Az Alkotmánybíróság (Ab) által szerdán kihirdetett döntés értelmében sem a Fudan Egyetem, sem pedig az álláskeresési járadék ügyében nem lehet népszavazást tartani.
A két kérdést két különböző ok miatt nem hitelesítette az Alkotmánybíróság: a Fudan Egyetemről nemzetközi szerződés miatt nem lehet szavazni, az álláskeresési járadékról pedig azért nem, mert az Ab szerint érinti a költségvetést.
Két kérdés
A Nemzeti Választási Bizottság tavaly augusztusban öt felvetésből két ügyben hitelesítette a Karácsony Gergely főpolgármester által benyújtott kérdéseket, amelyeket a Kúria tavaly decemberben jóváhagyott. Ezekről a kérdésekről van szó:
- Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?
A népszavazási kezdeményezéshez az ellenzéki összefogás pártjai is csatlakoztak, az ezt követő aláírásgyűjtés sikeres volt. A Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette az aláírásokat, s úgy látszott, hogy az új Országgyűlésnek ki kell írnia a népszavazást. Az erről szóló javaslatot az új igazságügyi bizottság benyújtotta, és azt a parlamentben hétfőn, a miniszterelnök-választás után megtárgyalták.
Az ellenzék öt pártja (DK, MSZP, Párbeszéd, Momentum, Jobbik) ugyan benyújtott egy törvényjavaslatot a Fudan és egy határozati javaslatot az álláskeresési járadék ügyében, mellyel megkerülhető lett volna a hozzávetőlegesen 13 milliárd forintba kerülő népszavazás, de a javaslatokkal még nem foglalkoztak az illetékes bizottságok.
Két válasz
Eközben a két kérdés alkotmányjogi panasz miatt került a Kúria után az Alkotmánybíróság elé.
A Fudan Egyetem ügyében az Ab megállapította, hogy a népszavazási kérdéssel hatályon kívül helyezni kért törvény a Kínai Népköztársasággal kötött nemzetközi szerződés végrehajtását célozza. A nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését végrehajtó, azzal közvetlen összefüggésben álló törvény megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése azonban az alaptörvény alapján nem tartozik népszavazási útra. Az Ab ezért megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés az alaptörvény tiltott tárgykörébe tartozik, így a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, ezért azt az Ab megsemmisítette.
Ehhez a határozathoz különvéleményt fűzött Juhász Imre, Salamon László, Schanda Balázs, Szabó Marcel és Szalay Péter alkotmánybíró.
Az álláskeresési járadék ügyében szintén alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Ab-hoz, amely azt állapította meg, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tiltott tárgykörbe ütközik, mivel érdemben és számszakilag változtatna a központi költségvetésen, illetve annak végrehajtásán, így közvetlenül és jelentősen érintené az ország éves költségvetéséről szóló törvényt. A Kúria döntése ez alapján alaptörvény-ellenes, ezért azt az Ab megsemmisítette.
Ehhez a határozathoz különvéleményt fűzött Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László, Schanda Balázs, Szabó Marcel és Szalay Péter alkotmánybíró – olvasható az Ab honlapján közzétett közleményben.
Végül az Ab – a Kúria álláspontjával ellentétben – megállapította, hogy egyik kérdésről sem szabad népszavazást tartani. A testület 6, illetve 5 ellenvéleménnyel elejtette a népszavazási kezdeményezést. Ezzel értelmét vesztette az Országgyűlésben már tárgyalt javaslat a kiírásról.
Reakciók
Az Ab közleménye után röviddel Karácsony Gergely, a két kérdés beterjesztője a következőképpen reagált a döntésre:
Az Alkotmánybíróság tagjainak többsége a két népszavazási kezdeményezést elkaszáló mai döntésével nyilvánvalóan a Fidesz politikai elvárásait teljesítette.
Úgy tűnik, a kormánypártok csak hivatkozni szeretnek a népre, de igazából félnek tőle. Az Alkotmánybíróság, amely az erkölcsi integritására egykor minden magyar büszkesége lehetett, néhány tiszteletre méltó kivételtől eltekintve mára zugügyvédi mentalitású pártkatonák gyülekezőhelye lett. Az utókor ítél majd felettük is. Korom Mihályra, az államszocialista Alkotmányjogi Tanács elnökére is biztosan büszkék ma a dédunokái.
Nekünk most az a dolgunk, hogy megtaláljuk annak a módját, hogy legalább a budapestiek elmondhassák a véleményüket ezekben a kérdésekben.
Szintúgy Facebook-posztot szentelt a döntésnek Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere. Ő azt írta:
Az Alkotmánybíróság döntése az alkotmányosság megerőszakolása.
Ezt a különvélemények is alátámasztják.
Ezért helyben, Ferencvárosban, illetve a Fővárosi Közgyűlés tagjaként Budapesten is helyi népszavazási kezdeményezéseket nyújtok be a Fudan létesítésének megakadályozására
