Múlt hét pénteken rendezett az LMP tüntetést a kormány fakitermelési határozata ellen, amin több mint ötezren vettek részt. Az ország zöld környezetvédő civil szervezetei közül azonban csupán ketten, a Fridays For Future Magyarország (FFF) és az Extinction Rebellion Hungary (XR) képviseltették magukat az eseményen. Magyarország zöld civil szervezetei a holnapi napra, azaz szerdára szerveznek egy másik tüntetést, ugyanebben a tematikában, szigorúan pártpolitikától mentesen.
A kérdés, hogy miért nem akarnak közösen fellépni a magyar zöld párttal? Erről kérdeztük a szerdai tüntetés szervezői közül a Greenpeace Magyarországot (Greenpeace), a Magyar Természetvédők Szövetségét (MTVSZ), a Jane Goodall Intézet Magyarországot (JGI), a Levegő Munkacsoportot (LMCS), továbbá az LMP tüntetésén megjelent XR-t és az FFF-et. Illetve a Habitat for Humanity-t (Habitat), akik ugyan nem környezetvédelmi, hanem lakhatási szervezet, azonban energetikai kérdésekben és a fatüzelés kapcsán többször is felszólaltak – a Mércén is –, továbbá ők is részt fognak venni a szerdai civil tüntetésen.
Pártpolitikától mentes aktivizmus?
Mindegyik civil szervezet, akit megkérdeztünk, már az elején leszögezte, hogy ők egy „pártpolitikától mentes”, „pártsemleges” vagy „pártpolitika felett” álló szervezet. A pártpolitizálással szembeni ellenszenv jól kirajzolódik a szerdai tüntetés eseményleírásában is, ahol egyértelműen tisztázzák a szervezők: „a demonstráció pártpolitikától mentes. Kérünk mindenkit, hogy pártjelvényeket, pártlogókat ne hozzanak magukkal”.
„Mi soha nem csatlakoztunk egy párt által szervezett tüntetéshez sem. Mindig is így működtünk. Mi úgy értelmezzük a pártsemlegességet, hogy nem csatlakozunk politikai pártok által szervezett demonstrációkhoz”
– világosított fel minket Farkas István, az MTVSZ társelnöke.
De az FFF számára is komoly dilemmát jelentett a pénteki részvétel:
„FFF-es alapelv, hogy pártsemlegesek vagyunk, de ebben az esetben azt mérlegeltük, hogy elég súlyos-e az eset ahhoz, hogy ettől eltekintsünk. És végül úgy döntöttünk, hogy ettől eltekintünk. De mindig igyekszünk pártsemlegesek lenni”.
Az XR-től Pap Dániel is azt hangsúlyozta, hogy ők is „pártpolitikán felül állnak”, azonban ha olyan ügyet karol fel egy párt, ami számukra fontos, akkor kiállnak mellettük, és hajlandóak együtt fellépni a közös cél érdekében.
A Levegő Munkacsoport elnöke, Lukács András pedig azt nyilatkozta szerkesztőségünknek, hogy ha az LMP felkérte volna őket a részvételre, akkor megvitatták volna azt a tagsággal, azonban nem kereste őket a párt a pénteki tüntetés kapcsán.
Egy szó mint száz, a zöld civil szervezetek jelentős része nem szeretne nyíltan, egy párt zászlaja alatt, egy rendezvényen részt venni, azért, hogy megőrizhessék „mentességüket” a magyar pártpolitikától.
„Már hosszú ideje társadalmi tényként kezeljük, hogy a magyar emberek alapvetően politika- és pártellenesek, és ezért igazából meg tudom érteni, hogy ha például a Greenpeace Magyarország bármilyen módon együttműködne a pártokkal, akkor a szimpatizánsai rögtön ellenük fordulnának, és ezért állhatnak óvatosabban ehhez a dologhoz”
– tette hozzá Pap Dániel.
