2021. január elsejétől több ponton is módosultak a végrehajtási eljárás esetén érvényben lévő szabályozások. A változtatásokkal a törvényhozó célja a fizetésképtelenség esetén használt eljárás gyorsabbá tétele volt, azonban az Utcajogász szerint ez együtt járt azzal, hogy jelentősen szűkültek azoknak az adósoknak a lehetőségei, akikkel szemben a végrehajtó szabálytalanul jár el.
Kiváltképp igaz ez az ingatlanárveréssel kapcsolatos szabályozás esetében. Ahogyan arra a jogvédő szervezet is emlékeztet, a korábbi szabályok szerint az ingatlanárverés 60 napig tartott, amely nem volt szakaszokra bontva. Ez idő alatt az ingatlan kikiáltási ára nem változott, érvényes vételi ajánlatot pedig lakóingatlan esetén a becsérték 70%-át elérő összeggel lehetett tenni.
A jelenleg érvényben lévő szabályozás azonban három, egyaránt 20 napig tartó időszakra oszlik, melynek gyakorlati jelentősége az, hogy az árverési vevő már 20 napon belül érvényes vételi ajánlatot tehet – vagyis a másik oldalról nézve a tulajdonos akár kevesebb mint három hét leforgása alatt is elveszítheti az ingóságait vagy akár az otthonát. Amennyiben pedig az adós a végrehajtási eljárás során szabálytalanságokat tapasztal, akkor akár 63 napba is telhet, míg a bíróság dönt az ügyében.
Az új szabályozás értelmében ez azt jelenti, hogy ha a vevő már az első 20 napos időszakban vételi ajánlatot tesz, akkor az adósnak nem marad ideje élni a jogorvoslati lehetőségével, aminek következtében könnyen lehet, hogy jogszerűtlen keretek közt fosztják meg az otthonától.
Az Utcajogász szerint ezért a helyes eljárás az lett volna a jogalkotó részéről, ha a végrehajtási eljárás gyorsításával egyidejűleg arról is gondoskodik, hogy a végrehajtás feletti bírósági kontroll megmaradjon.
A jogvédő szervezet hasonlóan problémásnak véli az ingóságok elárverezésének szabályozását is. Hasonlóan az ingatlanárveréshez, az eljárás itt is három szakaszra bomlik, azonban ebben az esetben már csupán 15 napig tart egy-egy szakasz. Azon túl, hogy az ingóságok elárverezése esetén is fennáll a jogorvoslati lehetőség hiánya, az Utcajogász szerint itt még a tulajdonhoz való jog is sérül, ugyanis íg az első tizenöt nap alatt a kikiáltási ár 75 %-áért,
negyvenöt nap elmúltával akár már az egy százalékáért is meg lehet szerezni az ingóságot.
Ennek következményében az árverésre bocsájtott értéktárgyak a valódi értéküknél jóval alacsonyabb áron kelnek el, amivel nem csak a végrehajtás kezdeményező jár rosszul (hiszen alig csökken a tartozás összege), de az adós tulajdonából is rettentő alacsony áron kerülnek ki azok az értéktárgyak, amelyek eladásával rendezni tudná a tartozását.
Az Utcajogász 2020 októberében, még az új szabályok hatályba lépése előtt fordult az Alapvető Jogok Biztosához, Dr. Kozma Ákoshoz és kérte, hogy az alapjogi visszásságok orvoslása érdekében hivatalból forduljon az Alkotmánybírósághoz.
Az ombudsman azonban az elmúlt közel két évben egyáltalán nem válaszolt a jogvédő szervezet beadványára.
A jelenlegi szabályozásban lévő problémás elemek már csak azért is okozhatnak komoly gondot sokaknak, mert ahogyan azt korábban már megírtuk, a kilakoltatások a járványügyi veszélyhelyzet vége után 15 nappal, azaz június 15-e után újraindulnak. Június közepétől minden a régi lesz: a végrehajtási törvény általános szabályai térnek vissza, vagyis árverésre bármikor, kilakoltatásra pedig a november 15. és április 30. közötti hideg időszak kivételével egész évben sor kerülhet.
Az Utcajogász szerint a kilakoltatások első hulláma júliusban érheti el a lakásvesztéssel fenyegetett lakókat. Az egyesület készül a hozzájuk várhatóan nagy számban befutó segítségkérésre, ezért megerősíti a Város Mindenkié csoporttal közösen működtetett kilakoltatási ügyeletet és a személyes, e-mailes, valamint telefonos jogsegély-szolgálatot is, honlapján pedig közérthető tájékoztatókat és minta-iratokat tesz majd közzé.
A jogi segítségre szorulók számára továbbra is rendelkezésre áll az Utcajogász Egyesület személyes ügyfélszolgálata minden pénteken délután 3 és 5 óra között a budapesti Rákóczi téren, illetve az [email protected] is fel lehet keresni a szervezetet.
Legutóbb 2020. nyarán lehetett kilakoltatni, akkor kaptak is az alkalmon a végrehajtók: július elseje és szeptember 30. között, az első veszélyhelyzet végét követően 957 ingatlankiürítésre került sor.
Egy évvel később megint majdnem megszüntette a kilakoltatási moratóriumot a kormány, de a civilek nyomásgyakorlásának hála végül egészen a mai napig érvényben maradt. Akkor A Város Mindenkié csoport levélküldő kampányt indított, melynek részeként azt is követelte, hogy a korábban megszüntetett lakásfenntartási- és adósságcsökkentési támogatást is vezessék be újra, hogy meg lehessen akadályozni a kilakoltatások jelentős részét.
