„A nemzeti oldal álláspontja világos, nem szállítunk fegyvert, nem küldünk katonákat, és nem engedünk át Magyarország területén fegyvereket sem Ukrajnába. […] A NATO álláspontja is világos: minden tagállam független, majd a nemzeti kormányok eldöntik, hogy mit csinálnak, az a kérdés, hogy van-e olyasmi, amit közösen fogunk csinálni, amelyben minden NATO-tagállam részt vesz. És erre az a válasz, hogy nem, nem lesz ilyen akció.” – ezt közölte március 28-án még a választás előtt pár nappal Orbán Viktor miniszterelnök a Hír TV-vel.

A Mérce megtudta, azonban április 26-án, a németországi Ramsteinben Magyarország Honvédelmi Minisztériuma részéről Szabó István védelempolitikáért felelős államtitkár és Sándor Zsolt vezérőrnagy, a honvédség parancsnokhelyettese képviseltette magát azon a találkozón, ahol éppen azokról a közös fegyverszállítási akciókról volt szó, amiknek megtárgyalását Orbán Viktor korábban határozottan kizárta.

Sőt, a miniszterelnök kritizálta az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, Márki-Zay Pétert, amiért ő viszont nem tette ezt. A választási kampány utolsó hetében a kormányzati propagandában pedig minden arról szólt, Magyarországon az ellenzék „fegyvereket és katonákat küldene” a háborúba, míg a kormány „Magyarország békéjét és biztonságát őrzi.”

Kérdésünkre, hogy meg tudják-e erősíteni az eseményen való részvételüket, a Honvédelmi Minisztérium Kommunikációs Osztálya röviden úgy válaszolt,

„Az Ön által említett eseményen a honvédelmi tárca és a Magyar Honvédség részéről – ahogyan a hasonló jellegű találkozókon – a minisztérium védelempolitikáért is felelős államtitkára, valamint a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese vett részt.”

Arra a további kérdésre, a részvételről miért nem született közlemény, hozzátették még, a ramsteini egyeztetés részleteiről majd „Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tart sajtótájékoztatót,” a sajtóosztály az azon való részvételt és

a találkozón kialakított és közölt magyar álláspontot tehát nem kommentálta.

A találkozó szervezésére rálátó, amerikai sajtóforrás a Mércével azt közölte, Szabó a Pentagon által az esemény előtt röviddel kiadott meghívotti listán is szerepelt, és az eredeti tervek szerint Ukrajna felfegyverzésével kapcsolatban egy visegrádi és balti államok képviselőit tömörítő kerekasztalon is részt vett volna, bár hogy ez végül létrejött-e, arról nincsen értesülés.

A találkozón többek között részt vett még Jens Stoltenberg mellett Mark Milley az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke, Christina Lambrecht német és Olekszii Reznyikov ukrán védelmi miniszter is.

A ramsteini megbeszélésekről az MTI is írt, beszámoltak például arról, hogy az április 25-én még Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Kijevben tárgyaló amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin a mintegy 40, NATO-tag és más nyugati szövetséges állam képviselőivel folytatott megbeszélés után, nyilvános sajtótájékoztatón arról beszélt:

„Oroszország Ukrajna ellen indított háborújában döntő jelentőségű hetek következnek […] lépést kell tartani a háború menetével, és megkettőzött erővel kell törekedni az ukrán csapatok jelentősen megnövekedett fegyverzet-, és lőszerszükségletének kielégítésére.”

Ahogyan beszámolt arról is, „[…] Németország 50 darab Gepard típusú légvédelmi páncélos járművet küld Ukrajnába, a brit kormány további légvédelmi fegyverzetet, a kanadai kormány pedig páncélozott járműveket ajánlott fel.”

A Magyar Távirati Iroda mindehhez azt is hozzátette, a találkozó nyitánya egy „amerikai kezdeményezésre megszervezett országcsoport” létrejöttének, amelynek „tevékenysége Ukrajna önvédelmi képességének hosszú távú biztosítását szolgálja, túlmutat az orosz agresszió elleni védekezésen.”

A magyar állami hírügynökség azonban a 40 ország részvételével zajló fórummal kapcsolatban egy szóval sem jelzi a hivatalos, magyar részvételt, sőt, arra nem is utal.

Mindezt a magyar sajtó korábban a CNN amerikai hírcsatorna erről szóló tudósítása alapján vette csupán észre, jelezve azt is, a találkozó témája kifejezetten az ukrajnai fegyverszállítás volt.

A look at the opening statement from SecDef Lloyd Austin at Ramstein Air Base. This is part of the 40+ countries in attendance. pic.twitter.com/C2RWbZ85Ab

— Oren Liebermann (@OrenCNN) April 26, 2022

Az is ismert, hogy a Fehér Ház éppen április 28-án szólította fel arra a demokrata többségű Kongresszust, támogassa az Ukrajna védelme szempontjából fontos, közép-kelet európai védelmi és politikai operációk céljára szolgáló, nagyszabású pénzügyi csomag-javaslatát. A több mint 33 milliárd dollárt (11 ezer milliárd forint) felölelő csomagnak a Fehér Ház által kiadott adatok szerint része lenne

• További tüzérségi technika, páncélozott járművek, páncéltörő és légvédelmi kapacitások zavartalan eljuttatása Ukrajnába. Ezeknek előriányzott mértéke eddig példátlan.
• Megerősített kibervédelmi képesség, fejlett légvédelmi rendszerek fejlesztése, a lőszermuníciótermelés megnövelése, stratégiai jelentőségű nyersanyagok biztosítása és felderítési támogatás.
• Segítség a taposóaknák, improvizált robbanószerkezetek és fel nem robbant bombák eltávolításában, és segítség Ukrajna kormányának a biológiai, radiológiai, vegyi és nukleáris elemek fenyegetése ellen.
• Megerősített NATO biztonsági állapot elérése, támogatás további amerikai katonák térségbe küldésére, beleértve a személy- és teherszállítást, ideiglenes feladatokat, speciális javadalmazást, légiszállítást, a fegyverrendszerek fenntartását és orvosi segítséget.

A közlemény arról is ír, közvetlenül a ramsteini találkozó után, hogy mindezt a NATO keleti határországaival (Eastern Flank) együttműködésben fogják biztosítani.

A Biden-kormányzat óriáscsomagja ezenkívül forrásokat adna a térség „független médiájának megerősítésére” is ugyanúgy, ahogyan az „orosz dezinformáció és propaganda megfékezésére”, és „Ukrajna demokratikus kormányának helyén tartására” is.

Noha a honvédelmi tárca, vagy a kormány hivatalos helyen nem részletezte, ebben az együttműködésben Magyarország pontosan milyen feladatokat vállal, a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely utalt arra, a sebesült ukrán katonák ellátásában ők is korlátlan mértékben hajlandóak részt venni, de „Magyarország nem fog fegyvereket, sem pedig katonákat küldeni” Ukrajnába.