A Független Egészségügyi Szakszervezet felmérése szerint az ápolók negyede távozhat a szakmából, amikor május 31-én lejár az egészségügyi dolgozók felmondási tilalma. További kilenc százalékuk a magánszektorban helyezkedne el, 4 és fél százalékuk pedig külföldön dolgozna tovább – írja a Népszava.
A tilalmat még 2020 novemberében vezették be a koronavírus-járvány miatt, és pár hónapnyi szünettől eltekintve mindezidáig érvényben is maradt. A szabály a kritikusok szerint már jó ideje indokolatlan volt, az elmúlt másfél esztendőben az egészségügyi szakszervezetek többször is felszólították a kormányt, hogy vonja vissza a tilalmat.
Az egészségügy működtetéséhez már 2020-ban, azaz a járvány előtt is több mint 3,5 ezer szakdolgozó hiányzott. Azóta a helyzet csak romlott. Ugyanis az szolgálati jogviszony tavaly márciusi bevezetésekor további 4 ezer, a kötelező harmadik oltás elrendelése után pedig 800 szakember hagyta el az egészségügyet. E két csoport tagjainak többsége egészségügyi szakdolgozó volt.
„A várólistákat duzzasztó okok között már ott szerepel a szakdolgozóhiány is. Például mind gyakrabban azért nem tudják teljes kapacitással működtetni a műtőket, mert nincs elég szakdolgozó sem az operáló teambe, sem az azután szükséges intenzív ápoláshoz”
– részletezi a szakdolgozók hiányából adódó gondokat a Népszava.
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője már tavaly júniusban úgy fogalmazott a Mércének, hogy „minden azon múlik, hogy a kormány lép-e valamit nagyon rövid időn belül az egészségügyi dolgozók anyagi helyzetének javítása érdekében”. Az azonnali béremelés mellett szerinte elengedhetetlen lett volna valamiféle rekreációs segítség nyújtása is a dolgozóknak, amelyet azonban a pandémia előtt sem kaptak meg. De miután az egyébként is agyonhajszolt egészségügyi dolgozók végzetesen kimerültek, és nem ritkán traumatizálódtak a koronavírus-járvány ideje alatt, minden eddiginél fontosabb foglalkozni a mentális egészségükkel.
Ezekre az intézkedésekre azonban nem került sor.
A betegágyak mellett dolgozók rendkívül megterhelő időszakon vannak túl. Az érintettekre nemcsak a koronavírus-járvány rótt óriási munkaterhelést, komoly egzisztenciális és munkahelyi feszültségek is kialakultak a bérproblémák kezelése miatt. Bár a kormány az elmúlt ciklusban jelentőset emelt az orvosi béreken, az ágazati béremelésre fordított 410 milliárdból a 17-20 ezer orvosra 330, a mintegy 90 ezer szakdolgozóra viszont mindössze 80 milliárd jutott.
Arról, hogy ténylegesen hányan fogják elhagyni az egészségügyet, még nincsen tudomásunk.
