Éjszakába nyúló tárgyalások után ugyan, de a 27 tagállam állam-és kormányfői alkotta Európai Tanács ülésén döntés született arról, hogy az Európai Unió embargót vezet be az Oroszországból érkező olajra.
Azonban mint mindig, az ördög a részletekben rejlik, ugyanis az éjszaka folyamán megszületett megállapodás –melynek még számos eleme kidolgozatlan – csupán részleges tilalmat vezetne be az Ukrajnában pusztítót háborút folytató Oroszországból érkező kőolaj esetében, amely az orosz költségvetés 60 százalékát teszi ki.
Fontos kitétel például, hogy a tilalom csupán a tankerhajókon importált olajat érinti, a gázvezetéken továbbra is lehetséges lesz hozzájutni a jelenleg az élet szinte minden területén megkerülhetetlen fosszilis energiahordozóhoz. A tárgyalások során ez különösen fontos szempont volt az olyan országoknak, mint Szlovákia, Csehország vagy Magyarország, melyek az energiaellátásukban jelentősen támaszkodnak az Ukrajnát átszelő Barátság vezetékre. Azonban a három érintett ország közül Magyarország volt az, amely a legélesebben tiltakozott a teljes embargó ellen, Orbán Viktor miniszterelnök a vétó lehetőségét is több alkalommal belengette, ami az Európai Tanács által megvitatott legtöbb kérdésben használt egyhangú döntési elv szerint a teljes szankció megfeneklését hozhatta volna magával.
Érezték ezt az uniós döntéshozók és befolyásos nyugat-európai politikusok is, akik a nyilvánosságban rendre arról beszéltek, hogy nem légből kapottak Magyarország aggodalmai. Az Orbánt számos alkalommal élesen bíráló liberális holland miniszterelnök, Mark Rutte (akire a magyar miniszterelnök gyakran csak mint ” a holland fickó” hivatkozik) az amerikai CNBC televíziónak adott interjújában arról beszélt, hogy érthető, hogy Magyarország tart az olajembargótól. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nemrég a Miniszterelnökségnek otthont adó Karmelita kolostorba tett egy előre nem tervezett látogatást, hogy tárgyaljon a kormányfővel az embargó kérdéséről. Kevésbé volt megértő viszont Litvánia külügyminisztere, Gabrielius Landsbergis, aki nemrég úgy nyilatkozott, hogy Magyarország „túszul ejtette az EU-t” az Oroszországot érintő szankciókkal kapcsolatban.
Orbán Viktor azonban a vezetéken érkező olajat érintő kedvezményen túlmenve további engedményeket akart kicsikarni az EU-tól, ragaszkodva ahhoz, hogy ha valami probléma lép fel az ukrajnai kőolajvezetékekkel, akkor Magyarország hozzáférhessen a tengeri szállítmányokhoz. A Politico információ szerint az EU-s vezetők rábólintottak Orbán ez irányú követelésére.
A megállapodás megszövegezése szerint „az ellátás hirtelen megszakadása esetén az ellátás biztonságát vészhelyzeti megoldásokkal oldják meg.” Orbán éjszakai Facebook-bejegyzésében ezt a döntést úgy értékelte, hogy Magyarország mentesül az olajembargó alól.
A már említett „holland fickó”, Mark Rutte azonban magyarországi kollégája helyzetértékelését kétségbe vonva úgy nyilatkozott, hogy bár Orbán valóban aktívan kampányolt a Magyarországnak járó kedvezmények alól, de a megállapodás nem csak és kizárólag a budapesti, hanem a prágai és pozsonyi kormányok aggályait is figyelembe veszi. Emellett az EU arról határozott, hogy a csővezetékek mentessége az embargó alól pusztán átmeneti, igaz arról nem született konkrét döntés, hogy ez a kivétel meddig lesz érvényben. Belgium miniszterelnökének, Alexander De Croo nyilatkozata alapján Csehország 18 hónapos haladékot kapott, viszont a liberális Renew pártcsalád egyik belga tagpártjában, az Open VLD-ben politizáló De Croo elmondása alapján Magyarország esetében nem került sor konkrét határidő kijelölésére.
Ennek ellenére az uniós vezetők alapvetően sikerként értékelik a most megszületett megállapodást. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel szerint az embargó az orosz olajimportok 75 százalékát azonnal érinteni fogja, Ursula von der Leyen pedig úgy nyilatkozott, hogy ez az arány az év végére akár 90 százalék is lehet, mivel Németország és Lengyelország akkora ígérte, hogy teljes mértékben felhagy a csővezetéken érkező olajról.
A Tanács ülésén a részleges embargó mellett számos olyan egyéb szankció kérdésében is döntöttek az uniós állam-és kormányfők, melyeket nem övezte ilyen mértékű tiltakozás senki részéről. Határozat született arról, hogy kizárják a legnagyobb orosz bankot, a Sberbakont a SWFIT-rendszerből, korlátozzák három orosz állami tulajdonban álló műsorszolgáltató uniós elérhetőségét. A Tanácsnak otthont adó Európa épületben tartott csúcstalálkozóra egyébként Ukrajna elnöke, Volodomir Zelenszkij is bejelentkezett, gyors cselekvésre sürgetve az uniós tagállamokat. A 27-ek tegnap éjszaka a fentebb tárgyalt intézkedések mellett egy Ukrajnának járó, 9 milliárdos eurós támogatást is megszavaztak, melynek célja az orosz agresszió miatt jelentős károkat szenvedő ország helyreállítása.
