A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar 1100 ingatlant árverezett el egyetlen hónap leforgása alatt, miután június 15-én lejárt a mintegy két és fél éve tartó kényszerértékesítési- és kilakoltatási moratórium.
Az RTL.hu információi szerint napi 40 ingatlant árvereztek el július közepéig, ezeknek jelentős része a becslések szerint lakóingatlan volt. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elektronikus árverési rendszerében jelenleg összesen nagyjából 4500 ingatlanra lehet licitálni, ezeknek túlnyomó része pedig (4100 darab) lakáscélú ingatlanként szerepel a honlapon.
Az RTL által megszólaltatott Utcajogász Egyesület, amely a szegénységben élő, főleg hajléktalan és rossz vagy bizonytalan lakhatásban lévő embereknek nyújt ingyenes jogi segítséget, úgy nyilatkozott, hogy hozzájuk a moratórium lejárta óta 30 százalékkal többen fordultak segítségért, mint előtte – ráadásul ez a szám torzít, hiszen őket leginkább budapestiek, vagy az interneten otthonosan mozgók érik el nagyobb számban.
Ráadásul a cikk szerint most fordul meg az elmúlt évtized átlagosan pozitív trendje az ún. „nem teljesítő hitelek” (90 napon túli késedelembe esett törlesztés) arányának csökkenésével, amely az első negyedévben 1,4 százaléka volt az összes adósságtípust tekintve. A cikk által idézett szakértői vélemény szerint ez az arány a rezsiköltségek és az infláció növekedésével, a kétszámjegyű alapkamattal akár meg is négyszereződhet.
Tovább erősítheti a romló tendenciát az a tény is, hogy tavaly év végén sokan kiestek a hitelfelmondási és törlesztési moratórium köréből, nekik azóta ismét el kellett kezdeniük fizetni a törlesztőket. Ők a járvány ideje alatt jellemzően bajba kerültek, elveszítették például a munkájukat vagy csökkent a bevételük, így kérdés, hogy közülük hányan tudják majd újra fizetni a részleteket. A programban csak a legsérülékenyebb réteg maradhatott, az adósok nagyjából 5 százaléka.
Az Utcajogász a gyorsított kilakoltatásokat lehetővé tevő új jogszabályok miatt az Alkotmánybírósághoz, illetve az alapvető jogok biztosához fordult, ez utóbbi azonban 2020 októbere óta nem reagált megkeresésükre. Ahogy az Egyesület írja,
„A korábbi szabályok szerint az ingatlanárverés 60 napig tartott, amely nem volt szakaszokra bontva. Ez idő alatt az ingatlan kikiáltási ára nem változott, érvényes vételi ajánlatot pedig lakóingatlan esetén a becsérték 70%-át elérő összeggel lehetett tenni.
A hatályos szabályok alapján az ingatlanárverési eljárás három szakaszra bomlik. Egy-egy szakasz 20 napig tart. Ez azt jelenti, hogy az árverési vevő már 20 napon belül érvényes vételi ajánlatot tehet. A másik oldalról a tulajdonos akár 20 napon belül elveszítheti tulajdonát, otthonát.
Az adósnak a végrehajtási eljárás során többféle jogorvoslati joga is van. Ha például azt tapasztalja, hogy a végrehajtó az eljárási szabályokat megszegi, akkor végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell a végrehajtónak benyújtani, aki 3 napon belül továbbítja azt a bíróságnak, akinek legalább további 45 napja van elbírálni a kérelmet.
A törvény szerint tehát akár 63 nap is eltelhet addig, míg elbírálnak egy végrehajtási kifogást. Könnyen előfordulhat, hogy ekkor már rég lezajlott az árverés és az adós ingatlana az árverési vevő tulajdonába került.”
Legutóbb 2020 nyarán lehetett kilakoltatni, akkor kaptak is az alkalmon a végrehajtók: július elseje és szeptember 30. között, az első veszélyhelyzet végét követően 957 ingatlankiürítésre került sor.
Egy évvel később megint majdnem megszüntette a kilakoltatási moratóriumot a kormány, de a civilek nyomásgyakorlásának hála végül egészen a mai napig érvényben maradt. Akkor A Város Mindenkié csoport levélküldő kampányt indított, melynek részeként azt is követelte, hogy a korábban megszüntetett lakásfenntartási- és adósságcsökkentési támogatást is vezessék be újra, hogy meg lehessen akadályozni a kilakoltatások jelentős részét.
