Jogilag érvénytelen lett a tatai népszavazás, de politikailag komoly felhatalmazást adhat.

Két év húzás-halasztás, késleltetés után ma végre helyi népszavazást tartottak Tatán az Öreg-tóra tervezett nagyberuházásról. A népszavazás érvényességéhez 50%-os részvételre, vagyis 10 281 szavazatra volt szükség. A Miénk a Grund Városvédő Egyesület posztjai szerint 15 óráig  közel 6000 tatai voksolt. Végül összesen 8304 érvényes szavazat érkezett be, így a népszavazás érvénytelen lett (cikkünket a hivatalos eredmény közzététele után frissítjük). Összesen 7787-n szavaztak igennel, azaz a szavazók 93 százaléka nem kért a beruházásból.

Ezzel a számmal ma több mint másfélszer annyian szavaztak az Öreg-tóra Tatán, mint amennyien a fideszes polgármester, Michl József hivatalban maradásáért voksoltak három éve (5010 szavazó). A népszavazást kivívó civil csoport, a STOP Avalon alapítója, Szalay Ildikó lapunknak úgy nyilatkozott:

„Hatalmas siker, Tata megvédte a tavát. Több mint 8300-an szavaztak, sokan sokkal kevesebbre számítottak, de én tudtam, hogy leszünk ennyien. Ez minden szempontból politikai felhatalmazást ad nekünk.”

Korábban írtuk:

A STOP Avalon nevű civil csoport célja a népszavazással, hogy megakadályozza az állam által előszeretettel támogatott Hell Energy csoporthoz tartozó Avalon 95 szobás, tóparti luxusszállodájának megépülését. Eredetileg az Avalon cégcsoport kész tények elé állította a városlakókat: egy ötcsillagos, 120 szobás szállodát készült építeni Tatán, a most kihasználatlanul álló Esterházy-lovarda műemlék épületét pedig étteremmé alakította volna át. Ehhez még 2020 májusában vásárolt meg az Öreg-tó partján két telket. A bejelentésen a polgármester is részt vett, akkor nem tűnt úgy, hogy a dologba a városlakóknak lenne beleszólásuk.

A beépítés ellen azonban a helyiek szervezkedni kezdtek. 2020-ban több tüntetést is tartottak, melyek után az Avalon változtatott az elképzelésein: bemutatták az új, visszafogottabbnak szánt terveket; 120 szobás monstrum helyett „csupán”95 szobás, zöldebb épületet ígértek (kép alább). A tataiak azonban ebből sem kértek, tovább folytatták a kampányolást, így végül népszavazáson dönthettek a beruházásról. A város fideszes polgármestere nem sokkal a népszavazás előtt már visszakozott, kijelentette, hogy az önkormányzat nem támogatja a beruházást, csupán a „szükséges szakmai és társadalmi viták” lefolytatását szerette volna és szeretné továbbra is elérni.

A valóban erős helyi kampány ellenére – amiről riportot is készítettünk, és amit szerkesztőségünk folyamatosan követett – sem lett volna könnyű feladat érvényességig vinni a népszavazást, a civilek dolgát nehezítette, hogy a nyaralási főszezonra időzítették a referendumot a hivatalos szervek.

Mivel a terület már az Avalon tulajdona, így a civilek célja a népszavazással az oda vezető út felépítésének (első kérdés) és a területre vonatkozó építkezési szabályok átalakításának (második kérdés) ellehetetlenítése, továbbá annak megakadályozása, hogy településfejlesztési szerződés keretében a cég a beruházás elősegítéséért cserébe felajánljon valamit az önkormányzatnak (harmadik kérdés).

A hatályos népszavazási törvény szerint, ha a népszavazás érvényes és a civilek szempontjából kedvező eredményű, akkor az önkormányzat száznyolcvan napon belül köteles a népszavazás döntésének megfelelő rendeletet alkotni vagy határozatot hozni. A helyi népszavazás a rendelet kihirdetésétől számított egy éven keresztül kötelező erejű, azaz egy évig nem írhatja felül az így meghozott rendeleteket a városvezetés.

