Június 29. szerdán ülésezett a Fővárosi Közgyűlés, aminek keretében számos napirendi pontot tárgyaltak, többek között a budapesti hajléktalanellátáshoz kapcsolódókat.

A „cél nélküli problématérkép” nyögvenyelős elfogadása

Az Utcajogász legalábbis a fenti, nem túl hízelgő értékelését adta a főváros Otthon, mindenkinek című programadó dokumentumának. Az Utcajogász véleményéről mi is beszámoltunk.

Ahogy a koncepció a célokkal kapcsolatban kifejti,

„A Stratégia a 2022–2031 közötti évtizedre a fővárosi otthontalanság, hajléktalanság csökkentésével, illetve az ellátás fejlesztésével kapcsolatban négy átfogó célt határoz meg:

• a hajléktalanná válás megelőzésének a megerősítését;
• a hajléktalanságból való kilépés támogatását: a hajléktalan emberek és otthontalan családok megfizethető lakhatáshoz való hozzáférésének a bővítését;
• a közterületi hajléktalanság csökkentését, illetve annak biztosítását, hogy senki ne kényszerüljön megfelelő elhelyezési lehetőség hiányában fedél nélkül élni; valamint
• a méltó ellátási körülmények biztosítását.

A Stratégia javaslatok fogalmaz meg a kormány részére a hajléktalanság csökkentéséhez szükséges társadalompolitikai reformokkal, a szociális ágazat bérszínvonalának az emelésével, valamint a hajléktalanellátás központi kormányzati szabályozási és finanszírozási rendszerének a – méltó ellátási körülmények biztosítását szolgáló – felülvizsgálatával kapcsolatban. A kerületi önkormányzatok részére megfogalmazott javaslatok alapvetően a törvénybe foglalt kötelező feladataik ellátásának a fejlesztését szorgalmazzák.”

Kiss Ambrus előterjesztő elmondta, a hajléktalanság a lakhatás hiányát jelenti. Ezen túl kifejtette, hogy szerinte ez egy nagyon vékony vonal, és nehéz kérdés, hogy ki esik át ezen. A főpolgármester-helyettes ezzel kapcsolatban kifejtette, az utcán élőknek épp ez a tapasztalata.

Kiss beszélt az otthontalanok biztonsága, valamint a nekik nyújtott segítség fontosságáról, majd ismertetett néhány demográfiai adatot a hajléktalanságban élőkről. Hangsúlyozta azt is, hogy a stratégia szemléletváltást hoz a hajléktalanság elleni küzdelemben, felsorolva a fent említett pontokat. A méltó ellátással kapcsolatban kiemelte az egyenlőtlenségeket, nevesül hogy az intézmények aránytalanul nagy mértékben koncentrálódnak a VIII. kerületben.

Lestyán György Pál saját bőrén tapasztalta meg az otthontalanságot, és személyesen is részt vett a stratégia előkészítésében. Arra kérte a közgyűlés tagjait, hogy ne ítélkezzenek az otthontalan emberek fölött.

Lestyán beszélt arról is, hogy számtalan oka lehet annak hogy valaki az utcára kerüljön – hangsúlyozva, hogy a többség saját hibáján kívül kerül kilátástalan helyzetbe. Ezután a saját történetét osztotta meg a jelenlévőkkel, melyből kiderült hogy nagyon könnyen az utcára lehet kerülni.

Ahogy az is, hogy az ellátórendszer ezer sebből vérzik, mint mondta,

„olyan mint egy börtön”.

Ahogy kitért arra is, hogy az ellátási intézmények nem segítik megfelelően a hajléktalanságból való kilépést, és onnantól kezdve hogy valaki ebben a helyzetben van, az élet szinte valamennyi aspektusa sokkal nehezebbé válik – különösen gyerekekkel.

Véleménye szerint a stratégia figyelembe veszi, hogy az emberek azért válnak hajléktalanná, mert nincs pénzük fedezni lakhatásukat.

Kitért a lakásbérlés nehézségeire is, miszerint sok főbérlő irreális elvárásokat támaszt, és beszélt a hajléktalan élethelyzetből eredeztethető mentális nehézségekről is.

Wintermantel Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője kifejtette, több körben is egyeztetett Kiss Ambrus előterjesztővel. Elmondta, hogy szerintük a stratégiában nincs szükség arra, hogy javaslatokat tegyenek a kormánynak, ezért javasolják hogy a vonatkozó részt hagyják ki belőle. Emiatt azt javasolta Karácsonynak, hogy a következő közgyűlésre hozza be a javaslatot a kormánynak szánt javaslatok nélkül.

Pikó András, Józsefváros polgármestere fontosnak tartja a stratégiát, és védelmébe vette a dokumentumot, kifejtve hogy a lakhatási válság kezelésében igenis van feladata a kormánynak. Méltatta emellett hogy a dokumentum túllép az intézményi elhelyezés alapvetésként kezelésén.

A polgármester fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a stratégia további, konkrétumok szintjén meghatározott kiegészítésekre van szüksége, jelen formájában az első lépést jelenti.

