Hiába indított sajtópert az Utcajogász Egyesület a Metropol ellen, a bíróság arra hivatkozva elutasította a szegénységben élő embereknek ingyenes jogi segítséget nyújtó szervezet keresetét, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lefényképezett emberek „nem elég felismerhetőek” a jogsértés megállapításához – írja az Utcajogász Egyesület a honlapján.
A Metropol lap tavaly augusztusban jelentette meg az „Olvasóink küldték: mutatjuk, hol zaklatják a kéregetők a járókelőket – itt a budapesti koldustérkép!” című cikket, amellyel kapcsolatban az Utcajogász sajtópert indított. Az egyesület szerint a Metropol írása megalázza a hajléktalan és szegény embereket.
A szerző nélkül megjelent cikkben a lap névtelen olvasói levelekre támaszkodva azt kívánta bemutatni, hogy Budapest közterületein „sok helyen zaklatják koldusok a budapesti járókelőket”. Állítását a hajléktalan – vagy annak vélt – emberekről készült képekkel, valamint egy saját készítésű „koldus-térképpel” kívánta alátámasztani. A város különböző pontjain készített fényképeken szegény emberek láthatóak, jellemzően valamilyen kiszolgáltatott helyzetben: földön fekve, ájultan vagy éppen rendőri igazoltatás közben. A felvételeken az érintettek arca ki van pixelezve.
Az Utcajogász arról ír, hogy a Metropol hajléktalan embereket, az illetékes önkormányzatokat vagy szociális ellátóintézményeket nem szólaltatott meg a cikkben. Az egyesület szerint alap sem a felvételek elkészítéséhez, sem pedig a cikkben való felhasználáshoz nem kérte az érintettek hozzájárulását.
Az Utcajogásznak sikerült felvennie a kapcsolatot két olyan érintettel, akikről a Metropol „lesből és messziről” fényképet tett közzé. A hajléktalan emberek elmondták, hogy csak utólag értesületek arról, hogy az országos napilapban képek jelentek meg róluk, a lap által közzétett, hajléktalan emberekre vonatkozó általánosító állítások felháborították őket.
A Metropol semmit nem reagált az Utcajogász helyreigazítási kérelmeire, melyeket a két érintett hajléktalan ember nevében kértek. Ezután fordult az egyesület a Fővárosi Törvényszékhez arra hivatkozva, hogy annak ellenére is felismerhetőek a képeken szereplő emberek, hogy az arcukat kipixelezték.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék az Utcajogász minden indítványát elutasította. A bíróság indoklása szerint a Metropol közlése
„többes számban fogalmaz, nem egy meghatározott személyre vonatkozik. Önmagában abból a tényből, hogy a felperes rendszerint a Nagyvárad téren tartózkodó hajléktalan, még nem következik, hogy a közlést konkrétan a felperesre lehetne vonatkoztatni, a cikk pedig ilyen további tartalmat nem hordoz. A cikk egészével kontextusba helyezve pedig teljesen általánosságban értelmezhető a közlés, amely a budapesti „hajléktalan helyzetet” mutatja be az olvasó számára. (…) a cikkbe ágyazott fényképfelvétel nem volt alkalmas arra képi megjelenítésében, hogy azon bárki is felismerhető legyen. A fényképfelvételen csak egy földön fekvő emberi alak vehető ki, akként, hogy az arcát felismerhetetlenné tették.”
Az Utcajogász az ítélet ellen fellebbezést nyújtott be, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban az ítéletet bármilyen változtatás nélkül helyben hagyta.
Az Utcajogász Egyesület szerint „az emberi méltóság védelme szempontjából súlyosan aggályos, hogy – némi kipixelezés segítségével – jogi következmény nélkül maradhat kiszolgáltatott helyzetű emberekről valótlanságok híresztelése”. Az egyesület szerint a „helyzetet súlyosbítja, hogy a valótlanságok közlésével a Metropol mind szövegében, mind pedig a cikkhez felhasznált képekkel negatív társadalmi sztereotípiákat kívánt erősíteni. A bíróságok gyakorlata így lényegében zöld utat ad a szegény embereket megbélyegző, sajtóetikai szabályokat semmibe vevő sajtótermékek közlésének”.
Az Utcajogász végső jogi eszközként a Nemzeti Média- és Hírközelési Hatóság Médiatanácsához fordult.
