Közös kommünikében áll ki a sztrájkoló tanárok mellett tizennégy ellenzéki budapesti polgármester, valamint Budaörs polgármestere, amelyet az aláíró kerület- és városvezetők kedden délelőtt kezdtek megosztani közösségi oldalaikon.

„A magyar közoktatás összeomlott. Ennek bekövetkezése várható volt, mióta az állam közel egy évtizede elvette a helyi önkormányzatoktól az iskolák fenntartásának jogát. A központi kormányzat által felállított és többször átalakított intézményrendszer képtelen volt megállítani a közoktatás romlását, de az elmúlt hetekben az is kiderült, hogy nincs és nem is volt ilyen szándék”

– utalnak vissza a polgármesterek arra, hogy 2013-tól az állam vette át az önkormányzatoktól a köznevelési intézmények fenntartását.

Szerintük az, hogy a tankerületi központok a diákok, pedagógusok, és szülők jogos követeléseinek segítése és a megoldások keresése helyett pénzmegvonással és – súlyosbítva a kialakult pedagógushiányt – elbocsátással fenyegeti a pedagógusokat, „világosan mutatja: ez az intézményrendszer nem oktatási, hanem kizárólag hatalmi célokat szolgál.”

A polgármesterek azt írják, a helyi önkormányzatokat az állam megfosztotta a közoktatás terén a cselekvés lehetőségétől a lakosok, köztük a diákok, a pedagógusok és a szülők érdekeinek védelmében szerint „kötelességük megszólalni ebben az ügyben”.

Egy hárompontos követeléslistát is benyújtottak a kormány felé a fővárosi kerületek vezetői: követelik,

• hogy a kormány azonnal kezdjen érdemi tárgyalásokat a pedagógusok érdekképviseleteivel és teljesítse azok jogos követeléseit;
• „a megbukott tankerületi rendszer felszámolását”, mert szerintük „bebizonyosodott, hogy az nem segíti, hanem gátolja a közoktatás működését, és káros”;

• hogy ha a központi kormányzat egy évtized után sem tud olyan rendszert kialakítani, amely képes működtetni a közoktatást, akkor kudarcát elismerve kezdjen tárgyalásokat az önkormányzatokkal az iskolák és az azok finanszírozásához szükséges források átadásáról.

A polgármesterek emellett kiállnak a pedagógusok, a diákok, a szülők követeléseinek semmibevétele ellen is. Azt írják: tiltakoznak a pedagógusok diktatórikus rendszereket idéző fenyegetése, bércsökkentése és elbocsátása ellen; a közoktatásban kialakult vészhelyzet leplező, a közvélemény félrevezetését szolgáló kormányzati kommunikáció ellen.

Azt is hozzáteszik, hogy a közoktatás működtetése, finanszírozása szerintük nem az Európai Unió vagy bármely más szereplő feladata, hanem a központi kormányzat kizárólagos felelőssége, ám ennek az állam az önkormányzatok vagyonát jelentő közoktatási infrastruktúra államosítása óta nem tesz eleget.

Mint ismert, januárban és februárban béremelést követelve egységes sztrájkokat tartottak a pedagógusok. A fizetéseiket ezt követően ugyan nem növelte az állam, a sztrájkojogukat azonban kiüresítette. A  2022. áprilisi választások után a kormányzat arra kezdett hivatkozni, hogy a szándék meglenne a tanárok által régen követelt béremeléshez, de a szeükséges forrás azért nincs meg, mert – legalábbis a kormány narratívája szerint – mert az Európai Unió nem biztosítja azt. Az utolsó nyári sztrájktárgyaláson sem jutottak eredményre az azonnali béremelést követelő pedagógus-szakszervezetek a kormánnyal, így nagy feszültséggel indult a tanév, ami szeptemberben polgári engedetlenségi akciókhoz, október 5-én pedig 14 ezer pedagógus egységes sztrájkjához, számos vidéki demonstárcióhoz és 40 ezres budapesti tüntetéshez vezetett. Több alkalommal tanárok, szülő és szolidaritást vállalók tankerületek igazgatási épületeinél is demonstráltak az elmúlt napokban. Ezen a héten folytatódik a tiltakozás, október 14-én pénteken újabb sztrájk és demonstrációk várhatók.