Niedermüller Péter, a VII. kerület polgármestere az elesettek, a társadalom peremére szorultak támogatásának fontosságáról beszélt. Ezután Wintermantel szemére hányta, hogy ha fontosnak találja a lakhatási szegénység elleni küzdelmet, akkor nem kellene halasztgatnia a probléma megoldását. Majd számonkérte a politikuson a kormányzati lakhatási politika hibáit.

Kiss Ambrus előterjesztő Wintermantelre reagálva elmondta, hogy a kompromisszum érdekében egy módosító javaslattal kivennék a kifogásolható részt.

V. Naszályi Márta szintén kiállt a stratégia mellett, kifejtve, hogy Magyarországon társadalmi értelemben súlyosan megbélyegző is a hajléktalanság, a „hajléktalan” szitokszóvá vált. A polgármester szerint a társadalomban élő sztereotípiák csak a hajléktalan emberek legrosszabb helyzetben lévő, legnagyobb segítségre szoruló csoportra igaz.

V. Naszályi szerint a társadalom jelentős részét érinti a lakhatási válság, miközben számtalan üres lakás van a városban, és nincs olyan kormányzati program, ami visszavezetné a lakhatási piacra ezen ingatlanokat. Ennek a helyzetnek a megoldására hozták létre az I. kerületi lakásügynökséget, amit példaként ajánlott a többi önkormányzatnak.

Horváth Csaba radikális ellenvéleményt fogalmazott meg a Fidesznek fájó pontok kivételével szemben.

Majd a szociális háló fontosságáról beszélt és a svéd szociális modellt méltatta, ami véleménye szerint a szociális és a rendpárti modell hibridje. Kifejtette, hogy a megoldás kulcsa a mindenkori kormánynál van, vagyis kormányzati pénzügyi források nélkül nem fog menni.

Ughy Attila Gábor szerint a peremkerületeken is fennáll a hajléktalanság problémája, kifejtette továbbá hogy a fővárosi stratégiának a főváros feladatairól kellene szólnia.

Soproni Tamás ellenben úgyszintén úgy gondolja, hogy a stratégiának feladata lehet javaslatokat tenni a kormánynak. Összességében a kormánypárti és – a fővárosi közgyűlésben többségben lévő – ellenzéki képviselők között a tekintetben alakult ki törésvonal, hogy lehet-e a főváros részéről javaslatokat tenni a kormány számára vagy sem. Egy jó darabig tehát ezen a kérdésen ment a huzavona a közgyűlésben erkölcsi, szimbolikus, technikai érvekkel megtámasztva, valamint az ellenkező oldalhoz vágott megalapozottabb, valamint kevésbé megalapozott vádakkal, melyeket hol kifejtettek, hol nem.

Érdekesség, hogy a vita során Kovács Péter, a Fidesz-frakció képviselője részéről elhangzott a „segélyrabszolgaság” kifejezés is,

később Wintermantel politizálással vádolta ellenfeleit, amit aztán valamennyi oldal átvett. Vagyis miközben egy politikai kérdést vitattak meg a közgyűlés tagjai, hosszasan vádaskodtak egymással szemben, miszerint mondanivalójuk politikailag motivált.

Ennek során egyébként értekeztek a csillagközi utazást érintő kérdésekről, a kormányzás különböző szintjeinek feladatköreiről, de megtudhattuk azt is, hogy Péter-nap van.

Az Utcajogász szerint egyébként – mint feljebb is olvasható – igen hiányos a stratégia, többek között a javaslat arra sem tér ki, hogy szükség van-e a szociális lakásbérlet szabályainak módosítására, valamint, hogy mit tervez tenni a főváros annak érdekében, hogy a kerületek lakásgazdálkodása összehangoltabb, átláthatóbb, méltányosabb legyen. További részletek témába vágó cikkünkben.

A stratégiában foglaltak alapján szeptemberre várható a cselekvési terv elfogadása.

Az előterjesztő Kiss Ambrus a vita végén megjegyezte, hogy háromnegyed oldalon vitatkoztak hosszasan a közgyűlés tagjai, továbbá lesújtó véleményt fogalmazott meg a fideszes tagokról és az általuk idézett adatokról, egy ponton nonszensznek nevezve hogy az iparűzési adóról értekeznek a hajléktalanság és a lakhatás kérdésével foglalkozó javaslat vitáján.

Karácsony szintén védelmébe vette a stratégiát, kiemelve ellenzéke hozzáállásának problematikus részeit – például miszerint a főváros „bosszúból telepített volna” hajléktalan embereket Csepelre – és emlékeztetett, a hajléktalanság elleni küzdelem terén mind önkormányzati, mind központi kormányzati szinten vannak feladatok.

Hassay képviselő még megpróbált egy utolsót obstruálni, majd a javaslatot a közgyűlés végül 17 igen, egy nem szavazattal támogatta.

