Közzétette a KSH a január-augusztusra vonatkozó fogyasztóiár-indexét. Ez azt mutatja meg, hogy hogyan változtak a különböző termékcsoportok, szolgáltatások árai az előző év azonos időszakához képest.

A statisztikai hivatal adatai szerint

• az élelmiszerek ára 30,9 százalékkal;
• a szeszes italok, dohányáruk ára 13,1 százalékkal;
• a ruházkodási cikkek ára 5,5 százalékkal;
• a tartós fogyasztási cikkek ára 14,8 százalékkal;
• a háztartási energia, fűtés ára 2,1 százalékkal;
• az egyéb cikkek, üzemanyagok ára 11,9 százalékkal;
• a szolgáltatások ára 7,7 százalékkal

emelkedett az ezt megelőző év azonos időszakához képest.

Az élelmiszerek közül leginkább a margarin (66,9%), a kenyér (64,3%), a sajt (61,0%), a száraztészta (57,9%), a tejtermékek (54,7%), a vaj és vajkrém (54,5%), a péksütemények (45,4%), a tojás (42,0%), a rizs (40,9%), a baromfihús és az édesipari lisztesáru (40,4%) drágult. Átlag alatti mértékben, 15,9%-kal nőtt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára. A csokoládé, kakaó 17,1, a cukor 9,3, az étolaj 5,0%-kal került többe. A tartós fogyasztási cikkekért 14,8, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,9, az új személygépkocsikért 19,9, a szobabútorokért 19,3, a használt személygépkocsikért 18,1%-kal kellett többet fizetni.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,1, ezen belül a szeszes italok 15,5%-kal drágultak. Az állateledelek ára 40,3, a palackos gázé 27,4, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,7, a testápolási cikkeké 20,3, a járműüzemanyagoké 6,2%-kal lett magasabb.

A szolgáltatások díja 7,7%-kal emelkedett, ezen belül a taxi 27,3, a lakásjavítás és -karbantartás 21,7, a járműjavítás és -karbantartás 18,1, az üdülési szolgáltatás 13,5%-kal került többe, a lakbérek 12,5%-kal emelkedtek – közölte a KSH.

Mindez összesen 15,6 százalékos áremelkedést jelent a KSH szerint. A nyugdíjasok fogyasztói kosarának árindexe pedig 15,7 százalékkal emelkedett. A statisztikai hivatal adataiból az látszik, hogy minden területen emelkedtek az árak, de a válság a legérzékenyebben az élelmiszerárakat érintette.

A G7 saját felmérésében ennél is nagyobb, 38 százalék feletti élelmiszer-inflációt mért. Mint írják, közel három éve nézik meg minden hónapban több boltláncban ugyanannak a 42 élelmiszernek az árát, és még sosem tapasztaltak az árak között olyan mértékű szórást, mint most.

Olyan mértékű különbségek vannak, amelyek korábban extrém jelenségnek számítottak volna, ma viszont már nap mint nap megtapasztalhatjuk őket.

Ennek szemléltetésére több példát hoztak: a vaj kilóját augusztus 31-én 3290 forintért is meg lehetett venni az egyik boltban, két másikban viszont 3890 forintba került. Kefir elérhető 456 forintért, de 664-ért is, a burgonya 214-ért és 349-ért egyaránt kapható, spagettit 669 vagy 1038 forintért is lehet kapni, a hagyma kilója 219-449 forint között mozog.

A G7 szerint egy éve a négy bolt átlagában számolva 16 574 forintba került ugyanaz, amiért most már (szintén átlagban) 22 896 forintot kell fizetnünk.

Az utóbbi hónapokban az élet egyre több területére kiterjedő válság bontakozott ki Magyarországon, hasonlóan más országokhoz. A forint devizapiaci gyengülése és a termelési költségek emelkedése, valamint az áremelkedést hajtó további világpiaci folyamatok következtében megugró infláció miatt az emberek nyolcvan százaléka próbál az élelmiszereken spórolni. Az infláció csak fokozta az egyébként is létező bérfeszültségeket, és bár több cég is béremelést eszközölt, ezek nem minden esetben tudták tartani a növekvő infláció mértékét, pedig azon felül is lenne törleszteni való – azokban a szektorokban, mint a közoktatás vagy a vasút, ahol ezek is elmaradtak, pedig minden eddiginél kiélezettebbé tette a helyzetet.

Mindezeken felül energiaválság is sújtja a lakosságot, amely talán a legérzékelhetőbb lesz a válság különféle aspektusai közül a téli hónapokban. A kormány részlegesen megszüntette a rezsicsökkentést, és bár egy megállapított átlagfogyasztás alatt továbbra is a piaci árnál kedvezőbb díjazást szabtak meg a gáz– és áramfogyasztásra, ennek ellenére nagyon sok olyan történet kering, amelyben alacsony keresetűek mondják el, hogy képtelenek fizetni az új rezsiárakat.

Szerdán este Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester az RTL Híradónak például arról számolt be, hogy egy 56 négyzetméteres házban élő nyugdíjas azért fordult hozzájuk segítségért, mert a gázszámlája 26 ezerről 118 ezer forintra fog nőni, miközben a nyugdíja nem éri el a 100 ezer forintot.

Emellett több önkormányzat is arról számolt be, hogy egyre több igény fut be hozzájuk támogatásra. Nehéz helyzetbe kerültek különböző intézmények – iskolák, színházak, stb. – is, vannak, akik inkább zárva tartanak a télen, mert nem tudják kigazdálkodni a rezsiköltségeket.

A kormányzat augusztus végén jelentette be, hogy október elsejéig marad biztosan a benzin- és élelmiszerárstop. Arról, hogy ezt meghosszabbítják-e, néhány héttel előtte fognak dönteni. Gulyás Gergelyék ma, csütörtökön tíz órától tartanak újabb kormányinfót, amelyről a Mérce percről percre közvetítésben számol be. A #válság címkénk alatt pedig továbbra is igyekszünk beszámolni a krízis különböző aspektusairól.