Moszkva hivatalosan is elfogadta a kelet-ukrajnai „népszavazások” eredményeit – jelentette be Vlagyimir Putyin a péntek magyar idő szerint negyed háromkor kezdődött beszédében Moszkvában.
Ennek értelmében Putyin aláírta a csatlakozási szerződéseket, Oroszországhoz csatolják a Donyecki, Luhanszki, Zaporizzsjai és Herszoni területet.
Az elcsatolt régiók Ukrajna területének 15 százalékát teszi ki, ez nagyobb terület, mint Magyarország.
A régiók Oroszországhoz való csatlakozását – amellett, hogy a nemzetközi közösség nem ismeri el az annexiót – az orosz törvényhozás két házának még szentesítenie kell (várhatóan a jövő héten), Putyin is jelezte azonban a beszédében, hogy ennek nem lesz akadálya.
„Azt akarom, hogy tudja a Nyugat: a Donyeckben, Luhanszkban, Herszonban és Zaporizzsjében élők a mi állampolgáraink lettek. Örökre” – fogalmazott Putyin.
A beszéde elején az orosz elnök egy perces néma csöndet kért a Nagy Kreml-palotában, a Szent György-teremben megjelent több száz fős hallgatóságtól a konfliktusban meghalt katonák, és családjaik tiszteletére.
A kijevi vezetésnek azt üzente, „fejezzék be a háborút, amit 2014-ben indítottak”, és térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, amire Oroszország nyitott lenne Putyin szerint. Hozzátette: az ukrán hatóságoknak azonban tiszteletben kell tartaniuk a „népszavazásokat”, Oroszország meg fogja védeni ezeket a területeket.
A beszédében Putyin nem beszélt – amire sokan számítottak – atomfegyver lehetséges bevetéséről, vagy arról, hogy terveznek-e további válaszlépést, ha immár a moszkvai vezetés által Oroszország részének tekintett régiókat éri támadás ukrán részről.
Többször is üzent ugyanakkor beszédében a Nyugatnak, amely szerinte Ukrajnán keresztül támadja Oroszországot. Az orosz elnök szerint „az amerikai katonai bázisoknak otthont adó nemzeteket Amerika megszállja, partnereknek nevezi őket, miközben lehallgatja vezetőiket”.
Energiát azonban nem tud számukra biztosítani az Egyesült Államok, „ezért mondják a lakosságnak, hogy öltözzenek föl”, és takarékoskodjanak – fogalmazott.
Úgy folytatta, hogy ideológiai fronton is szemben áll velük a Nyugat, amely támadja a „vallás és a család tradicionális értékeit”. „Akarunk mi itt Oroszországban az „anya” és az „apa” helyett „1. számú szülőt”, „2. számú szülőt”, „3. számú szülőt”? Megőrült a Nyugat? A nemváltoztatás ösztönzése a gyermekeink számára? Nem, nekünk megvan a saját jövőnk” – fogalmazott.
Végül azzal fejezte be a beszédét, hogy a régiók meghozták a döntésüket, „az igazság a mi oldalunkon van, Oroszország a mi oldalunkon van.” Ezután hivatalosan is aláírták a csatlakozási szerződéseket a régiók kinevezett tisztviselőivel.
Az Oroszországhoz való csatlakozásról döntő szavazásokat szeptember 23 és 27 között tartották a négy régióban. A hivatalos eredmények szerint
- a donyecki szakadárállamban 99,23%,
- a luhasznki szakadárállamban 98,42%,
- a Zaporizzsjai területen 93,11%,
- a Herszoni területen 87,05%
szavazott a csatlakozásra.
A mai bejelentést megelőzően technikai okok miatt csütörtök éjjel a Kreml elismerte a Zaporrizsjai és Herszoni területek függetlenségét.
Eleve kétségbe vonja a népszavazások „reprezentativitását”, hogy a már hét hónapja tartó háborúban tízezrek kényszerültek elmenekülni ezekből a régiókból. De a megmaradt lakosság sem érezhette magát biztonságban – felfegyverzett orosz katonák „buzdítottak” szavazásra, a mariupoli önkormányzat információi szerint pedig az arra „jogosult személyek” le is ellenőrizték, hogyan szavaztak a helyiek.
A területek Oroszországhoz csatolását amellett, hogy Putyin eredményként tudja felmutatni a sikeres harkivi ukrán ellentámadás után, arra is felhasználhatja az orosz vezetés, hogy a jövőben további eszközöket vessen be és szélesebb mozgósítást rendeljen el, arra hivatkozva, hogy már Oroszország területét éri támadás.
Ezt megerősíti Peszkov, a Kreml-szóvivőjének pénteki nyilatkozata is, miszerint a régiók csatlakozását követően Oroszország elleni agresszióként fognak kezelni minden támadást, amely ezeket a területeket éri.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár magyar idő szerint péntek délután 6-ra hirdetett sajtótájékoztatót, ekkor reagálhatnak az elhangzottakra.
A „népszavazásokra” reagálva Zelenszkij még szerdán beszélt arról, hogy Ukrajna „meg fogja védeni polgárait az Oroszország által megszállt területeken”. Ezt megelőzően pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén videóüzenetben mondta, hogy ha Oroszország elcsatolja a területeket, akkor „nincs miről beszélniük” Putyinnal.
Joe Biden is arról beszélt pénteken, hogy az Egyesült Államok „soha, soha, de soha” nem fogja elfogadni a régiók elcsatolási kísérletét.
