Nem tolonganak a tanárnak vágyó fiatalok az egyetemeken, sok szakpárt el sem tudnak indítani az alacsony jelentkezői létszám miatt – szúrta ki az Eduline oktatási portál.
Nem képeznek például biológia- és fizikatanárokat az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen és a Pécsi Tumoányegyetemen, földrajz-és kémiatanárokat a Szegedi Tudományegyetemen, illetve magyar nyelv és irodalom-német nyelv és kultúra tanárt a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A sor még hosszan folytatható, az Eduline szerint a Felvi statisztikáit átnézve feltűnő, hogy több, tanárképzést is kínáló vidéki és fővárosi egyetemen vannak olyan szakpárok, ahol a fent említettekhez hasonlóan a ponthatárok mellett csak annyi szerepel, hogy „n.i.”, azaz nem indul. A lap összesítése szerint például a 10 féléves biológia- és fizikatanár szakot az általános felvételi eljárásban hat egyetem is meghirdette, ám végül csak egy egyetem tudta elindítani a szakpárt,
az idei szakos statisztikákból pedig az is kiderül, hogy több vidéki és fővárosi intézményben is akadnak olyan szakpárok – jellemzően természettudományi képzésekkel -, ahová idén senki nem jelentkezett.
A tendencia nem újkeletű, mint arról már tavaly is beszámoltunk, évente 120-140 kémiatanár megy nyugdíjba, míg 2020-ban mindössze 42 hallgató kezdett kémiatanári tanulmányokba a magyarországi tanárképzőkön – ráadásul belőlük sem biztos, hogy mindenki a pályán marad.
Ráadásul regionálisan is ordító különbségek vannak a betöltetlen állások számában, és jellemzően a szegényebb régiókban még kevesebb az oktató, mint például Budapesten.
Tavalyi adatok szerint a fővárosban a gimnáziumok 38 százalékában, a szabolcsiak 68, és a nógrádiak 70 százalékában nincs elegendő kémiatanár, ami így veszélyezteti a tudományterület oktatását a közoktatásban.
Mint azt a Felvi idei tájékoztatójából is kiderült, „előfordulhat, hogy egyes jelentkezési helyeken a meghirdetés ellenére sem indul el a képzés. Ennek oka lehet a felvétel alapvető feltételeit teljesítő, minimális létszámnál kevesebb jelentkező”, amint feltehetőleg a napokban elindult pótfelvételiken esetleg bejutók száma sem fog segíteni, így alig 6400 fővel indulhat el az őszi félév.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete alelnöke az RTL reggeli műsorában a ponthatárok kihirdetése után azt mondta: ha minden most felvett elvégzi az egyetemet, még az sem pótolja az öt év múlva nyugdíjba vonuló tanárokat, akiknek a száma el fogja érni a 7900 főt. Gosztonyi szerint ebben a létszámban még nincsenek is benne az időközi pályaelhagyók vagy azok a pedagógusok, akik 40 év után mennek el nyugdíjba.
És mindaddig nem is oldódik meg a már jelenleg is egyre súlyosabb, az oktatás minőségére is kiható pedagógushiány, ameddig a fiatalok nem látják úgy, hogy 5 év tanulás után nem a létfenntartásért kell több állásban dolgozniuk tanárként.
A szakszervezet alelnöke szerint első lépésben a megoldás csakis egy 45 százalékos béremelés lehet. Hogy teljesül-e a pedagógusok béremelési követelése, az augusztus 10-én, a kormány és a szakszervezetek tavaly október óta zajló sztrájktárgyalásának következő – és az érdekvédők reményei szerint utolsó – fordulóján dőlhet el. A kormány legutóbbi, igencsak homályos álláspontja szerint a gazdaság teljesítményéhez kötnék a pedagógusbérek emelését.
