Lengyel bírói egyesületek képviselői, köztük a „Iustitia” és a „Themis”, az európai intézményekhez intézett levelükben „a jogállamiság lengyelországi helyreállítását célzó intézkedésekre” szólítottak fel hétfőn közzétett nyílt levelükben. Azt állítják, hogy a megkérdőjelezhetően kinevezett Országos Igazságszolgáltatási Tanács (KRS) újabb hivatali ciklusa „a hibás bírói kinevezések számának szisztematikus növekedését fogja eredményezni Lengyelországban”. Szerintük a testület megváltoztatása nélkül „a lengyel igazságszolgáltatás leépülése folytatódni fog”.
Az aláírók az Európai Bizottsághoz, az Európai Parlamenthez és a LIBE-bizottsághoz (Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság) intézett levelükben
„fellépést kérnek a jogállamiság helyreállítása érdekében Lengyelországban, valamint a lengyel és más tagállamok polgárainak független bírósághoz való jogának garantálása érdekében”.
A levelet a következő szervezetek elnökei írták alá: A lengyel bírák „Iustitia” szövetsége, a Themis bírói szövetség, a Lengyelországi Családjogi Bírák Szövetsége, a Pro Familia családjogi bírói szövetség és a Közigazgatási Bírósági Bírák Országos szövetsége.
A bírói szövetségek képviselői emlékeztetnek arra, hogy az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága egy sor ítéletében „megkérdőjelezte a lengyel Országos Igazságszolgáltatási Tanács (KRS) függetlenségét, megállapítva, hogy a politikai hatalom akaratából kinevezett testület nem tudja az európai normáknak megfelelően garantálni a részvételével kinevezett bírák függetlenségét.”
A lengyel kormány azonban – így a levél –
„nem hajtotta végre az EUB és az EJEB ítéleteit az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal kapcsolatban, a lengyel köztársasági elnök által javasolt és jelenleg a lengyel parlamentben eljárás alatt álló, a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény módosításáról szóló törvény pedig egyáltalán nem oldja meg a KRS problémáját. Ezen túlmenően alapot biztosít arra, hogy a hibásan kinevezett bírák bekerülhessenek a Legfelsőbb Bíróság új fegyelmi testületébe, a szakmai felelősséggel foglalkozó kamarába. Ez ellentétes az EJEB ítéleteivel, és további panaszokat fog eredményezni az EJEB-hez és előzetes kérdéseket az EUB-hez”
– állítják a bírák.
Véleményük szerint „e kamara létezése az emberi jogok európai egyezményének rendszerszintű megsértéséhez való hozzájárulást jelent egy uniós tagállamban”.
A bírák így a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvénynek a Szejm által elfogadott módosítására hivatkoztak. Ez többek között feltételezi a Legfelsőbb Bíróság el nem ismert fegyelmi kamarájának felszámolását, ami az Európai Bizottság részéről egyik feltétele a lengyel nemzeti újjáépítési terv elfogadásának és az uniós pénzek kifizetésének.
Helyette a Legfelsőbb Bíróságon létrehozzák a Szakmai Felelősségi Kamarát. A módosítás rendelkezik egy olyan eljárásról is, amely „a bíró pártatlanságának és függetlenségének vizsgálatára” szolgál, de nem a végleges döntésekbe nincs beleszólása.
Ahogyan arról a Mércén is beszámoltunk már, 2015-ben hatalomra került jobboldali-konzervatív Jog és Igazságosság pártja Lengyelországban nemzetközi kritikák tárgya lett amiatt, hogy a bírói kar összetételét önkényesen és egyoldalúan változtatta meg. 2018-as, a legfelsőbb bíróságot érintő, 65 év feletti bírák kényszernyugdíjazásáról szóló terveiket ugyan abban az évben még feladták a kormányban, 2020 január végén azonban olyan törvényt fogadott el a lengyel törvényhozás, amely jelentősen korlátozza a bírók vélemény-nyilvánítási és gyülekezési jogát.
Az EU és Lengyelország közötti jogállamisági vita egy őszi állomásán az Európai Parlament illegitimnek minősítette a lengyel Alkotmánybíróságot, kijelentve, hogy az nem alkalmas sem a lengyel, sem pedig az európai törvények értelmezésére.
Ugyanekkor szólította fel az EP az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot arra is, hogy kötelezettségszegési eljárást indítsanak a szerintük illegitim alkotmánybírósággal szemben jogellenes összetétele, az Európai Unió Bíróság ítéleteinek való megfelelés megakadályozása és a rá vonatkozó jogszabályok megszegése miatt. Az alkotmánybíróság mellett a lengyel Legfelsőbb Bíróság rendkívüli ellenőrzéssel és közügyekkel foglalkozó tanácsát, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot és a Lengyel Államügyészi Szolgálatot is vizsgálat alá vettette az EP.