Bizonyára szolidaritási alap lesz hozzá

Budapest 300 millió forintos kezdőtőkével létrehozná a Fővárosi Szolidaritási Alapot (FSZA), mellyel többek között a lakhatási válság áldatlan hatásai ellen kívánnak küzdeni, beleértve a fenti stratégia megvalósításának támogatását. Az alap létrehozására a főváros vezetése szerint azért volt szükség, mert eddig a helyi iparűzési adóból fedezték az ilyen jellegű kiadásokat, a kormány intézkedései miatt azonban erre már nincs lehetőség.

Az FSZA terhére ugyanakkor a lakhatási válság enyhítése mellett más területeket is finanszírozna a főváros. Főbb céljai tehát:

• lakhatási válsághelyzetek kezelésére támogatás biztosítása (pl. hátralékkezelés, hajléktalanná válás megelőzése, lakhatási programok hajléktalan és családok átmeneti otthonaiban élő budapestiek részére);
• akadálymentesítési feladatok támogatása (különös tekintettel a mozgáskorlátozott lakosok lakhatásának az akadálymentesítésére, valamint önkormányzati bérlakások akadálymentesítésére, ha utána azokat az önkormányzat rászoruló mozgáskorlátozott lakosoknak adja bérbe);
• párkapcsolati és családon belüli erőszak megelőzéséhez, az áldozatok védelméhez és támogatásához kapcsolódó támogatások;
• közösségi ellátások fejlesztéséhez kapcsolódó támogatások (pl. házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, közösségi addiktológiai és pszichiátriai ellátás, szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás fejlesztése);
• fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek részére biztosított támogatott lakhatás szolgáltatás fejlesztéséhez kapcsolódó támogatások.

A szolidaritási alapból a kerületi önkormányzatok, intézményeik, valamint a velük közfeladat-ellátási szerződéses jogviszonyban álló vagy a kerületi önkormányzattal együttműködve pályázó civil szervezetek lehetnek.

Pikó András, a VIII. kerület polgármestere felvezetőjében javasolta, hogy az alapba a kerületek is adjanak bele 10-10 millió forintot. Hassay képviselő pedig kifejtette, örülnek hogy az alapot részben a Budapest Brand terhére finanszírozzák, Wintermantel pedig köpönyegforgatással vádolta a főváros vezetését.

Kiss Ambrus a forrásbiztosítással kapcsolatban kifejtette, hogy

• a Budapest Brand,
• a klíma- és környezetvédelmi alap pályázatokra és kommunikációs feladatokra szánt része,
• valamint a rezsitámogatások egy részéből finanszírozzák.

A főpolgármester-helyettes biztosította közgyűlést, hogy az utóbbi két program céljai nem sérülnek.

A programot magát egyhangúan, a finanszírozást pedig végül a fideszes képviselők ellenvéleményével szavazta meg a közgyűlés.

A fentieken kívül más, a hajléktalanellátáshoz kapcsolódó kérdéseket is tárgyalt a közgyűlés.

Ingyenes ingatlanhasználat a Menedékház számára

A Menedékház Alapítvány ingyenesen használatba kap egy Szív utcai, alagsori ingatlant, hogy a szociális ellátásban dolgozóknak nyújtson mentális segítséget. A szociális munkások nem, vagy nagyon kevés mentális segítséget kapnak, holott munkájuk súlyos megterheléssel jár. Az előterjesztés szerint

„A Szív utcában praktizáló pszichológusokkal kötött együttműködéseknek köszönhetően bíznak abban, hogy a Fővárosban praktizáló alacsony megbecsültségű közfeladatot ellátó kollégák számára is elérhető segítséget tudnak nyújtani”

A szociális munkások helyzete évek (évtizedek) óta kiábrándító: nem csupán a fizetések kétségbeejtően alacsonyak, a munkakörülmények is hagynak maguk után kívánnivalót. Nem meglepő ennek fényében, hogy munkaerő-hiányos a szakma. A szociális munkások körében ezen tényezők miatt komoly a kiégés veszélye, amihez hozzájárul az is, hogy nap mint nap találkoznak emberi tragédiákkal, miközben sokan maguk is súlyos létbizonytalanságban kénytelenek élni.

A Közgyűlés a javaslatot egyhangúlag támogatta.

Szerződésmegújítás a Menhellyel és a Máltával

A főváros újabb egy évre szerződött a Menhely Alapítvánnyal, aminek keretében a szervezet részt vesz a budapesti hajléktalanellátásban. Budapest 193 503 000 forintot biztosít a Menhelynek a 2022. július 1. és a 2023 június 30 közötti időszakra.

A Menhely 2011 óta együttműködik a fővárosi önkormányzattal a hajléktalansággal kapcsolatos problémák kezelésében, az utcai és egyéb segítségnyújtásban.

A főváros hasonló célokkal újította meg ugyancsak 2011 nyara óta fennálló szerződését a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal is. A szervezet ennek keretében 79 356 000 forint támogatásban részesül.

A szerződések megújítását úgyszintén egyhangúlag támogatta a közgyűlés.