A „legtöbb embert” ezek az intézkedések semmilyen formában nem érintik – ennél közelebbről nem becsülte meg annak a csoportnak a létszámát Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár, amely a 2020-ban – azaz a koronavírus-járvány alatt – életbe lépett tb-törvény miatt nem vehet igénybe egészségügyi szolgáltatást Magyarországon.

Az államtitkár Komjáthi Imre MSZP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére válaszolva írta a fenti megállapítását. Komjáthi azt próbálta megtudakolni a Belügyminisztréiumtól, hogy:

„Mennyi magyar állampolgárnak nincs érvényes TAJ-száma?”

Mint ismeretes, 2021 februárjától kezdve érvénytelen a társadalombiztosítási azonosító jele (TAJ) annak az állampolgárnak, aki legalább hathavi egészségügyi szolgáltatási járulékkal – egy hónapra 8 ezer forint járulékot kell fizetni – tartozik. Ez azzal jár, hogy egészségügyi szolgáltatást a továbbiakban térítésmentesen nem vehetnek igénybe. A sürgősségi ellátás így sem tagadható meg tőlük, de utólag azt is meg kell téríteniük. Ha valaki szociális okok miatt nem tudja befizetni a havi 8 ezer forintot, fel kell keresnie lakóhelyén a kormányablakot vagy a helyi kormányhivatal honlapját, és kérvényeznie kell a fizetési kötelzettség alóli mentességet.

Hogy pontosan hány embert zárt ki az egészségügyi szolgáltatásokból a 2021-ben élesedett tb-törvény, szakemberek szerint is nehéz megbecsülni, hiszen az érintettek többnyire kiesnek az állami szervek és a segítő szervezetek látóköréből: köztük olyan állandó lakcímmel rendelkező emberek, akik soha semmilyen egészségügyi, illetve társadalombiztosítási szolgáltatást nem vettek még igénybe, és az adóhatósághoz sem jelentkeztek be. Korábbi sajtóértesülések szerint akár félmillióan is lehetnek, akiknek rendezetlen a tb-státuszuk. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2021-ben azokról tudott pontos számadatot közölni, akiknek tb-tartozásuk van: akkor mintegy hetvenezer embert veszélyezetetett a TAJ-szám megszűnése.

Mindezzel együtt a Belügyminisztérium államtitkára semmilyen számszerű becslésre nem vállalkozott.

Arról Rétvári is ír, hogy a szociálisan rászorulóknak törvény garantálja az ingyenes ellátást, ugyanakkor arra nem tér ki, hogy van egy csoport, amely se nem biztosított, se nem a rászoruló: a TAJ-száma könnyen érvénytelenné válhat  például azoknak, akik 16 évesen elhagyják az iskolát, tehát elesnek az iskola által biztosított tb-járuléktól, de még nem rendelkeznek jövedelemmel. Az ilyen esetekben ráadásul hatalmas joghézag van, hiszen 18 éven aluliak nem lehetnek teljes- vagy részmunkaidőben foglalkoztatottak. (Erről a problémáról itt írtunk bővebben.)

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, azaz a NEAK a NAV-tól érkező jelzés alapján ötféle lámpaszínnel jelzi az egészségügyi ellátásra való jogosultság állapotát:

• zöld: rendezett jogviszony, érvényes taj-szám,
• piros: rendezett jogviszony, érvénytelen taj-szám,
• kék: az érintett személy az EGT területén biztosított, az orvosilag szükséges ellátást a külföldi biztosító által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyával veheti igénybe, de taj-száma érvénytelen,
• barna: rendezetlen jogosultság, érvénytelen taj-szám, az érintett személy az egészségügyi szolgáltatásokat csak térítés ellenében veheti igénybe
• sárga: korlátozott jogosultság, érvényes taj-szám, önkéntes megállapodás alapján, teljes körű ellátásra jogosult személy, ide nem értve a transzplantációs ellátásokat, a külföldi gyógykezelést, illetve a térítésmentesen igénybe vehető fogászati ellátások közül kizárólag a sürgősségi fogászati ellátásra jogosult.

A korábbi gyakorlat szerint érvényes taj-szám esetén, azaz zöld és piros jelzéseknél térítésmentesen juthatott ellátáshoz, piros lámpa esetén emellé járt egy értesítő a jogviszony rendezetlenségéről. Tavaly július elsejétől azonban a NAV ellenőrzi a kötelező egészségügyi szolgáltatási járulékra bejelentkezőket és három hónap elmaradt befizetés után érvénytelenítik a taj-számot, azaz a lámpa barnára vált. Ez azt jelenti, hogy ekkortól számítva nincs lehetőség az elmaradt egészségbiztosítási szolgáltatási járulék befizetésével a jogviszony utólagos rendezésére (korábban ez működőképes megoldás volt), vagyis a betegnek, ha ellátták, ki kell fizetnie a szolgáltatást, és ezt az összeget az utólagos járulékfizetést követően sem kapja vissza.

Komjáthi Imre afelől is érdeklődött írásbeli kérdésében, hogy pontosan milyen minőségű társadalombiztosítási jogosultsággal rendelkeznek az emberek (zöld, sárga, barna, kék, piros), és ezekben a csoportokban hányan vannak.

Rétvári Bence a kérdésnek erre a részére egyáltalán nem reagált válaszában.

Bónuszként egy meglehetősen őszinte mondatot is beszúrt válaszlevelébe az államtitkár arról, hogy a Fidesz szerint mire jó a társadalombiztosítási törvény:

„A társadalombiztosítási törvény célja az, hogy tiszta pénzügyi viszonyok legyenek az egészségügyben, minden érintett tisztban legyen a fizetési kötelezettségével”

– írta az államtitkár.

Komjáthi Imre arra hívta fel a minisztérium figyelmét, hogy szerinte „ma, amikor a száguldó infláció, az ajtónkon kopogtató gazdasági válság emberek százezreinek
jövedelmi biztonságát veszélyezteti, fontos lenne ismét átgondolni ezt a szabályozást”.