Október közepén terjeszti be a Belügyminisztérium a kormányzat elé azt a javaslatcsomagot, amellyel átalakítani tervezik az egészségügyet Magyarországon.

A javaslatok, amelyeket a Népszava és a Medical Online is szemlézett, összesen több százmilliárd forintot érintenek, és szerepel bennük a szakdolgozói béremelés, a szakrendelők állami kézbe vonása, és az alapellátás átszervezése is.

Az állami fenntartású intézményekben a tervezet szerint megszűnne a szabad orvosválasztás (az alapellátás kivételével), helyette az adott időben beosztásban lévő orvos látja majd el az érkező betegeket. A látogatási renden is szigorítana a tervezet, kizárná a látogatásból a 14 év alatti gyermekeket (testvért és egyenes ági rokont leszámítva), és limitálná a látogatók számát, valamint a látogatás összidejét, viszont biztosítana (legalábbis papíron) telefonkészüléket a betegek számára kapcsolattartás céljából.

A háziorvosi ellátás biztosításának feladatát a Országos Kórházi Főigazgatóságorvosválasztás (OKFŐ), praxiskezelőként kapná meg, jogot kapva a körzethatárok átszabására, a betöltetlen körzetek kezelésére. A 6500 körzet közel 10 százaléka, 620 félévnél is régebb óta betöltetlen. Emellett viszont 1825 olyan körzet van, ahova 1200-nál kevesebb páciens tartozik.

Az orvosi ügyeleti ellátást innentől az Országos Mentőszolgálat venné át Budapest kivételével.

Centralizálnák a megyei szintű orvosi ellátást is, innentől kezdve megyénként egy-egy irányító egészségügyi intézmény létezne, a városi kórházak ezeknek lennének alárendelve, mint telephelyek/társkórházak.

A javaslatcsomag tartalmaz béremelésre vonatkozó előterjesztést is: ahogyan a Medical Online részletezi, 2023. január 1-jétől szakdolgozói béremelést szorgalmaznak, amelyre a költségvetésből jövőre 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot irányoznának elő. A béremelés célja az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása. Ez jelenleg 27 százalékos. A bérarány az „A-E” kategóriába sorolt ápolók esetében a javaslat szerinti emelést követően átlagosan 30,73 százalékra, míg az „F-I” kategóriákban átlagosan 46,7 százalékra emelkedne.

Mint arról mi is beszámoltunk, tavaly márciusban, a koronavírus-járvány kellős közepén néhány nap alatt kellett dönteniük az egészségügyi dolgozóknak, hogy elfogadják-e a kormány által létrehozott új egészségügyi szolgálati jogviszonyt, melynek értelmében megszűntek közalkalmazottnak lenni, a Munka törvénykönyve hatálya alá kerültek.

Ezzel azonban nemhogy több munkavállalói joguk nem lett, de érdekvédelmi lehetőségeik tovább csökkentek: az új jogviszonyról szóló törvény megtiltja, hogy a hatálya alatt kollektív szerződést kössenek az érdekképviseletek a munkáltatóval, jogszerűen sztrájkolni pedig csak a kormánnyal való megegyezés függvényében lehet. Az új jogviszony ráadásul tovább fokozta az egyébként is nagy bérfeszültséget az orvosok és a szakdolgozók között, miután előbbiek jelentős béremelést kaptak, utóbbiak számára viszont csak az eddiginél is több hátránnyal és semmiféle béremeléssel nem járt az átállás.

A dolgozók körében nagy felháborodást keltett, hogy az új jogállás szerint elkészített – sok esetben súlyos hibákkal teli – szerződésüket csak nem sokkal az aláírási határidő előtt kapták kézhez 2021 márciusában. Bár az átolvasásához több hetet kellett volna biztosítani, nekik napok alatt kellett dönteniük a kormány ultimátumáról: aláírják a szerződést, és az eddiginél is rosszabb feltételek mellett dolgoznak tovább, vagy nem írják alá, de akkor másnap már ne is jöjjenek dolgozni, ki vannak rúgva.

Frissítés: