Mire az ápolók hozzájutnak a fizetésemelésükhöz, az infláció miatt az már el is veszíti az értékét, figyelmeztet a Népszava. A lap arról ír, hogy a Takács Péter államtitkár által jegyzett, az egészségügyi ellátórendszer megújítására vonatkozó előterjesztés részeként a szakdolgozók béremelésre számíthatnak a jövő év folyamán. A fizetésemelés pontos időpontja azonban még bizonytalan.

A tervezet alapján januártól vagy júliustól számíthatnak a szakdolgozók jelentősebb béremelésre. A dokumentum mindkét lehetséges dátumról szól. A Népszava úgy értesült, hogy az egészségügyi reformról szóló előterjesztés 25 százalékos béremelést lát elő a szakdolgozóknak, ugyanakkor az emelés össze személyenként változhat. Attól is függ ez, hogy az adott szakembernek mi a végzettsége, s milyen gyakorlata van a saját területén. Ha a kormány beleegyezik a javaslatba, a szakápolók bére 25-200 ezer forinttal is emelkedhet.

A tervezet készítői úgy vélik, hogy a béremeléssel csökkentenék az orvosi és a szakdolgozói bérek közötti aránytalanságot. Jelenleg az orvosok béreknek a 27 százalékát kapják a szakdolgozók. E bérarány a tervezett emelések után a nem diplomások esetében átlagosan 30,7 százalékra, míg diplomásoknál átlagosan 46,7 százalékra emelkedne.

A fizetésemelés ugyanakkor azzal jár együtt, hogy a pótlékrendszert megnyirbálnák. Jelesül például a munkáltatók önálló döntésén alapuló bérkiegészítések csak ott maradnának meg, ahol ezeket az intézmények saját forrásból biztosítani képesek.

A javaslattal kapcsolatban a Népszava megkereste Soós Adriannát, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnökét, aki megjegyezte, hogy „azt a szakszervezet is javasolta, hogy azon diplomások tudását, akik akár az orvos helyettesítésére is alkalmasak, jobban el kell ismerni, viszont nagyon hiányzik a javasolt bértáblából a kiemelten nehéz területeken dolgozók ösztönzése”.

A szakszervezeti vezető egyben egy kutatást is ismertetett, amely arról árulkodik, hogy a szakdolgozók végletes módon kizsigereltek. A szakszervezet szeptemberi kutatásából – melyet kétezer szakdolgozó töltött ki – nyilvánvalóvá válik, hogy egyre kevesebben vannak azok, akiknek a munkájára az egészségügyi intézményekben számítani lehet. A kutatásban részt vevők 70 százaléka arról vallott, hogy a munkahelyén mind több feladatot helyettesítéssel kell megoldaniuk, a szakemberhiány miatt a munkások több mint fele nem tudta kivenni a szabadságát, s tíz válaszadóból hét azt tapasztalta, hogy szakrendeléseket és kórházi osztályokat kellett bezárni emberhiány miatt.

Soós Adrianna a Népszavának arról is nyilatkozott, hogy

„minden negyedik munkavállaló havonta 200 óránál is többet dolgozik, sőt, nem ritkán 300 órát meghaladó munkát végez”.

Az extrém hosszú munkaidő pedig a munkaterhek emelésével párosul.

A lap megemlíti, hogy a bérek növelésének már amiatt is csekély a súlya, hiszen a vágtató infláció elemészti a fizetésemelést. Mint ahogyan arról a Mérce is beszámolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint az infláció szeptemberben meghaladta a 20 százalékot. Bár az éves infláció mértéke ennek még alatta marad, az infláció jövőre is magas szintet érhet el. Például az IMF becslése arról szól, hogy jövőre is 13 százalékos pénzromlás vár Magyarországra.

(Népszava, Mérce, Portfolio, IMF)