Az Átlátszó legújabb cikkében arról számol be, hogy akárcsak négy évvel ezelőtt, úgy idén is 30 fok feletti hőmérsékletet mértek a Dunában a paksi atomerőműnél. A korábbi esetből tanulva az atomerőmű szakembereinek módszerét használták az átlátszósok, és a szakszerű hőmérés is azt mutatja, hogy az atomerőmű harminc fok fölé hevíti a folyót.

Az, hogy az atomerőmű túlhevíti a Dunát nem túl meglepő, ugyanis az elmúlt időszak legmelegebb és legszárazabb nyarát tapasztaljuk, ami mind a folyó vízmagasságát, mind hőmérsékletét befolyásolta.

Alacsonyabb és melegebb vízállással kell hűtenie az amúgy sem maximális kapacitáson működő atomerőművet a Dunának, aminek következtében az erőmű sem hűl rendesen, cserébe felforr a folyó vize.

A klímaváltozás ellen úgy tűnik nem tudunk atomerőművekkel védekezni itthon, ugyanis a nyarak ennél csak melegebbek lesznek, akárcsak a Duna vize, és az akkor mért adatok ellenére, egyre biztosabbá válik, hogy a Paks 2-t biztosan nem fogja tudni lehűteni a Duna anélkül, hogy teljesen tönkremenne benne a folyó ökoszisztémája.

Minek készül még egy atomerőmű, ha egyet sem tudunk lehűteni?

Utóbbira hívta fel a figyelmet Jávor Benedek is, a Párbeszéd politikusa, aki már 2015-ban felhívta arra a figyelmet, hogy a klímaválság tükrében a Duna nem lesz képes két atomerőmű hűtésére, és egy második atomerőmű építése nem egy klímavédelmi bravúr, hanem ökológiai vakvágány.

„Világos, hogy az orosz atomenergia nem csak pénzügyi, geopolitikai vagy biztonsági szempontból rossz opció, de környezetileg és ellátásbiztonság oldaláról is téves irány. Erre a zsákutcára fordítottuk az elmúlt 12 évet, szélerőműtilalommal, napelemadóval és más idiotizmusokkal”

– olvashatjuk Facebook-posztjában.

Azonban nemcsak itthon okoz problémákat az aszály és a kegyetlen hőhullám, hanem Franciaországban is, ahol az atomerőművek kulcsfontosságú szerepet töltenek be az ország energiaellátásában, az energiatermelés 20 százalékáért felelnek.

A Loire folyó az alacsony vízállása miatt nem tudja megfelelően hűteni a területén elhelyezkedő erőműveket, így azok egy részét vagy le kellett állítani vagy csökkenteni a kapacitásukat, írja a Portfólió.