A hivatalosan a Gázai övezet és Ciszjordánia egyes területei feletti irányítással rendelkező (de az iszlamista Hamasz 2006-os hatalomátvétele óta Gáza térségéből kiszoruló) Palesztin Nemzeti Hatóság nemzetközi elismertsége régóta számos feszültség és megosztottság tárgya. Nincs ez máshogy az Európai Unión belül sem, melynek 27 tagállam eltérő álláspontot képvisel az izraeli-palesztin konfliktus kérdésében. Azonban az Európai Unió mint nemzetközi szervezet az Izraelnek és Palesztinának egyaránt szuverenitást biztosító kétállami megoldáson keresztül látja a kiutat az elmúlt több mint fél évszázad egyik legbonyolultabb kríziséből.

Emellett az Európai Unió elkötelezett a folyamatos fegyveres konfliktusok és az izraeli katonai megszállás miatt súlyos nehézségekkel szembenézni kényszerülő palesztin lakosság támogatásában. Ennek megfelelően az Európai Bizottság weboldala szerint az Unió 2000 óta 827 millió eurónyi humanitárius segélyt biztosított Palesztinának, amivel az EU számít a térség egyik legfőbb anyagi támogatójának.

Azonban 2021 végén az Európai Unió felfüggesztette a Palesztinának nyújtott humanitárius segélyek folyósítását. Ebben a döntésben jelentős szerepet játszott Várhelyi Olivér,az Európai Bizottság magyar biztosa. A Le Monde információ szerint a befagyasztott támogatás összege 215 millió euróra rúg.

Várhelyit 2019-ben jelöltje a negyedik Orbán-kormány a Bizottságba, ahol  a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztosként tevékenykedik és pozíciójából kifolyólag a Palesztinának nyújtott EU-s támogatásokért is felel. Ahogy a Le Monde nevű francia lap riportja is kifejti, Várhelyi a támogatások visszatartását a Palesztin Nemzeti Hatóság fennhatósága alatt lévő területek iskoláiban használt problémás tankönyvekkel indokolja, amelyek egyes megítélések szerint antiszemita nézeteket terjesztenek és agresszióra szólítanak fel Izraellel és a zsidósággal szemben.

Ezt a helyzetértékelés a németországi Georg Eckert Institute egy 2019-es tanulmányára vezethető vissza, amelynek eredményei igencsak megosztották az közvéleményt. A teljes egészében az EU által finanszírozott tanulmány összesen 172, palesztiniai oktatási intézményekben használt tankönyvet és oktatási segédanyagot vizsgált. A jeléntés egyrészt arra a megállapításra jutott, hogy valóban több tankönyvben fordul elő az Izrael és Palesztina közötti konfliktus egyoldalú, csak az utóbbi fél álláspontját bemutató megközelítés és az Izraellel szembeni ellenséges hangvétel. Azonban antiszemita nézeteket hirdető tananyagokat George Ecker Institute kutatói csak két esetben találtak, amelyek ráadásul a Le Monde tudósítása szerint később ki is kerültek a kérdéses művekből az újraszerkesztés során – maga a jelentés is megjegyzi, hogy számos tankönyv került átdolgozásra oly módon, hogy azok már nem tartalmaznak gyűlöletkeltő és a palesztinaiak és izraeliek közötti feszültségek további eszkalálódására alkalmas elemeket.

Másrészt pedig a tanulmány – amelyet többen bíráltak azért, mert nem vizsgálta meg az izraeli oktatási intézményekben használt tankönyveket, melyekben egy 2013-as, az amerikai kormány által finanszírozott kutatás szerint közel hasonló mértékben találhatók problémás tananyagok – kiemeli, hogy a Palesztin Nemzeti Hatóság (PNH) területén működő iskolákban használatban lévő tankkönyvek és oktatási segédanyagok alapvetően megfelelnek az UNESCO tolerancia-sztenderdjének , ráadásul sokat javultak ezen a téren az elmúlt években.

Várhelyi Olivér azonban a jelentés kritikus megjegyzéseire fókuszálván felvetette, hogy a tankönyvek problémás részeinek átdolgozását jelöljék meg a Palesztin Nemzeti Hatóságnak járó anyagi támogatás folyósításának előfeltételéül.

Várhelyi ezen elképzelését sokan bírálták. Köztük volt Josep Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki szerint a támogatások visszatartásából csak a Palesztina területén aktív radikális csoportosulások húznának hasznot, ráadásul a Brüsszel és Ramallah közötti, az oktatás területén kifejezetten konstruktív viszony is sérülhetne. A kondicionalitás elve ezért először nem is képezte a PNH-nak nyújtott anyagi támogatással kapcsolatos tervezet részét, az csak néhány nappal később, utólag tették hozzá.

Ez az új javaslat igencsak megosztotta az Európai Unió Tanácsát, amelyben a tagállami kormányok adott kérdésért felelős miniszterei ülnek és döntenek az Európai Bizottság által kezdeményezett törvényjavaslatokról. A Le Monde tudósítása szerint 9-en támogatták, 8-an pedig ellenezték Várhelyi Olivér javaslatát, miközben 9-en tartózkodtak a szavazástól. Mivel az Európai Unió Tanácsában a döntéshozatal minősített többséggel történik (a javaslatoknak résztvevő tanácstagok 55 százalékának kell támogatnia, az általuk képviselt országoknak pedig ki kell tenniük az uniós lakosság 65 százalékát), ez a 9 szavazat nem lett volna elégséges az indítvány sikerre vételéhez, ami aztán végül a minősített többség hiányában alkalmazandó EU-s szabályozások értelmében mégis elfogadásra került.

A Palesztin Nemzeti Hatóságnak nyújtott támogatás előfeltételekhez kötését a tagállamok uniós nagykövetei és a 27-ek külügyminisztereinek találkozóján is komoly kritika érte, többen „zsarolást” és „piszkos politikai játszmákat” emlegettek, miközben egyesek azt vetették fel, hogy Várhelyi Olivér döntését az őt jelölő Orbán-kormány és Izrael, illetve még pontosabban a magyar miniszterelnök és az egykori izraeli kormányfő, Benjamin Netanjahu közötti szoros viszony indokolta. A bővítési biztos azonban az említett szavazás eredményére mutogatva nem hajlandó változtatni az álláspontján és feloldani  PNH-nak járó támogatásokat.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a Le Monde diplomáciai forrásokból származó forrásai szerint,

már maga az izraeli kormány is az uniós támogatások folyósítását sürgeti annak érdekében, hogy ne fokozódjon tovább a feszültség a régióban.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyennek ugyan lehetősége lenne rávenni Várhelyi Olivért, hogy álljon el a tervétől, azonban az EU kvázi-kormányát vezető politikus igencsak hallgatagnak mutatkozott a kérdést illetően. A Közel-Kelet térségével foglalkozó londoni lap, az Asharq Al-Awsat értesülései szerint azonban „hamarosan” végleges döntés születhet a támogatás kérdésében, amelyre komoly szüksége lenne a súlyos anyagi gondokkal küzdő Palesztin-térségnek.

Cikkünk publikálása előtt több kérdéssel fordultunk Várhelyi Olivér kabinetjéhez és az Európai Bizottság Sajtószolgálatához. Amennyiben megkeresésünkre válaszolnak, cikkünket frissítjük.