Az elmúlt hónapokban elharapódzó infláció egyik legszomorúbb látlelete, hogy tavaly és az év elején sokévnyi halogatás után hiába eszközölt a kormány százalékos értéken nézve egészen jelentősnek mondható béremeléseket a közszférában, a megélhetési költségek jelentős növekedése miatt vásárlóértéken nézve sok közalkalmazott fizetése még alacsonyabb is, mint az emelés előtt volt. Erre a problémára hívta fel a figyelmet az LMP frakcióvezetője, Ungár Péter is egy ma délutáni sajtótájékoztatón, melyről közvetítésünket alább lehet visszanézni.
Ungár elmondta, hogy ma Magyarországon a közalkalmazottak, illetve a rájuk érvényes bértábla szerinti javadalmazásban részesülők a legrosszabbul fizetett munkavállalók közé tartoznak. A zöld párti politikus emlékeztetett rá, hogy a kormány nemrég 10 százalékos béremelést hajtott végre az oktatási szférában dolgozók esetében, ami jelentősen alacsonyabb bérnövekedést jelent, mint amennyivel a megélhetési költségek növekedett az elmúlt időszakban. Hasonlóan jártak a szociális ágazatban dolgozók a képviselő szerint, akik ráadásul nagyon ritkán kapnak többet a garantált bérminimumnál. A rendvédelem területén dolgozók számára biztosított fegyverpénzt ugyan Ungár pozitív lépésként értékelte, de szerinte ez sem volt elégséges az infláció kiküszöbölésére és még a tavaly 30 százalékos béremelésben részesülő egészségügyi dolgozóknak is legfeljebb csak stagnált a vásárlóértéken mért fizetése. Ráadásul ahogyan arra a politikus is felhívta a figyelmet, a pótlékok rendszerének átalakítása nyomán sok védőnőnek nemcsak vásárlóértéken mérve, hanem nominálisan is csökkent a fizetése.
Ungár Péter szerint az, hogy az állam arra is képtelen, hogy megőrizze a munkavállalói fizetésének az értékét, az hosszabb távon ahhoz fog vezetni, hogy nemcsak hogy senki nem akar majd a közszférában elhelyezkedni, de a jelenleg ott dolgozók is a pályaelhagyást fogják választani.
Az LMP frakcióvezetője szerint ezért elengedhetetlen, hogy a közalkalmazottak fizetése inflációkövetővé váljon, ezzel elkerülve a legfontosabb állami szolgáltatásokat ellátók életszínvonalának romlását. Ezt az megoldási javaslatot ismertette az Országgyűlés mai ülésén Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke is. Kanász-Nagy szerinte az elmúlt 12 évben a magyar állam az ország legrosszabb foglalkoztatójává vált és úgy viselkedik a közszféra dolgozóival –beleértve az elmúlt hónapokban a béremelések kapcsán a kormánnyal sikertelenül megállapodni próbáló és sztrájkot is szervező pedagógusokkal –, mint ahogy egy profitorientált nagyvállalat igazgatója bánik a gyártósor mellett robotoló, kizsákmányolt munkásokkal.
A kormánypártok részéről Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára reagált Kanász-Nagy Máté szavaira. Viszontválaszában a KDNP-s politikus LMP-az LMP-s kollégája által felvetett problémák helyett inkább arról beszélt, hogy „van annak egy diszkrét bája”, amikor a pénzügyi szektorból meggazdagodott Soros György által támogatott ellenzék kritizálja a nagytőkéseket. Rétvári szerint Kanász-Nagy azon kijelentése, hogy az állam a legrosszabb munkáltató Magyarországon, leginkább ahhoz az annak idején az SZDSZ által hirdetett (neoliberális) mantrához hasonlítható, amely az államra mint „rossz gazda” tekint.
Míg a Országgyűlés üléstermében a kormánypártok képviselői egy lassan egy évtizede megszűnt, parlamenti karrierje utolsó 12 évében a tíz százalékos eredményt sem elérő liberális párt szellemét idézték meg,
addig a Költségvetési Bizottság ülésén egy olyan ellenzéki javaslatot szavaztak le, amely egy egyszeri egyösszegű bérjuttatással kívánta volna orvosolni a közszférában dolgozók romló életszínvonalát.
A javaslatot benyújtó párbeszédes képviselő, Mellár Tamás (Baranya megye 1-es számú választókerülete) indoklása szerint a bérkiigazításra a „meglóduló infláció” miatt lett volna szükség, amely kormányzati közbelépés nélkül akár pályaelhagyásra vagy elvándorlásra is kényszerítheti a közalkalmazottakat. A javaslat az oktatási, egészségügyi szakdolgozók, szociális, kulturális dolgozók és egyéb közalkalmazottak éves bérének tíz százalékát kitevő egyszeri bérjuttatást folyósítását tervezte, melynek összege 245 milliárd forintra rúgott volna, ám a Vajda Zoltán MSZP-s képviselő (aki a Budapest XVI. kerületének egészét és a XIV. kerület kisebb részét magába foglaló 13-as választókerületet képviseli a parlamentben) elnökölte, de többségében Fidesz és KDNP képviselői alkotta bizottság nem támogatta a módosító indítványt.
