Jámbor András, a Párbeszéd-frakció országgyűlési képviselője a minap interpellálta Varga Judit igazságügyi minisztert a kilakoltatási moratórium megszűnésével és a lakhatási válsággal kapcsolatban. Varga Judit válaszában elmondta, a kilakoltatottak a helyi önkormányzatoktól kérhetnek segítséget, és arra hívta fel Jámbor András figyelmét, hogy „a hitelezői oldalon is lehetnek rászoruló családok”.

Jámbor András: A veszélyhelyzet marad, a kilakoltatási moratórium megy

Jámbor András interpellációjában a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását kezdeményezte, ami május 31-én járt le.

Emlékeztetett, hogy a koronavírus-veszélyhelyzet miatt bevezetett kilakoltatási moratórium annak ellenére vesztette hatályát, hogy a háború ürügyén a kormány a veszélyhelyzetet meghosszabbította. A veszélyhelyzet és a rendeleti kormányzás tehát maradt, a kilakoltatások viszont újra kezdődhetnek.

A képviselő beszédében azt is elmondta, hogy egyes becslések szerint az elkövetkező időszakban akár 10 ezer ingatlanból lakoltathatják ki a lakókat, amiben éppúgy szerepe van a háború miatt elhúzódó inflációs és megélhetési válságnak, mint a covid-járvány okozta gazdasági visszaesésnek.

Jámbor András többek közt a gyerekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásának tiltásával, bérlakásprogrammal és átfogó lakhatási intézkedéssel reagálna a súlyosbodó lakhatási válságra.  Felemlegette a Völner-ügyet is és a végrehajtói rendszert övező korrupció kivizsgálását kérte Varga Judittól, például eseti bizottság felállításával, ami átvilágítaná a végrehajtói kart.

A Ferencváros és Józsefváros választókerületében megválasztott képviselő a Ferencvárosba tervezett Diákvárost is megemlítette, ami az eredeti tervek szerint 5800 bérlakással (és több ezer kollégiumi férőhellyel) együtt épült volna fel, de a Fudan Egyetem kapta meg végül a Diákváros „szívét-lelkét”.

Varga Judit: Oldják meg az önkormányzatok

Varga Judit szerint számos intézkedéssel segített az embereken a kormány a covid és a háború alatt is, Jámbor András javaslatairól pedig azt mondta, hogy azok szinte mindegyike része a hatályos jogrendszernek 2015 óta.

Példaként említette azt a járvány alatt meghozott intézkedést, hogy a bíróság felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós járványügyi intézkedés miatt került szorult helyzetbe.

Varga Judit egy 2015-ös törvényre is felhívta a figyelmet, ami előírja, hogy az illetékes jegyző a „rendelkezésére álló keretek között” gondoskodjon a kilakoltatott emberekről, amennyiben nincs hová menniük. A kormány „elvárja” az önkormányzatoktól, hogy érvényt szerezzenek ennek a törvénynek, tette hozzá.

A kilakoltatási moratóriumról az igazságügyi miniszter megjegyezte, hogy „rendkívüli és határozott időre szóló intézkedés” volt.

Hozzátette, nem a kormány határoz a kilakoltatásokról, hanem bírósági és hatósági eljárások alapján történnek, és a bírósági döntéseknek „érvényt kell szerezni egy jogállamban”. Majd a hitelezői oldal érdekében is felszólalt:

„Ne feledje, hitelezői oldalon lehetnek rászoruló családok is, akik nem tudnának így a pénzükhöz jutni” – jelentette ki Varga Judit.

Jámbor András: Az önkormányzatokat kifosztották

Nem fogadta el Jámbor András Varga Judit válaszát, mondván, az adósságrendezési támogatásra adott pénzt a kormány elvette az önkormányzatoktól, és általában véve is kifosztotta az önkormányzatokat a folyamatos forráselvonásokkal.

Varga Judit válaszából hiányolta a reakciókat a Völner-ügyre és a kormány felelősségvállalását is.

A képviselő azt kérte, ne hárítsa át a kormány a lakhatási válság megoldását az önkormányzatokra, a parlamentben beszéljenek arról, amiben a parlament illetékes. A kormány a források biztosításán túl például megváltoztathatná a szociális törvényt és emelhetné a szociális dolgozók bérét is, tette hozzá Jámbor András.