A polgármester, habár korábban megfellebezte a népszavazási kérdéseket (így lett az eredeti négyből csak három), az rtl.hu-nak július 20-án már azt nyilatkozta, hogy az önkormányzat csupán a társadalmi párbeszédet szeretné elősegíteni, a beruházást semmilyen formában nem támogatja, a cég pedig egyelőre engedélyeket sem kért az építkezésre.

Mindezek ellenére az önkormányzat által nemrég elfogadott területre vonatkozó új településrendezési terv szerint ugyan alapesetben a területen továbbra sem lehet építkezni, viszont lehet építményt elhelyezni idegenforgalmi, lovas- és egyéb sport, kulturális és más rendezvény céljából. A civilek attól tartanak, hogy az „idegenforgalmi” cél magában foglalhatja például a szállodaépítést is – a referendum második kérdése megszavazása esetén semmissé tette volna ezt az új rendezési tervet. 

A helyi civilek tehát egyáltalán nem bíznak meg a városvezetés és a cégcsoport visszavonulójában, népszavazással szeretnék biztosítani tavuk védelmét.

Komolyan mozgósítottak a mai népszavazásra, a Stop Avalon Tata és a TETT (Tegyünk Együtt Tudatosan Településünkért) plakátokat helyezett ki, és online kampányolásba kezdet, helyi lakosok felhívásait osztják meg közösségi oldalaikon, ezzel is ösztönözve mindenkit, hogy vegyenek részt a referendumon, és szavazzanak 3 igennel a 3 kérdésre. Mára kopogtatást és aláírásgyűjtést is terveztek, az utcai kampányban a Szikra Mozgalom aktivistái is besegítenek, valamint a legtöbb ellenzéki párt 3 igen szavazásra buzdította helyi szimpatizánsait.

Helyszíni tudósítónknak számolt be tapasztalatairól két kopogtató aktivista (kép róluk alább). Ők már reggel óta kopogtatnak, és főként csak pozitív visszajelzéseket kaptak, akit otthon találtak, az támogató volt a népszavazással kapcsolatban -, de sajnos sokan nem voltak otthon, ami nem meglepő, július vége van. Az aktivisták szerint ez a kezdeményezés túlmutat a pártpolitikán, a fideszes polgármester viszont sokakat felbőszített azzal, hogy még mindig nem tett egyértelmű értéknyilatkozatott a beruházással kapcsolatban, az aktivisták szerint „hintapolitikát” folytat. Sok szavazó megosztotta kollégánkkal, hogy habár Fidesz-szimpatizánsok, az Avalon beruházása nekik sem tetszik, igennel szavaztak, sőt, többen közülük kopogtatni is elmentek.

Hosszú utat tett meg a hányattatott sorsú népszavazás, mire ide jutottunk. A helyiek másfél évvel ezelőtt kezdték el gyűjteni az aláírásokat, néhány nappal később azonban megjelent egy rendelet, melynek értelmében a koronavírus-járvány miatt meg kellett szakítani minden népszavazással kapcsolatos eljárást, így az ő kezdeményezésüket is hosszú időre befagyasztotta a kormány. Ugyanakkor – járvány ide vagy oda – a kormány a „gyermekvédelmi” népszavazás kedvéért már tavaly nyáron engedélyezte az országos népszavazások megtartását, de a helyi népszavazások csak az idei választások után, április 10-étől folytatódhattak – ezt is igencsak nehezményezték a tataiak.

A népszavazás legnagyobb tétje egyértelműen a tó környezeti értékeinek megőrzése, amelyeket olyan jelentős nemzetközi garanciák védenek, mint például a Natura2000 és a Ramsari-egyezmény, hiszen minden évben itt telel át több tízezer – minden apróbb környezeti változásra, így minden bizonnyal egy nagyszabású tóparti építkezésre is rendkívül érzékeny – vadlúd. Továbbá a műemlék- és városvédelmi szempontok sem elhanyagolhatók, hiszen a szállodafejlesztés érintené többek közt az Esterházy-istálló műemlék épületét és befolyásolná a tópart látképét is.

Mivel épp a természeti táj és a város összefonódása jelenti Tata különlegességét, a civilek mellett több szakmai szervezet (pl. Magyar Madártani Egyesület, ICOMOS műemlékvédelmi szervezet stb.) is hangsúlyozta: elég lehet egy kis beavatkozás is ahhoz, hogy ez az érzékeny egyensúly visszafordíthatatlanul károsodjon.