Két nappal a sajtószabadság nemzetközi világnapja után azonnali hatállyal leállította az RBB német közszolgálati rádióadó a Junge Welt című marxista újság vásárlására buzdító reklámkampány szpotjainak korábban már megkezdett sugárzását – írta meg az érintett napilap.
A hivatalos indoklás szerint azért kellett felmondani a Junge Welttel kötött reklámszerződést a kampányidőszak felénél, mert „számos hallgatói panasz érkezett” a hirdetéssel kapcsolatban. Ennél azonban érdekesebb az indoklás azon része, mely szerint a Junge Welt „jogvitában áll” az Alkotmányvédelmi Hivatallal annak kapcsán, hogy az újság rendre szerepel a titkosszolgálat éves jelentéseiben.
Az 1947-ben alapított, sokáig a Német Demokratikus Köztársaság kommunista pártjának ifjúsági tagozatához tartozó, mindvégig következetesen antifasiszta lap az 1995-ös újraalapításától kezdve olvasói támogatásokból tartja fenn magát.
A Junge Welt saját honlapján a történteket a következőképp idézi fel: az RBB szerkesztői még a reklám első adásba kerülése előtt korrekciót kértek a hirdetés tartalmában. Az ukrajnai háborúra referáló, „Nem fizetünk a háborúitokért” szlogent – amely mondat eredetileg az újság címlapján szerepelt – ebben a formában politikai nyilatkozatnak értékelték, ezért azt nem voltak hajlandóak közölni. A mondatot aztán a Junge Welt szerkesztősége megváltoztatta, így pedig a műsorszolgáltató már jóváhagyta a reklámszpotot, és kezdetben sugározta is, ám az olvasói panaszokra és a titkosszolgálati incidensre hivatkozva május 5-től levették a műsorról.
A Junge Welt főszerkesztője, Stefan Huth úgy látja, hogy az RBB beavatkozása megsérti a semlegesség és a véleménypluralizmus elveit . „Alkotmányos eszközökkel védekezünk a sajtószabadság korlátozása ellen. Ha ezt érvként használják fel az újság fizetett hirdetésének betiltására, az az Alaptörvényben rögzített sajtószabadság és véleménynyilvánítás szabadságának további megsértése” – értékelt Huth.
Huth a sajtószabadság korlátozása alatt azt a tavalyi botrányt értette, amelyről a Mérce is beszámolt: éppen ő kérte számon ugyanis a Die Linke baloldali párt az akkor még kerekszténydemokrata többségű kormányon a Junge Welt megfigyelését, mire Günter Krings, a belügyminiszterium akkori parlamenti államtitkára, a CDU politikusa elmagyarázta, hogy az újságról azért kell jelenteni, mert az önmagára mint „baloldali, marxista irányultságú” lapra hivatkozik, ami „összeegyeztethetetlen az alkotmánnyal”. A kormány akkor deklaráltan azt a következtetést vonta le a Junge Welt működését illetően, hogy az újságot el kell lehetetleníteni, titkosszolgálati eszközökkel „meg kell fosztani a táptalajától”.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal által folytatott megfigyelés már korábban is azzal a következménnyel járt, hogy a népszerű napilapot számos bolthálózat levette a polcairól, ami komoly nehézségeket jelent a lap számára. A Junge Welt most saját oldalán azt írja: felvette a kapcsolatot az RBB rádióval, és felhívta a műsorszolgáltató figyelmét a lapot ért károkra. Jelezték, hogy hirdetési koncepciójuk egyik fontos pillérét veszítették el, ami által ráadásul más felületeken, cenzúra nélkül közölt hirdetéseik is veszítenek elérésükből.
„Ennél is fontosabb azonban, hogy a semlegességre, sokszínűségre kötelezett közszolgálati műsorszolgáltató megfosztja az országos napilapot attól a lehetőségtől, hogy fizetett hirdetéssel felhívja a figyelmet az újságra és annak műsortartalmára” -írják honlapjukon. A Junge Welt szempontjából még további nehézséget jelent, hogy alkotmányos jogvitája a német állammal akár további tíz évig is eltarthat.
(Junge Welt)
