Bár a választásokig igyekeztek jegelni a kérdést, ehéten a kormányzat felől több kijelentés is érkezett a pedagógusok sztrájkköveteléseivel kapcsolatban.

Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, kritizálta a tanárok elkeseredettségét, rámutatott, hogy a nyári szabadság is motiválhatja a tanárokat az egyre értéktelenebb fizetésük helyett. Parraghtól nem áll távol a megmondóember szerep, sokszor próbaköve ő a kormányzati kommunikációnak, néhány évvel ezelőtt ia ő hirdetett háborút a gimnáziumok ellen, mondván, hogy a magyar diákoknak szakképzésre van inkább szükségük.

Gulyás Gergely pedig baloldali kampányakciónak nevezte a pedagógussztrájkot a csütörtöki kormányinfón. Azt még Gulyás is elismerte, hogy indokolt lenne a béremelés, azonban türelmet kért a pedagógusoktól a válságos gazdasági helyzetre hivatkozva. De nem csak az nem derült ki, hogy mikor lesz béremelés a közoktatásban, ha egyáltalán, arra sem kaptak választ a sztrájkot szervező szakszervezetek, hogy ki és mikor ül tárgyalóasztalhoz velük.

A szakszervezetek megbecsülését ez a két szereplés sem vívta ki a kormányzat részéről.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől (PDSZ) lapunk kérdésére Nagy Erzsébet elmondta, hogy Gulyás kijelentései mögött a probléma lekicsinylésének kormányzati stratégiája lehet. Megpróbálják megkérdőjelezni a sztrájk valós alapját, pártpolitikai sikra terelni a kérdést, a béremelés kapcsán is csak terelnek a szakszervezeti képviselő szerint.

„Választások előtt elkezdtek óvatoskodni és jöttek az ígéretek, most már nem átallanak beleröhögni az arcunkba, fityiszt mutatnak. Büntetés ez részben, megpróbálnak bennünket megrendszabályozni, ezt Pintér személye ékesen példázza.”

A másik nagy tanárszakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közleményben utasította vissza Gulyás Gergely kijelentéseit. Arra emlékeztették a minisztert, hogy a sztrájkot szervező két tanárszakszervezet direkt a parlamenti választások miatt függesztette fel a határozatlan idejű sztrájkot, hisz céljuk a valódi tárgyalás kiharcolása a kormányzattal, és áprilisban kormányzat híján erre nem volt lehetőség. Arra is rámutattak, hogy „a rendszerváltozás óta példátlan méretű és időtartamú sztrájkot” nem az ellenzéki pártpolitika, hanem az Orbán-kormány idézte elő, amikor súlyosan elhanyagolta a közoktatást.

„A Pedagógusok Szakszervezete elvárja Gulyás Gergely minisztertől, hogy kérjen bocsánatot azoktól az oktatásban dolgozóktól, akik éppen a jobboldalra szavaztak. Minden bizonnyal voltak ilyenek.”

Parragh László kijelentéseire a Népszava hasábjain reagált a PSZ alelnöke, Totyik Tamás. Totyik szerint Parragh László téved, csúsztat, hisz a tanároknak egyáltalán nincs egész nyári szünetük, a tanév a tanerők számára július első hetében ér véget, és augusztus 20-ával pedig már újra be kell járniuk dolgozni, a köztes időben pedig sokszor táboroztatnak, tanterveket készítenek, magukat képzik – szabadságuk rovására. A PSZ alelnöke arra is rámutatott, hogy a tanároknak valójában nincs is több szabadsága, mint bárki másnak, ugyanis évközben csak kivételes esetben vehetnek ki szabadságot.

„Parragh úr nyilatkozata nagy fokú tájékozatlanságra vall”

Hasonló véleményen van Nagy Erzsébet is, a PDSZ képviselője szerint nehéz eldönteni, hogy Parragh szándékosan hazudott, vagy ilyen mértékben nincs tisztában a pedagógusok munkaidőbeosztásával. Bárhogy is, Nagy szerint Parragh kijelentései alkalmasak arra, hogy a pedagógusok ellen hangolja a közvéleményt.

Miközben a kormányzat újra „támadásba lendült” az ellenzék igyekszik megvédeni a tanárok sztrájkhoz való jogát, melyet alaptörvénybe iktatva tagadott meg a pedagógusoktól az ötödik Orbán-kormány. Az MSZP Országgyűlési Képviselőcsoportja a teljes ellenzékkel karöltve alkotmánybírósági beadványban indítványozná a tanárok sztrájkjogát ellehetetlenítő szabályozás megsemmisítését.

„Megvédjük a pedagógusok jogait és kiállunk érdekeik védelmében!” – írják közleményükben.