Ezúttal sem vezetett egyezségre a tanárszakszervezetek és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár közötti, több órán át tartó tárgyalás.
A tanárszakszervezetek képviselői az Oktatási Hivatal Szalay utcai épülete előtt elmondták: lényegében egyik sztrájkkövetelésüket sem kívánja teljesíteni a kormányzat.
A kormány ajánlata a szakszervezetek szerint, hogy
- 2022-ben 20 százalékkal emelik a béreket, amennyiben megérkeznek az EU-s források,
- 2023-ra a diplomás átlagbér 64,7 százalékát,
- 2024-ben a 72 százalékát,
- és 2025-re érné el a 80 százalékát a tanárok bére.
- 2030-ig vállalta a kormány, hogy ezt indexálja, tehát a diplomás átlagbérrel együtt emeli a pedagógusbért is.
A szakszervezetek képviselői kiemelték, hogy 2021 októberében még 200 ezer forintos cafetériát, és 30 ezres könyvvásárlási lehetőséget ajánlott a tanároknak, ahhoz képest ez egy komoly elmozdulás, amely azt mutatja, hogy
„a társadalmi nyomás előtt a kormány kezd meghajlani. Csakhogy ezt hogy fogja betartani, erre rendkívül kíváncsiak vagyunk.”
– fogalmaztak.
Maruzsa arról is beszélt a szakszervezetek szerint, hogy gondolkoznak a pedagúgus életpályamodell átalakításán. Korábban az Eduline arról írt, opcionálissá tehetik a sokak által kritizált pedagógus II. fokozat megszerzését, aminek a részeként egy portfóliót kell összeállítani, amelyben a pedagógusok bemutatják szakmai pályafutásukat, óraterveket, esettanulmányokat gyűjtenek össze. Ezt azonban nem erősítették meg a sajtótájékoztatón.
A szakszervezetek azonnali, 45 százalékos béremelést, pótlékok alapbérbe építését, majd újabb januári bérfejlesztést szerettek volna, hogy orvosolják az oktatás égető problémáit, mint a felmondási hullámok és a megélhetési válság. Maruzsa azonban egyértelművé tette, hogy nem lesz idén béremelés.
Elmondták, hogy egy halvány „ígéretecskét” kaptak, hogy a kormány utánanéz, mit tehet annak érdekében, hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek ne legyenek beoszthatók heti negyven órában közvetlen gyerekekkel történő munkavégzésre, mert embertelen ezt elvárni tőlük.
Kiemelték, hogy a kormány által – az EU-s forrásokhoz kötött – 20 százalékos jövő évi bérfejlesztésnek a felét az idei, másik felét pedig a jövő évi infláció viszi el, így a kormány valójában azt ajánlja nekik, hogyha minden jól megy, ugyanannyit kereshetnek majd jövőre is.
Végül elmondták, hogy minden meghirdetett akciót megtartanak, tovább küzdenek az oktatás helyzetének a rendezéséért. November 18-án országos sztrájknapot tartanak, november 22-én demokrácia órákat tartanak országszerte, 26-án 15 órakor pedig mindenkit várnak a Kossuth téri demonstrációra.
A Mérce kérdésére elmondták, hogy november 26-a után tartják a következő tárgyalást az államtitkárral.
A Tanítanék mozgalom közleményében azt írta, „hihetetlen és megalázó, hogy a kormány képviseletében Maruzsa Zoltán államtitkár még mindig nem tudott előállni olyan javaslattal, ami legalább a pedagógusok napi megélhetési problémáit rendezi.” Szerintük Maruzsa Zoltán ma bebizonyította, hogy alkalmatlan a közoktatás ügyének elősegítésére, ezért le kell mondania.
A Tanítanék továbbá azt írta, kitart az eddigi követeléseik, az oktatás rendszerszintű reformjának előfeltételei mellett:
- Az oktatási dolgozók bérét a kormány igazítsa a diplomás átlagbérhez!
- A kormány állítsa vissza a pedagógusok sztrájkjogát!
- Vegyék vissza a polgári engedetlenségük miatt kirúgott tanárokat, a kormány hagyja abba a tanárok fenyegetését!
Hozzátették: amíg ezeket a követeléseket a kormány nem teljesíti, folytatni fogják az ellenállást és a polgári engedetlenségi hullám szervezését az oktatásban.