15-i szinten maximálta a kormány, kivéve az utóbbi kettőt, melyeket az idén szeptember 30-án érvényes árakban határozta meg.
Ezzel, noha a Modern falu program keretében a kormány számos kistelepülésen támogatta élelmiszerüzletek nyitását – ami nagyban megkönnyíti a helyiek életét, és más feltételek teljesülése mellett növelheti a kistelepülések megtartóerejét – rögtön keresztbe is tesz ezen üzleteknek.
Mint a Népszava cikkéből kiderül, az ilyen jellegű üzletek jóval szűkebb termékpalettával dolgoznak mint a nagy multinacionális vagy magyarországi láncokhoz tartozó szupermarketek, és az ársapkával ellátott termékeken keletkező veszteségeket sokkal nehezebben tudják más áruk forgalmával kompenzálni. Ráadásul vásárlóik jellemzően nagyobb arányban vásárolnak árstopos alapélelmiszereket.
„Ugyanúgy kibabrált velünk a kormány, mint a kisbenzinkutakkal”, „Egy újabb szög a koporsónkba”
– vázolják fel helyzetüket a lap által megszólaltatott boltosok, akik szerint félő, hogy tönkremennek mire elérne hozzájuk a támogatás.
És noha az árstopos termékeket nagyobb arányban fogyasztó, szegényebb vásárlók számára valóban számottevő segítséget jelenthetnek a kormány intézkedései, ezek nem sokat érnek ha felemások maradnak, és az ellátásbiztonságot, valamint a kistelepülések számára különös fontossággal bíró helyi boltok létét veszélyeztetik.
Mármint segítséget jelenthetnek az árstopok a falusiaknak, amennyiben egyáltalán lehet kapni a termékeket. Ezen boltok ugyanis nemegyszer áruhiánnyal is küzdenek. A nagy tételben vásárló szupermarketeket előbbre sorolják a nagykereskedők, így előfordul hogy a kisebb üzleteknek már nem jut elegendő mennyiségű termék – amin így közvetlenül nem realizálnak veszteséget, de a vásárlóiknak sem jut az adott termékből.
Hovatovább azt egyelőre nem tudni, mi lesz a 2000 fő feletti településeken működő kisboltokkal: ugyanis egy ekkora településen még egyáltalán nem szükségszerű hogy legyen olyan szupermarket ami ki tudja gazdálkodni az árstopok miatti bevételkieséseket, kormányzati támogatást viszont ezidáig nem jelentettek be.