Október közepén terjeszti be a Belügyminisztérium a kormányzat elé azt a javaslatcsomagot, amellyel átalakítani tervezik az egészségügyet Magyarországon.
A javaslatok, amelyeket a Népszava és a Medical Online is szemlézett, összesen több százmilliárd forintot érintenek, és szerepel bennük a szakdolgozói béremelés, a szakrendelők állami kézbe vonása, és az alapellátás átszervezése is.
Az állami fenntartású intézményekben a tervezet szerint megszűnne a szabad orvosválasztás (az alapellátás kivételével), helyette az adott időben beosztásban lévő orvos látja majd el az érkező betegeket. A látogatási renden is szigorítana a tervezet, kizárná a látogatásból a 14 év alatti gyermekeket (testvért és egyenes ági rokont leszámítva), és limitálná a látogatók számát, valamint a látogatás összidejét, viszont biztosítana (legalábbis papíron) telefonkészüléket a betegek számára kapcsolattartás céljából.
A háziorvosi ellátás biztosításának feladatát a Országos Kórházi Főigazgatóságorvosválasztás (OKFŐ), praxiskezelőként kapná meg, jogot kapva a körzethatárok átszabására, a betöltetlen körzetek kezelésére. A 6500 körzet közel 10 százaléka, 620 félévnél is régebb óta betöltetlen. Emellett viszont 1825 olyan körzet van, ahova 1200-nál kevesebb páciens tartozik.
Az orvosi ügyeleti ellátást innentől az Országos Mentőszolgálat venné át Budapest kivételével.
Centralizálnák a megyei szintű orvosi ellátást is, innentől kezdve megyénként egy-egy irányító egészségügyi intézmény létezne, a városi kórházak ezeknek lennének alárendelve, mint telephelyek/társkórházak.
A javaslatcsomag tartalmaz béremelésre vonatkozó előterjesztést is: ahogyan a Medical Online részletezi, 2023. január 1-jétől szakdolgozói béremelést szorgalmaznak, amelyre a költségvetésből jövőre 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot irányoznának elő. A béremelés célja az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása. Ez jelenleg 27 százalékos. A bérarány az „A-E” kategóriába sorolt ápolók esetében a javaslat szerinti emelést követően átlagosan 30,73 százalékra, míg az „F-I” kategóriákban átlagosan 46,7 százalékra emelkedne.
Mint arról mi is beszámoltunk, tavaly márciusban, a koronavírus-járvány kellős közepén néhány nap alatt kellett dönteniük az egészségügyi dolgozóknak, hogy elfogadják-e a kormány által létrehozott új egészségügyi szolgálati jogviszonyt, melynek értelmében megszűntek közalkalmazottnak lenni, a Munka törvénykönyve hatálya alá kerültek.
Ezzel azonban nemhogy több munkavállalói joguk nem lett, de érdekvédelmi lehetőségeik tovább csökkentek: az új jogviszonyról szóló törvény megtiltja, hogy a hatálya alatt kollektív szerződést kössenek az érdekképviseletek a munkáltatóval, jogszerűen sztrájkolni pedig csak a kormánnyal való megegyezés függvényében lehet. Az új jogviszony ráadásul tovább fokozta az egyébként is nagy bérfeszültséget az orvosok és a szakdolgozók között, miután előbbiek jelentős béremelést kaptak, utóbbiak számára viszont csak az eddiginél is több hátránnyal és semmiféle béremeléssel nem járt az átállás.
A dolgozók körében nagy felháborodást keltett, hogy az új jogállás szerint elkészített – sok esetben súlyos hibákkal teli – szerződésüket csak nem sokkal az aláírási határidő előtt kapták kézhez 2021 márciusában. Bár az átolvasásához több hetet kellett volna biztosítani, nekik napok alatt kellett dönteniük a kormány ultimátumáról: aláírják a szerződést, és az eddiginél is rosszabb feltételek mellett dolgoznak tovább, vagy nem írják alá, de akkor másnap már ne is jöjjenek dolgozni, ki vannak rúgva.
Frissítés:
Cikkünk megjelenése után jelent meg a Magyar Orvosi Kamara állásfoglalása a tervezett változtatásokról, ezt teljes terjedelmében közöljük.
„A Magyar Orvosi Kamara Országos Elnökségének állásfoglalása az egészségügy átalakításáról szóló kormány-előterjesztéssel kapcsolatban:
A tegnapi és a mai napon sajtóértesülések láttak napvilágot, amelyek alapján elkészült és rövidesen a kormány elé kerül egy, az egészségügy átalakításáról szóló minisztériumi törvényjavaslat. Ha az előterjesztés részleteiről a sajtóban leírtak helytállóak, úgy fontosnak tartjuk már most leszögezni:
– ezen javaslatot a MOK ez idáig nem kapta meg;
– előkészítésében – bár ennek lehetőségét utoljára írásban a múlt héten kértük – a korábbi ez irányú államtitkári és miniszteri ígéretek ellenére a MOK nem vehetett és nem is vett részt;
– a javaslat bizonyos részei homlokegyenest szembe mennek a miniszterelnöknek a MOK-kal kötött korábbi megállapodásával;
Jelesül: az orvosi bértáblánál alacsonyabb fizetés lehetősége a korábbi megállapodás felrúgása.
Ezt semmilyen formában nem fogadjuk el.
A tervezetről szakmai szempontból érdemben csak azt követően tudunk nyilatkozni, hogy ha az előterjesztést eredeti formájában, részletesen megismertük.
Budapest, 2022.október 3.
Magyar Orvosi Kamara Országos Elnöksége”