A Greenpeace Magyarországtól, az ország legnagyobb zöld szervezetétől, azzal kapcsolatban, hogy miért nem vettek részt a pénteki tüntetésen, és mi a véleményük Ungár élőlánc kezdeményezéséről, az alábbi sorokat kaptuk:
„A feltett kérdéseire röviden az a válaszom, hogy örülünk, hogy ha minél több szervezet a maga eszközeivel és lehetőségeinek felhasználásával küzd azért, hogy ezt a pusztító, értelmetlen, kizárólag gazdasági haszonszerzés érdekében megalkotott jogszabályt minél előbb visszavonják. Ezért nem fogjuk senkinek az ez irányú, jó szándékú és az erdők védelmét segítő kezdeményezéseit minősíteni”.
Tehát a Greenpeace papíron támogatja az LMP kezdeményezéseit. De ténylegesen nem áll fel egy pódiumra Ungárral, csak majd szerdán civil társaikkal.
A JGI elnöke, Bitter Zsuzsanna szerint is a civil szervezeteknek együtt kell fellépniük, nem a politikai pártokkal.
„A szerdai tüntetés a civil szervezetek által megfogalmazott gondolatokat és üzeneteket óhajt képviselni, amiket civil szervezeti oldalról közösen alkottunk meg. Azt gondoltuk, hogy ha lesz egy tüntetés, amit csak civilek szerveznek, amellé szeretnénk odaállni. De magánemberként sokan jelen voltunk a pénteki tüntetésen”
– jegyezte meg.
Együttműködés van, közös fellépés nincs
A pártpolitikától való ódzkodás ellenére mindegyik civil szervezet, amelyet megkérdeztünk, kiemelte, hogy folyamatosan egyeztet környezetvédelmi ügyekkel kapcsolatban különböző politikai pártokkal, legyen az kormánypárt vagy az ellenzék.
„Nagyon fontosnak tartjuk a zöld civil szervezetek és a politikai pártok együttműködését, és mi együtt is működünk minden politikai párttal, beszélünk velük, tanácsokat adunk nekik, meghallgatjuk a véleményüket, de közös akciókat politikai pártokkal nem szoktunk csinálni, sem kormány, sem pedig ellenzéki pártokkal. Más területen mozgunk. Más a mi társadalmi szerepünk”
– részletezte az MTVSZ társelnöke.
A tanácsadói szerep az, amiben a legtöbb civil szervezet látja a saját szerepét, amire az LMCS is ráerősített:
„A Levegő Munkacsoport – Alapszabályának megfelelően – pártpolitikailag semleges. A környezetvédelem nem egy párt ügye, így lehetőségeinkhez mérten igyekszünk minden parlamenti párttal együttműködni”.
Szakpolitikai kérdések kidolgozásában és megvitatásában látja az FFF is a civilek, illetve a pártok együttműködését, ahogy a Habitat is számos lakhatási és energetikai kérdésben szólalt fel, illetve adott hangot egyet nem értésének.
„Lakhatási civil szervezetként a Habitat is számos ajánlást, szakpolitikai javaslatot publikált az elmúlt években, évtizedekben, valamint terepi mintaprogramjaink releváns lakhatási kérdésekre mutattak megoldást. Ahhoz, hogy ezek nagyobb léptékben megvalósuljanak politikai és társadalmi támogatás és akarat szükséges”
– írta nekünk Bakondi-Kiss Eszter, a Habitat kommunikációs menedzsere.
Tehát a civilek egy tudományos, szakmailag kritikus pozíciót szeretnének felvenni az intézményes politika szereplőivel szemben, akiket szakmai tanácsokkal látnak el, viszont közös akciókban nem akarnak részt venni, nehogy a részrehajlás vádja érje őket.
„Együttműködni hajlandóak vagyunk bárkivel, aki hajlandó képviselni a zöld ügyeket, szeretnénk viszont elkerülni, hogy egyértelműen besoroljanak minket az ellenzéki pártok táborába, ugyanis nekünk minden politikai erővel szemben ugyanazok az elvárásaink, ugyanazokat a fenntarthatósági és környezetvédelmi alapelveket várjuk el mindenkitől”
– világosított fel minket Veszprémy Marcell, az FFF egyik aktivistája.
