Csütörtökön reggel a budapesti Rákóczi téren tiltakoztak a Vörösmarty Mihály Gimnázium tanárai a közoktatás helyzete miatt. A tanárok egy része ma csak az első tanítási órán vett részt a polgári engedetlenségi akcióban, egyes iskolákban azonban holnap is tiltakozni fognak.
Azért tiltakozunk, mert úgy gondoljuk, hogy azokra a problémákra, melyeket a pedagógusok állandóan jeleznek, semmi megoldás sem született. Ezek közül a legfontosabb a tanárok bérének rendezése. De nem ez az egyedüli gond – mondta el a Mércének Takács Gergely, a Vörösmarty Gimnázium egyik tiltakozó tanára.
A gimnázium tanárai szeptember 1-jén nyilatkozatot is közreadtak, amelyben így fogalmaznak:
„Munkánk során tapasztaljuk, hogy oktatási rendszerünk mennyi problémával küzd. Ezek közül a legfontosabb jelenleg, a megalázóan alacsony fizetésünk, ami napról napra egyre kevesebbet ér. Nem tudunk hinni azoknak a kormányzati ígéreteknek, melyek a távoli jövőbe tolják ennek megoldását, azonnali beavatkozásra van szükség.
Ezért követeljük a kormánytól, hogy adja vissza a sztrájkhoz való alkotmányos jogunkat! Teljesítse a pedagógus szakszervezetek követeléseit; 45%-os azonnali béremelés, 22 órás kötelező óraszám, a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak illetményemelése, illetve a szakszervezek további követelései! Követeljük továbbá a kormánytól, hogy engedjen vissza bennünket a munkahelyünkre a diákjainkhoz, és ne kényszerítsen ilyen akciókra!”
A reggeli tiltakozást élőben követtük.
A Mérce úgy értesült, hogy délelőtt a kőbányai Széchenyi István Általános Iskola pedagógusai közül 12-en nem vették fel a munkát. A Széchenyi tanárai annak dacára döntöttek a munkabeszüntetés mellett, hogy az illetékes tankerület a sztrájkra való készülődés hírét véve berendelte az intézmény vezetőjét, és elbocsátásokkal és intézményi összevonásokkal fenyegette meg a vadsztrájkra készülő dolgozókat.
Kudarcot vallott tárgyalások
A polgári engedetlenségi akciót a rossz munkafeltételek, a sztrájkolás ellehetetlenítése és az alacsony bérek ellen tiltakozó tanárok körében az is indokolta, hogy az augusztus 30-i, utolsó nyári sztrájktárgyaláson sem jutottak eredményre az azonnali béremelést követelő pedagógus-szakszervezetek a kormánnyal. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányi tagja a tárgyalás után a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) együtt tartott videós bejelentkezésében elmondta, hogy már a megbeszélés kezdetén kiderült, hogy az álláspontok között semmiféle közeledés nem történt.
A pedagógusok beszámolója szerint Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtikár világossá tette, hogy a kormány nem fogja saját forrásból, tehát a központi költségvetésből emelni a tanárok bérét, és a tanárok más sztrájkköveteléseinek teljesítésére sem áll készen a minisztérium.
A PDSZ időközben felmérést végzett a tanárok körében, amelyből kiderült, hogy a tanárok 98,8 százalékának az a véleménye, hogy a kormány jelenlegi béremelési a ajánlata nem elfogadható az azonnali béremelést váró tanárok számára. A kormány ugyanis csak annyit vállalt, hogy a pedagógusok bére hat éven belül eléri a diplomás átlagbér 80%-át.
Mit követelnek a tanárok?
1. A pedagógus-előmeneteli rendszer szerinti besorolásban dolgozók garantált illetménye 2022. január 1-jétől a kormány által ajánlott 10 százalékon felül további 45 százalékkal emelkedjen.
2. Emelkedjen az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye is.
3. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen.
4. A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35 órát legyenek beoszthatók gyermek vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre.
A Tanítanék Mozgalom szeptember 5-étől tervez szervezett polgári engedetlenséget folytatni. Törley Katalin, a mozgalom képviselője a Népszavának arról beszélt, hogy több iskolában – például a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban – készülődnek a tanárok.
Becsöngettek
Meglehetősen nagy nehézségekkel kezdődött az idei tanév. Több iskolában pár nappal az iskolaév kezdete előtt még nem találtak egyes pozíciókra tanárokat, így ezek az intézmények csoportok összevonásával oldották meg a pedagógusok hiányát. Más iskolákban az adott tárgyhoz nem, esetleg alig értő tanárok állnak a katedrára. Másutt szülők, vagy a kormány rendeletének betudhatóan a nyugdíjból visszatérő oktatók kezdik meg a tanévet.
A tanárok száma az előző tanévben 147,8 ezer volt a KSH adatai szerint, ami az elmúlt húsz év második legalacsonyabb pedagóguslétszáma.
A Pedagógusok Szakszervezete becslései szerint összesen mintegy 16 ezer tanár hiányzik a rendszerből, és a nyár folyamán is sokan mondtak fel, elsősorban megélhetési okokból.
Ezekről a nehézségekről is szó esett a Pedagógusok Szakszervezete csütörtökön délelőtt tartott, esernyős tiltakozással egybekötött tanévnyitó sajtótájékoztatóján.
Szabó Zsuzsanna, a PSZ elnöke ezen elmondta, hogy a szakszervezet országjárásba kezd, hogy a legkisebb faluba is eljusson a hír, „nem kell félni a hatalomtól”. A szakszervezet egy kiáltványt is megfogalmazott, amelyet eljuttatnak a nemzetközi sajtóhoz és a nemzetközi szervezetekhez is. Ebben az áll, hogy a kormány évek óta nem ad választ a szakmai követelésekre, s mindössze látszattárgyalásokat folytat a szakszervezetekkel.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke felelevenítette, hogy a kormánynak április 4-e óta nem sikerült foglalkozia a pedagógus szakszervezetek követeléseivel. Totyik megjegyezte, hogy a kormánynak még abban sem sikerült az eltelt időszakban dönteni, ami nem lenne kihatással a költségvetésre.
A PSZ azt közölte, hogy folytatják a tiltakozásokat, amíg a kormány nem teljesíti a követeléseiket.
A Pedagógusok Szakszervezetének sajtótájékoztatóját itt lehet megtekinteni.
