Az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány kezdeményezésére és közreműködésével megalakult Gyermekjogi Civil Koalíció gyermekjóléti munkacsoportja rövid összefoglalót adott ki annak kapcsán, hogy az elmúlt szűk húsz esztendőben miként változott Magyarországon a gyermekszegénység.
A kutatók, akik magyarországi és uniós felmérések alapján készítették el a 18 oldalas munkájukat, arra jutottak, hogy 2010 óta csaknem háromszorosára nőtt a súlyosan szegény 0-17 évesek aránya Magyarországon. Az Európai Unió országai közül Magyarországon emelkedett a legjobban a mutató értéke: sem Lengyelországban, sem Csehországban, Lettországban, Litvániában, Észtországban vagy Szlovéniában nem tapasztalható hasonló.
A dokumentum összeállítói egy kedvező adatot is ismertetnek: a szegénységi küszöb alatt élő 17 év alatti gyerekek száma az elmúlt 15 évben csökkent, a 2004-es 388 ezerről 2019-re 158 ezerre.
Ám ami kiváltképp elkeserítő, az az, hogy eközben jelentősen megnőtt a súlyos szegénységben élő gyerekek száma. Míg 2004-ben 77 ezer gyermek tartozott ebbe a csoportba, addig 2019-re a számuk elérte a 126 ezret.
Míg 2004-ben 5 szegénységben élő gyerekből egy, 2019-ben 5-ből 4 gyerek az alacsonyabb szegénységi küszöböt alkalmazva is szegénynek minősült.
A szegénységi küszöb (a mediánjövedelm 60 százaléka) 2019-ben megközelítőleg havi 220 ezer forint háztartási jövedelmet jelentett egy 2 szülős és 2 (14 éven aluli) gyermekes összetételű családban.
Az alacsonyabb küszöb (amely a mediánjövedelm 40 százaléka alatti jövedelemből tengődőket jelöli) 2019-ben egy 2 szülős és kétgyerekes családban kb. 150 ezer forint háztartási jövedelmet jelentett havonta.
Idén februárban egy másik szervezet is hasonló eredményekre jutott a gyermekszegénységgel kapcsolatban. A Szociális Demokráciáért Intézet konferenciáján az előadók arról szóltak, hogy „az elmúlt 12 év nem hozott javulást a gyermekszegénység felszámolásában Magyarországon”. A Népszava akkori tudósításából kiderül, hogy a magyarországi lakosok 74 százaléka az uniós szegénységi küszöb alatt él, a rossz lakhatási körülmények között élő kiskorúak aránya pedig 19-ről 27 százalékra emelkedett.