Jelen esetben nem egy olyan környezetvédelmi problémáról és krízisről van szó – ha egyáltalán van ilyen –, amit kerekasztal beszélgetésekkel vagy szakmai kiáltványokkal meg lehetne oldani. Közös fellépésre van szükség mind politikai, mind civil oldalról.
Azonban ez a közös fellépés külön történik, annak ellenére, hogy minden zöld civil azt hangoztatja, hogy a környezetvédelem „nem egy párt ügye” és „mindenkinek az érdeke”.
„Ez egy olyan ügy, ami mögé mindannyian be tudunk állni. Az, hogy milyen módon, ki hol szólal fel, és kinek hol van a zászlaja, az jelen esetben nem fontos. A külön fellépések csak erősítik, nem pedig kioltják egymást azzal, hogy az egyik ilyen szervezés a másik pedig olyan”
– fejtette ki véleményét JGI elnöke.
Miért is kell egy külön tüntetés?
A megkérdezett civilek elmondása szerint a szerdai tüntetés azért szükséges, mert ott meg tudják fogalmazni a „saját” üzeneteiket.
„Ha választani kell a kettő közül, akkor abba [a tüntetésbe] kell beleállnia egy civil szervezetnek, ahol civil szervezetek képviseltetik magukat, ennyi csupán”
– jegyezte meg Bitter Zsuzsanna.
A JGI elnöke azonban arra nem tudott nekünk válaszolni, hogy miben különbözik az LMP üzenete a civilek üzenetétől, ugyanis az LMP álláspontjával „nincsen tisztában”:
„Azt gondoljuk, hogy nagyon helyes, hogy kiáll egy zöld párt ennek az ügynek az érdekében, de pontosan hol találkoznak vagy hol vannak más gondolataink, erre nem tudok válaszolni”
– tette hozzá.
Tehát a zöld civilek szeretnének egy egyértelmű határt húzni az ő aktivizmusuk és a zöld párt aktivizmusa közé, azonban ez hosszú távon, a közös cél ellenére is csak elidegenedéshez vezethet a két tábor támogató között.
„Alapvetően én nem is voltam ezzel teljesen megbarátkozva, hogy ekkora az ellenségeskedés a két szektor között, és tényleg azért próbálunk a másik irányba elmenni. Azt reméljük, ha mi elkezdjük a közös fellépést, akkor valahogy a társadalommal is meg lehetne értetni, hogy a civileknek és a pártoknak közös ügyük van és nem érdemes külön utakon menni ugyanazon cél felé”
– jegyezte meg Pap Dániel.
Hogyan lesz így változás?
A civil szervezetek célja az, hogy a civilek, polgárok akarata érvényesüljön, hogy a többségi akaratból politikai nyomás szülessen, illetve ami rábírja az intézményes politika képviselőit arra, hogy az ő szempontjaik szerint döntsenek. Egy zöld kérdés esetében magától értetődő választásnak tűnhet a közös cselekvés egy zöld parlamenti párttal egy olyan ügy kapcsán, amely mind környezetvédelmi, mind „morális” szempontból elfogadhatatlan.
„Mi pontosan azért gondoljuk azt, hogy hosszú távon nem működőképes az, hogy ennyire elzárkózzunk a pártoktól. Ez egy politikai kérdés, a pártok vannak olyan pozícióban, hogy politikai kérdésről döntsenek. Akkor valamilyen formában közel kell állnunk hozzájuk”
– részletezte az XR aktivistája.
Azonban a negyedik Fidesz-KDNP kétharmad idején joggal tehetjük fel a kérdést, hogy biztosan a kormánnyal történő civil egyeztetés lenne a környezetvédelmi sikerek kulcsa? Arra viszont már többször láttunk példát, hogy helyi, önkormányzati szinten a civilek a helyi politikai erőkkel szövetségbe lépve, képesek voltak nyomást gyakorolni a döntéshozókra környezetvédelmi kérdésekben.
Azzal, hogy a civilek felaprózzák zöld kérdésekben – stratégiai okokra hivatkozva – a támogatói bázist, hosszú távon nem fogja előre vinni a zöld forradalmat. A politikai akarat érvényesítéséhez szükség van politikai aktorokra.
