A szociális intézmények teljes ellehetetlenülésére hívta fel a figyelmet a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SzMME) és a Szociális Szakmai Szövetség (3Sz) – írja a Népszava.

A két szervezet a Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős belügyi államtitkárnak címzett közös levelükben arról írnak, hogy már ősszel bezárhatnak egyes szociális intézmények, mivel nem képesek kifizetni a megemelt rezsidíjakat, továbbá aligha orvosolható problémát jelent, hogy a benzinárak emelése miatt a szociális szervezetek munkatársai nem jutnak el a segítségre szorulókhoz, mert nem lesz miből teletankolni az autókat.

A szervezetek álláspontja az, hogy a szociális gondoskodásban részesülők ellátása veszélybe került. A bentlakásos intézmények vezetőivel, nappali ellátások szervezőivel, támogató szolgálatok, valamint család- és gyermekvédelmi szolgálatok munkatársaival való megbeszélések alapján úgy vélik, hogy az átgondolatlanul és az egyeztetések mellőzésével meghozott kormányzati intézkedések következménye abban fog rövid időn belül megnyilvánulni, hogy

a szociális intézmények csökkentik vagy teljesen megszüntetik a szolgáltatásaikat, a munkásaikat pedig elbocsátják.

Mindenekelőtt a civil szektorban, az egyesületek és alapítványok által működtetett szolgáltatásokat fenyegeti a veszély. Meglátásuk szerint a legkorábban ezek kerülhetnek csődközelbe. A szakemberek szerint emellett beláthatatlan következményei lesznek annak is, ha a falu- és tanyagondnokok, a segítő szolgálatok munkatársai vagy az utcai szociális munkát végzők nem tudnak eljutni az autóikkal, kisbuszaikkal azokra a helyekre, ahol jelenleg rendszeresen megjelennek és a rászorulók számítanak a segítségükre.

A szociális intézmények nagyfogyasztónak számítanak, azaz nem vonatkozik immár rájuk az ún. „rezsicsökkentés”. Tehát a megemelkedő áram- és gázszámlák gyakorlatilag működésképtelenné teszik őket. Szintén sújtja az ágazatot a kata adónem szabályainak változása is. A szociális szakma sem ebben az évben, sem a 2023-as elfogadott költségvetésben nem látja a megemelkedő kiadások fedezetét.

A szociális, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szektorban százezer ember dolgozik, az ellátottak száma pedig meghaladja az egymilliót. A kormány meglehetősen mostohán bánik a szociális szférában dolgozókkal. Ez leginkább a koronavírus-járvány idején tűnt ki. A pandémia kitörése után egy évvel a szociális dolgozók pusztán 4 százaléka kapott százszázalékos táppénzt, ha megfertőződött a munkahelyén, 46 százalékuk pedig  semmit nem kapott a koronavírus-járvány alatti helytállásáért. Ráadásul a szociális szférában dolgozók egy részére érvényes volt az a törvény, amely kikötötte, hogy a gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve javítóintézetnél foglalkoztatottak szabadsága akár 3 évre is visszatartható, ha a járványhelyzet úgy kívánja.